Az országos tűzgyújtási tilalom idején Dóka Imre tűzoltó őrnagyot kérdeztük a szabadtéri tűzesetektől.
2025-ben eddig 6300 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. 36 ember megsérült, valamint 60 millió négyzetméternyi terület leégett.
„Magyarországon az időjárási, domborzati viszonyok és a vegetáció összetétele miatt nem jellemzőek a nagy kiterjedésű, nehezen kontrollálható erdőtüzek. A hazai erdőkben felszíni tüzek fordulnak elő, amikor az erdő talaján levő avar és egyéb elhalt növényi részek, a nyárfapihe, vagy kisebb cserjék kapnak lángra. A fák lombozatát is érintő koronatüzek Magyarországon ritkán fordulnak elő, ha mégis, kis területre korlátozódnak, jellemzően alföldi fenyvesekben, borókásokban fordulnak elő” – mondta Dóka Imre tűzoltó őrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kommunikációs Szolgálat szóvivő-helyettese a Zöld Hangnak.
A legtöbb szabadtéri tűzeset – több mint 16 ezer – 2012-ben történt, köztük az egyik legnagyobb a Bugac közelében található ősborókás területén. A lángokat, amelyek mintegy 1100 hektáron pusztítottak, és a terület 90 százaléka természetvédelmi oltalom alatt állt, egyheti megfeszített munkával sikerült eloltani.
2017 augusztusában a Hortobágyi Nemzeti Parkban csapott fel a tűz, ezúttal közel ezer hektáron. A helyszín nehezen volt megközelíthető, mivel a terület egy része annyira mocsaras és lápos volt, hogy sem járművel, sem gyalog nem lehetett odajutni. A tűzoltók munkáját a honvédség két helikoptere is segítette, az elérhetetlen területeken kizárólag a levegőből tudták oltani a lángokat.
2022-ben ismét több, nagy kiterjedésű szabadtéri tűz pusztított az országban, majd 2024 szeptemberében Vas vármegyében, Csönge környékén történt hasonló nagyságú tűzeset.
A csapadékmentes időjárás elősegíti a tüzek kialakulását
A szabadtéri tüzek előfordulása tavasszal, illetve a nyári hőség idején jellemző. Tavasszal a tűz terjedését elősegíti, hogy a növényzet még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt növényzet, illetve lomb maradt a területen. Ez a tavasszal kezdődő kerti munkák és az emberi gondatlanság miatt könnyen meggyulladhat.
„A nyári csapadékmentes és meleg időjárásban az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, az esetek túlnyomó többségében itt is emberi gondatlanságról beszélhetünk. A legtöbb ilyen eset július és szeptember között fordul elő” – fogalmazott Dóka Imre.
A szabadtéri tüzek oltása komoly kihívás elé állítja a tűzoltókat – különösen azért, mert az erdőkben, mezőkön szinte soha nincs kéznél oltóvíz. Ilyenkor a legnagyobb feladat, hogy a településektől, tavaktól vagy patakoktól távol eső területekre eljuttassák a szükséges mennyiségű vizet.
Az első és legfontosabb lépés mindig az, hogy a tüzet mielőbb körülhatárolják, és megakadályozzák a továbbterjedését. Ha a közelben lakott terület is van, a tűz terjedési irányában élőket azonnal figyelmeztetni kell – és ha a helyzet úgy hozza, akár evakuálásra is sor kerülhet.
Víz mindig legyen a közelben
A hatóságok tűzgyújtási tilalmat akkor rendelnek el, ha az erdő talaján lévő lehullott növényi részek nedvességtartalma nagyon alacsony. A tűzgyújtási tilalom azt jelenti, hogy tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek 200 méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is.
A kerti égetésről az önkormányzatok döntenek. Ahol az önkormányzatnak nincs kerti zöldhulladék-égetésről szóló rendelete, ott az tilos.
„A tüzet soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Mindig legyen a közelben egy szerszám, amivel kordában lehet tartani a tüzet és néhány vödör víz vagy a kerti slag, amivel el lehet oltani. Ha feltámad a szél, az égetést abba kell hagyni. Minden évben komoly égési sérülések és halálesetek is előfordulnak a kerti gazégetésnek induló tüzek miatt” – magyarázta a tűzoltó.
Előzzük meg a bajt
Június eleje óta 2343 szabadtéri tűz keletkezett, ezek közül 353 az agráriumot is érintette. 82 helyen 5400 bála égett, de 13 traktor, 17 bálázó, 20 kombájn és 4 egyéb mezőgazdasági vontató is kigyulladt. Mintegy 58 alkalommal gabonatáblában csaptak fel a lángok, 693 hektáron megsemmisült a termény. Eddig 118 helyen, összesen 709 hektáron égett a tarló (az interjú július 11-én készült – a szerk.)
„A legnagyobb mezőgazdaságot érintő tűz július 4-én este Bácsborsód külterületén volt, ahol négyszáz hektáron égett a gabonatábla. Az oltásban 64 tűzoltó 18 járművel vett részt, a munkálatokat négy erőgéppel és három lajtoskocsival segítették” – sorolta az őrnagy.
A tűzoltó azt is kiemelte, hogy az utóbbi időben többször keletkezett tűz mezőgazdasági munkálatok közben is, ezért fontos, hogy a gazdák rendszeresen olajozzák, zsírozzák a munkagépek forgó, súrlódó alkatrészeit. A felforrósodott részek ugyanis könnyen meggyújtják a munka közben rájuk rakódott növényi törmeléket és ezzel az egész gabonatáblát.
„Érdemes időnként betakarítás közben megállni és a munkagépet megtisztítani a rárakódott olajsártól és növényektől. Senki ne dobjon el parázsló cigarettacsikket, mezőgazdasági munkagépek vezetőfülkéjében, gabonatáblán, vagy amellett senki ne gyújtson rá” – hangsúlyozta a szóvivő-helyettes.
A tüzek megelőzése érdekében a katasztrófavédelem mindenkit arra kér, hogy ne gyújtson tüzet a szabadban. Ott se égessék most el a zöldhulladékot, ahol azt az önkormányzat egyébként engedi.
Országos tűzgyújtási tilalom van érvényben, vagyis az erdőkben és azok kétszáz méteres körzetében még a kijelölt tűzrakóhelyeken is tilos tüzet gyújtani. Saját kertben lehet grillezni, bográcsozni, a tüzet azonban egy pillanatra sem tanácsos felügyelet nélkül hagyni!
