A magyar kormány elvárja a szén-dioxid-kvóták általános revízióját – olvasható az Energiaügyi Minisztérium államtitkárának írásos válaszában arra a képviselői kérdésre, hogy mit tesznek az EU Szociális Klímaalapjához történő mielőbbi hozzáférés érdekében. A válasz nem utal arra, hogy a kormány megpróbálná lehívni az energiaszegénység csökkentését célzó uniós milliárdokat.
Már július elején kiderült, hogy a magyar kormány nem adta le a június 30-i határidőre a szociális klímatervet – mint arról korábban a Népszava beszámolt –, ami pedig szükséges lenne ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen a Szociális Klímaalap 65 milliárd eurójából az őt megillető részhez, ami több mint 2,8 milliárd euró. A maximális lehívható összeg egyébként pontosan 2 815 968 174 euró, ami 400 forintos euróval számolva több mint 1126 milliárd forintnak (1126 387 269 600 forint) felel meg. Az Energiaügyi Minisztérium a lap kérdésére akkor úgy válaszolt, hogy nem kapcsolódik szankció a határidő elmulasztásához, és a Szociális Klímaalaphoz kapcsolódó ETS II. rendszerrel van gondjuk.
Az ETS II. rendszer a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS)[az üvegházhatást okozó gázokhoz kapcsolódó kvótakereskedelem] kiterjesztését jelenti az épületekre és a közúti közlekedésre. Ez 2027-ben startol és mivel a fogyasztói árak emelkedésével is járhat, ezért elindulna már egy évvel előtte, 2026-ban az uniós támogatási rendszer, amit az az ETS II-ből származó kibocsátási egységek elárverezéséből finanszíroznának. A Szociális Klímaalap célja mindazok segítése, akiket különösen érint az energia- és közlekedési (mobilitási) szegénység.
A Népszavának adott minisztériumi válasz (hogy nem kapcsolódik szankció a határidő elmulasztásához), azt sejtette, hogy talán mégsem mondott le a kormány az 1126 milliárd forintnyi támogatásról. Dr. Czepek Gábor, Energiaügyi Minisztérium államtitkárának írásbeli válasza Tordai Bence országgyűlési képviselő kérdésére azonban nem erre utal.
A válasz egyrészt megerősíti azt a képtelenséget, hogy Magyarországnak nincs érdemi teendője a klímavédelemben: „A kormány klímacéljaihoz való elkötelezettségét mi sem szemlélteti jobban, mint az utóbbi években elért eredmények. A hazai kibocsátáscsökkentés jelenleg bruttó 43%-on áll az 1990-es szinthez képest, így a korábbi, 2030-as klímacélunkat már 2023-ban elértük (…) Továbbra is elszántak vagyunk amellett, hogy hazánk 2050-re elérje a klímasemlegességet úgy, hogy közben megőrzi a gazdaság stabilitását, a munkahelyeket és a társadalmi jólét alapjait. Meggyőződésünk, hogy a környezet védelme, a gazdaság fejlődése és a társadalmi biztonság egymással nem ellentétes, épphogy egymást erősítő szempontok.” (Megjegyzés: 1990 után a magyar nehézipar összeomlott, elveszítettünk 1,5 millió ipari munkahelyet – gyakorlatilag az összes kibocsátáscsökkenés, amivel Orbánék most büszkélkednek, akkor keletkezett.) Másrészt az EU-t és a magyar ellenzéket bírálja: „Sajnálatos, hogy a baloldal és brüsszeli megrendelőik döntéseiben ahelyett, hogy a józan ész diktálna, politikai-ideológiai alapon közelítenek meg alapvetően szakmai kérdéseket. Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztésével az energiakereskedők és -szolgáltatók költségei megnőnének a megvásárolandó kibocsátási kvóták miatt, amelyeket várhatóan végül a fogyasztókra hárítanának. Ez energiaár-emelkedést okozna, ami különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok számára, a családok számára jelentene nagyobb terhet. Magyarország kormánya számára nem elfogadható, hogy brüsszeli döntések következtében a családok és a kis-és középvállalkozások rezsiköltsége jelentősen dráguljon, a gazdaság pedig veszítsen a versenyképességéből. Éppen ezért elvárja az ideológiai alapon meghozott döntések, többek között a szén-dioxid-kvóták általános revízióját.”
Az írásbeli kérdésre adott válasz ott ér véget, ahol a fenti idézet: az államtitkár halványan sem utalt arra, hogy a kormány tenne bármit az uniós pénz lehívásáért, jóllehet a képviselői kérdés második része arra vonatkozott, hogy „mit tesznek az EU Szociális Klímaalapjához történő mielőbbi hozzáférés érdekében”.
Nagy kár lenne pedig nem lehívni ezt az összeget, a Zöld Hangon korábban már közöltük Jávor Benedek zöldpolitikus és Kis Miklós, a Zöld Hang főszerkesztőjének közös cikkét arról, hogy energetikai felújításoktól kezdve iskolabusz-programokon át zöld jövedelemig mi mindenre lehetne értelmesen és hatékonyan a Szociális Klímaalaptól lehívott pénzeket költeni.
