A Very Important Planet felületén rendszeresen biztosítunk megjelenést civil egyesületnek, tudományos cikkeknek, tanulmányoknak, szakértői véleményeknek. Ezúttal Csernus Dóra Ildikó környezetvédelmi elemző és Szegő Judit a Levegő Munkacsoport projektvezetőjének közös írását közöljük.
Miért szennyezzük a levegőt, ha tudjuk, hogy ártalmas a környezetünkre, az egészségünkre? Fogós kérdés, amelyre sokféle válasz van.
De lépjünk vissza egyet: vajon tényleg tisztában vagyunk a légszennyezés okaival és hatásaival?
Bár a Levegő Munkacsoport tapasztalatai azt mutatják, hogy például az illegális szemétégetés sokszor ismerethiányra vezethető vissza, az emberek általában tudják, hogy a közlekedés, a fűtés, a szemétégetés szennyezi a levegőt. Ennek ellenére sokan mégsem érzik ezt igazán súlyos, őket közelről érintő problémának. Valahogy elfogadják, hogy ez normális, a „dolgok velejárója”, illetve sokszor azt gondolják, hogy az igazán súlyos légszennyezés másokat érint.
Pedig ezt nem kell, és nem is szabad elfogadni. Magyarországon ugyanis évente 13 ezer ember korai halálát és több mint egymillió megbetegedést okoz a szennyezett levegő.
Továbbá attól még, hogy nem a főváros egy különösen forgalmas csomópontjában lakunk vagy egy völgyfaluban, ahova beszorul a levegő, még ki vagyunk téve a légszennyezésnek és egészségromboló hatásának.
Mindezt viszont sokan nem tudják, és így nem is érzik szükségét a változásnak és a változás követelésének. Ezzel meg is válaszoljuk a feltett kérdéseket: nem, nem vagyunk tisztában a légszennyezés súlyosságával, és igen, – részben – ezért szennyezzük a levegőt.
Ezen tudás- és tudatossághiányon segíthet az egész országot sűrűn lefedő, alulról építkező légszennyezettség-mérő hálózat, melyben a tagok hasznos információkat is kapnak a légszennyezés mértékéről és okairól.
Nem elég a hivatalos mérők hálózata?
Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat – a vonatkozó EU irányelv előírásait követve – 64 hivatalos, jól felszerelt levegőminőség-mérő állomást üzemeltet. Ugyanakkor elismeri:
„Egy automata mérőállomás telepítése és üzemeltetése magas költségekkel jár, ezért a fixen telepített állomások mérései kiegészíthetők egyéb mérési adatokkal, modellezéssel is.”
Fontos körülmény, hogy a légszennyezés mértéke a kibocsátás forrásától távolodva gyorsan csökken. Könnyen előfordul, hogy egy forgalmas út közvetlen közelében vagy egy szeméttel tüzelő szomszédságában kiugróan nagy a légszennyezettség, a hivatalos mérőállomásnál mégsem nem mutatkozik aggasztó légszennyezettségi szint.
Ugyanígy gondot okozhat, hogy a magas szennyezettségi szint csak rövid ideig áll fenn, és így nem lépi át az egészségügyi határt, amit napi vagy akár éves átlagban határoznak meg. Pedig a legkisebb átmérőjű szennyezőanyagok tekintetében nem lehet olyan kis koncentrációt vagy rövid idejű kitettséget megállapítani, ami még ne jelentene egészségügyi kockázatot. Akár egyetlen részecske is súlyos megbetegedéshez vezethet, mert a légzőrendszeren keresztül bekerül a véráramba, és eljut akár a létfontosságú szervekig is.
Alulról építkező hálózat
A hazai és külföldi zöld szervezetek is rendszeresen jelzik, hogy a levegőminőséget, a lakosság valós légszennyezésnek való kitettséget nem lehet kielégítően mérni az EU által előírt mérőeszközszámmal, és évek óta keresik a megoldást arra, hogy kiegészüljenek a mérések.
Ennek egy mára több európai országban bevált módja, hogy az ún. „citizen science” módszerére, vagyis a közösségi tudományra támaszkodva, a lakosság segítségével alakítanak ki légszennyezettség-mérő hálózatot.
A Levegő Munkacsoport felkarolta a Németországból indult kezdeményezést, mely megfizethető árú levegőminőség-mérő készülékek elterjesztésén dolgozik. A készülékek a levegőben lévő, súlyos egészségi károkat okozó szállópor (PM2.5 és PM10) mennyiségét mérik, mely lakott területen leginkább a lakossági tüzelésből és a közlekedésből származik. Bár az így gyűjtött adatok csak tájékoztató jellegűek, minél több készülék kerül kihelyezésre, ezek hálózata annál megbízhatóbb adatokkal egészíti ki a hivatalos mérőállomások adatait. Arról nem is beszélve, hogy ha részt veszünk állampolgárként egy ilyen hálózat működtetésében, sokkal inkább magunkénak érezzük a problémát, és keressük a megoldásokat.
A MetNet hálózat – mit tud adni?
2021 májusában indult útjára a MetNet által üzemeltetett légszennyezésmérő hálózat, mely kifejezetten Magyarországra koncentrál. Az oldal magyar nyelvű, és nemcsak a légszennyezettségi adatok térképes megjelenítését biztosítja, hanem Magyarországra vonatkozó érdekes cikkekkel, elemzésekkel is kiszolgálja az érdeklődőket.
A Levegő Munkacsoporttal együttműködve arra buzdítják a lakosságot, hogy vegyenek mérőeszközt (mintegy 24 ezer forint), és csatlakozzanak a hálózathoz. A mérőeszköz segítségével láthatják minden nap, hogy milyen a légszennyezettség szintje a saját lakókörnyezetükben, szembesülhetnek azzal, hogy gyerekeik, szeretteik milyen mértékű légszennyezettségnek vannak kitéve a mindennapokban.
Problémafelismerés és cselekvés
Gondoljunk csak bele! Ha reggel úgy indítjuk óvodába, iskolába a gyerekeinket, hogy az ablakban lévő légszennyezésmérőnkre pillantva tudjuk, hogy épp rossz a levegő, nem erősödik-e bennünk az igény a változásra?
A megoldás felé vezető úton az első lépés a probléma felismerése. A mérőhálózathoz való csatlakozás a probléma valódi súlyának felismeréhez vezet. Ha a saját szemünkkel látjuk, hogy baj van, akkor hajlandóak vagyunk változtatni szennyező szokásainkon, összefogunk másokkal, és tudatosan lépünk fel választott képviselőinknél, hogy tegyenek a légszennyezés visszaszorításáért.
Merjünk mérni, merjünk kiállni az egészségünkért! A hálózat építésével érjük el, hogy a légszennyezés szintje is olyan alapvető információvá váljon, mint a hőmérséklet!
A hálózathoz való csatlakozásról minden információ megtalálható itt és itt.
Borítókép: Pixabay
