A nemzeti parkokat a természet védelméért hoztuk létre, mégis töretlenül zajlik bennük a fakitermelés. A WWF Magyarország szerint ideje ezen a gyakorlaton változtatni, amíg még nem késő. Május 24-e az európai nemzeti parkok napja.
Mint a szervezet közleményében olvasható: csaknem fél évszázada léteznek Magyarországon nemzeti parkok. Ahogyan a világon mindenhol, hazánkban is azért jöttek létre ezek a védett területek, hogy megóvjuk a hegyeinkre, síkságainkra, ártereinkre jellemző természeti szépségeket és élővilágot.
– mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. „A pandémia éve alatt látogatók, túrázók sokasága tapasztalhatta a fakitermelések okozta tájsebeket, amelyekkel kapcsolatban nagyon sok megkeresés érkezett, érkezik; nem csak szervezetünkhöz, a nemzeti park igazgatóságokhoz, hanem a védett területek nagy részét kezelő állami erdőgazdaságokhoz is. A néhány évvel ezelőtt, a bükki Tarkő mellett kivágott 180 éves erdő után egy újabb, ezúttal fokozottan védett bükkösre került sor a lillafüredi kisvasút végállomása közelében, de hasonló vágásterületeket látni a Magas-Bakonyban vagy a Balaton-felvidéken is. A Pilisben 40 méterenként vágott ún. közelítő nyomokkal hálózták be a hegyoldalakat a faanyag könnyebb kiszállítása érdekében, ami a tájkép és a talaj védelme, továbbá az erdőklíma megőrzése szempontjából is komoly kérdéseket vet fel. Egyértelmű, hogy a védett területeken zajló intenzív nyersanyagtermelés nem felel meg a 21. század követelményeinek, és ilyen formában nem tartható fenn tovább” – tette hozzá a szakember.
Az idős, teljes ökoszisztémának tekinthető erdők aránya alig éri el a 2%-ot, miközben a klímaváltozás és az idegen tájakról behurcolt inváziós növényfajok okozta fenyegetés egyre növekszik – a hegyvidékek bükköseitől az árterekig eltérő mértékben, de mindenhol. A káros globális folyamatokat messzemenően súlyosbítják a fakitermelés hagyományos módjai – többek között a síkvidékek nagy kiterjedésű tarvágásai; védett területeken is. A nemzeti parkok világszerte elfogadott modelljének alapja, hogy egész tájakat őriznek meg háborítatlan állapotban, ami többek között fenntartja az erdők ellenálló képességét. Ennek megteremtésére lenne szükség hazánkban is, a környező országok példáját követve, a Plitvicei-tavaktól a Harz-hegységig.
– mondta Gálhidy László. „Reméljük, hogy a megkezdett egyeztetések végül valódi döntéseket hívnak életre a fakitermelések területi korlátozásában. A jelenlegi gyakorlat kritikátlan tovább folytatásával ugyanis nem csak az élővilág sorsa válhat kérdésessé, hanem a mi jövőnk, jóllétünk is.”
Tegyük hozzá: a WWF Magyarország közleménye nem támasztja alá az agrárminisztérium ugyanezen a napon kiadott közleményét, amelyet az MTI tett közzé.
Jelentős összegeket fordít a kormány a természetközeli élőhelyek kezelésére, fenntartására és rekonstrukciójára Magyarország védett természeti- illetve Natura 2000 területein – jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Natura 2000 hálózat napján. Balczó Bertalan kiemelte: 2014 és 2020 között összesen mintegy 38 milliárd forint uniós és hazai forrás felhasználásával 88 egyedi beruházást valósítottak meg a nemzeti park igazgatóságok és partnereik – tájékoztatott pénteken az Agrárminisztérium (AM).
Hozzátette: jelenleg is zajlik a 2027-ig tartó időszak tervezése és előkészítése, a cél az, hogy a következő években is hasonló nagyságrendben folytatódhassanak az élőhelyek megőrzését és fejlesztését célzó fejlesztések.
A Natura 2000 hálózat megőrzését kiemelten kezelő EU LIFE programmal kapcsolatban Balczó Bertalan elmondta: a természetvédelemi projektek várhatóan duplájára növelt európai uniós keretből valósulhatnak majd meg a 2021-2027 időszakban. Magyarország 2001 óta vesz részt a LIFE programban, azóta számos, élőhely-rekonstrukció és fajmegőrzési akció nyert támogatást. Emellett 2019-ben elindulhatott az első hazai, nagyléptékű LIFE integrált projekt, amely a pannon gyepek hosszú távú megőrzését célozza széleskörű együttműködéssel.
Közleményében az AM ismerteti: a Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, valamint a vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, emellett hozzájárul helyreállításukhoz és fenntartásukhoz. Az Európai Unió szárazföldi területeinek 18 százalékát teszi ki, míg hazánkban, köszönhetően Magyarország gazdag természeti örökségének, ez az arány 21 százalék.
Nem zárt rezervátumokról van szó, hiszen ezeken a területeken lehet olyan tevékenységeket folytatni, amelyek összeegyeztethetőek a védelmi célokkal, ilyen például az ökoturizmus vagy a fenntartható gazdálkodási formák. Az első európai Natura 2000 napot az élőhelyvédelmi irányelv megalkotásának 25. évfordulóján, 2017. május 21-én ünnepelték.
Kiemelt kép: vágásterület a Keszthelyi-hegységben, a Tátika-erdőrezervátum mellett. Fotó: Gálhidy László
