A nemzeti parkokat a természet védelméért hoztuk létre, mégis töretlenül zajlik bennük a fakitermelés. A WWF Magyarország szerint ideje ezen a gyakorlaton változtatni, amíg még nem késő. Május 24-e az európai nemzeti parkok napja.
Mint a szervezet közleményében olvasható: csaknem fél évszázada léteznek Magyarországon nemzeti parkok. Ahogyan a világon mindenhol, hazánkban is azért jöttek létre ezek a védett területek, hogy megóvjuk a hegyeinkre, síkságainkra, ártereinkre jellemző természeti szépségeket és élővilágot.
"Sajnos azonban az erdők kezelésében szinte semmilyen változást nem hozott a nemzeti parki státusz; ma is ugyanolyan, döntően gazdasági célú fakitermelés zajlik a parkok határain belül, mint azokon kívül"
– mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. “A pandémia éve alatt látogatók, túrázók sokasága tapasztalhatta a fakitermelések okozta tájsebeket, amelyekkel kapcsolatban nagyon sok megkeresés érkezett, érkezik; nem csak szervezetünkhöz, a nemzeti park igazgatóságokhoz, hanem a védett területek nagy részét kezelő állami erdőgazdaságokhoz is. A néhány évvel ezelőtt, a bükki Tarkő mellett kivágott 180 éves erdő után egy újabb, ezúttal fokozottan védett bükkösre került sor a lillafüredi kisvasút végállomása közelében, de hasonló vágásterületeket látni a Magas-Bakonyban vagy a Balaton-felvidéken is. A Pilisben 40 méterenként vágott ún. közelítő nyomokkal hálózták be a hegyoldalakat a faanyag könnyebb kiszállítása érdekében, ami a tájkép és a talaj védelme, továbbá az erdőklíma megőrzése szempontjából is komoly kérdéseket vet fel. Egyértelmű, hogy a védett területeken zajló intenzív nyersanyagtermelés nem felel meg a 21. század követelményeinek, és ilyen formában nem tartható fenn tovább” – tette hozzá a szakember.
A WWF Magyarország álláspontja szerint hazánkban a védett, illetve Natura 2000 területeken álló erdők állapota kritikus, amit az EU részére készülő hivatalos országjelentések alátámasztanak.
Az idős, teljes ökoszisztémának tekinthető erdők aránya alig éri el a 2%-ot, miközben a klímaváltozás és az idegen tájakról behurcolt inváziós növényfajok okozta fenyegetés egyre növekszik – a hegyvidékek bükköseitől az árterekig eltérő mértékben, de mindenhol. A káros globális folyamatokat messzemenően súlyosbítják a fakitermelés hagyományos módjai – többek között a síkvidékek nagy kiterjedésű tarvágásai; védett területeken is. A nemzeti parkok világszerte elfogadott modelljének alapja, hogy egész tájakat őriznek meg háborítatlan állapotban, ami többek között fenntartja az erdők ellenálló képességét. Ennek megteremtésére lenne szükség hazánkban is, a környező országok példáját követve, a Plitvicei-tavaktól a Harz-hegységig.
"A Csarna-völgybe tervezett fakitermelés kapcsán hívtuk fel először komolyabban a figyelmet a nemzeti parki erdők áldatlan helyzetére, de az azóta eltelt kilenc évben kevés érdemi előrelépés történt"
– mondta Gálhidy László. “Reméljük, hogy a megkezdett egyeztetések végül valódi döntéseket hívnak életre a fakitermelések területi korlátozásában. A jelenlegi gyakorlat kritikátlan tovább folytatásával ugyanis nem csak az élővilág sorsa válhat kérdésessé, hanem a mi jövőnk, jóllétünk is.”
Tegyük hozzá: a WWF Magyarország közleménye nem támasztja alá az agrárminisztérium ugyanezen a napon kiadott közleményét, amelyet az MTI tett közzé.
Jelentős összegeket fordít a kormány a természetközeli élőhelyek kezelésére, fenntartására és rekonstrukciójára Magyarország védett természeti- illetve Natura 2000 területein – jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Natura 2000 hálózat napján. Balczó Bertalan kiemelte: 2014 és 2020 között összesen mintegy 38 milliárd forint uniós és hazai forrás felhasználásával 88 egyedi beruházást valósítottak meg a nemzeti park igazgatóságok és partnereik – tájékoztatott pénteken az Agrárminisztérium (AM).
A helyettes államtitkár a közleményben hangsúlyozta: a fejlesztéscsomagnak köszönhetően több mint 100 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota, ami két Budapestnyi területet jelent.
Hozzátette: jelenleg is zajlik a 2027-ig tartó időszak tervezése és előkészítése, a cél az, hogy a következő években is hasonló nagyságrendben folytatódhassanak az élőhelyek megőrzését és fejlesztését célzó fejlesztések.
A Natura 2000 hálózat megőrzését kiemelten kezelő EU LIFE programmal kapcsolatban Balczó Bertalan elmondta: a természetvédelemi projektek várhatóan duplájára növelt európai uniós keretből valósulhatnak majd meg a 2021-2027 időszakban. Magyarország 2001 óta vesz részt a LIFE programban, azóta számos, élőhely-rekonstrukció és fajmegőrzési akció nyert támogatást. Emellett 2019-ben elindulhatott az első hazai, nagyléptékű LIFE integrált projekt, amely a pannon gyepek hosszú távú megőrzését célozza széleskörű együttműködéssel.
Közleményében az AM ismerteti: a Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, valamint a vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, emellett hozzájárul helyreállításukhoz és fenntartásukhoz. Az Európai Unió szárazföldi területeinek 18 százalékát teszi ki, míg hazánkban, köszönhetően Magyarország gazdag természeti örökségének, ez az arány 21 százalék.
A Natura 2000 területek garanciát jelentenek a természetes élővilág megőrzésére az agrárminisztérium szerint.
Nem zárt rezervátumokról van szó, hiszen ezeken a területeken lehet olyan tevékenységeket folytatni, amelyek összeegyeztethetőek a védelmi célokkal, ilyen például az ökoturizmus vagy a fenntartható gazdálkodási formák. Az első európai Natura 2000 napot az élőhelyvédelmi irányelv megalkotásának 25. évfordulóján, 2017. május 21-én ünnepelték.
Kiemelt kép: vágásterület a Keszthelyi-hegységben, a Tátika-erdőrezervátum mellett. Fotó: Gálhidy László
