A „Plastic Free July” mozgalom 2011-ben indult útjára Ausztráliából, és alig néhány év alatt világméretű kezdeményezéssé nőtte ki magát. 2018-ban már közel 170 országban több mint 120 millió ember döntött úgy, hogy csatlakozik a műanyagmentes kihíváshoz, és tudatosan kerüli az egyszer használatos műanyagokat. A mozgalom célja, hogy apró változtatásokkal – például egy kulacs vagy vászontáska használatával – minél többen hozzájárulhassunk a Föld megóvásához és az emberiség „túléléséhez”. A nemzetközi kihívás apropóján próbáljuk meg áttekinteni, hogy állunk jelenleg globálisan „műanyag fronton”, és mit tehetünk azért, hogy a kritikus helyzet jó irányba változzon.
A műanyagok megjelenése megkönnyítette az életünket, de az ár, amit fizetünk, egyre nagyobb, hiszen használatával pusztítjuk a természetet, károsítjuk az egészségünket, és bolygónk élhetőségét fenyegetjük. Évről évre több százmillió tonnányi műanyag árasztja el a bolygót: a boltok polcain, a tengerpartokon, az erdőkben, sőt már a levegőben is jelen van, amit belélegzünk. Hosszú ideje áthatják a mindennapjainkat, a különféle csomagolóanyagoktól a kozmetikumokon át a vizes palackokig számtalanszor kezünk ügyébe kerülnek.
Óriási globális probléma évtizedek óta a műanyaghulladék kezelése. A műanyag rendkívül tartós anyag: egy egyszer használatos zacskó lebomlása akár 400-1000 évig is eltarthat. Ráadásul a természetes bomlási folyamat során a műanyag nem tűnik el, hanem apróbb és apróbb darabokra esik szét. Ezek a mikroműanyagok. Az 5 milliméternél kisebb részecskék ma már mindenütt jelen vannak: az óceánok mélyén, az Északi-sark jégtakarójában, a levegőben, és nem utolsósorban az emberi szervezetben is kimutathatók.
Egyre többet gyártunk
Az UN Environment Programme (UNEP) legújabb jelentése szerint évente körülbelül 430 millió tonna műanyagot gyártunk, és ennek kétharmada olyan rövid élettartamú egyszer használatos termékeket jelent, mint a nejlonzacskók, a flakonok vagy az evőeszközök.
A műanyaggyártás az elmúlt évtizedekben példátlan mértékben növekedett. Az OECD adatai szerint az ipari eredetű műanyagtermelés az 1950-es évi mindössze 2 millió tonnáról mára már körülbelül 430-460 millió tonnára emelkedett – ez több mint 230-szoros növekedést jelent. Ez a robbanásszerű emelkedés jól mutatja, milyen gyorsan vált a műanyag nélkülözhetetlenné a modern gazdaságok és fogyasztási szokások számára.
A jövő kilátásai még ennél is aggasztóbbak. Az OECD előrejelzése szerint ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2060-ra a globális műanyagtermelés akár háromszorosára is nőhet, és elérheti az 1-1,2 milliárd tonnát évente. Ez a növekedés óriási környezeti terhelést jelent a bolygóra, különösen, ha nem történik jelentős változás a termelésben, fogyasztásban és hulladékkezelésben.
A tengeri élővilág pusztulása
Az Ocean Cleanup kutatása szerint a Csendes-óceán északi részén található Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget – ami háromszor akkora, mint Franciaország – 80 000 tonna műanyagot (nyers darabot tekintve nagyjából 1,8 billió darab) tartalmaz, és a mikroműanyag koncentráció folyamatosan nő.
A tengerbe jutó műanyag amellett, hogy hatalmas szemétszigeteket épít, évente több millió tengeri állat haláláért felelős. A tengeri állatok rendszerint fulladás, bélelzáródás vagy mérgezés miatt pusztulnak el. A mikroműanyagok bekerülnek a planktonokba, az élelmiszerláncba, végül pedig hozzánk is eljutnak – ami az egészségünkre is hatással van.
A tengerbe jutó műanyag pusztító hatása egész ökoszisztémákat fenyeget. Az elhagyott halászhálók, csomagolások és „palackszigetek” csapdákká válnak: bálnák, teknősök, madarak és fókák gyakran belegabalyodnak ezekbe. A szerencsétlenül járt állatok megfulladnak vagy súlyos sebeket szerezhetnek. Ahogy az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal írja, évente több százezer tengeri emlős és teknős pusztul el így az óceánokban.
Számos élőlény tápláléknak nézi a műanyagot. A teknősök például egy-egy zacskóval találkozva azt medúzának nézik. Egy-egy ilyen találkozás emésztési zavarokhoz, éhezéshez és az állat halálához vezethet.
Ugyancsak az amerikai hivatal írt arról, hogy már több mint 700 tengeri faj nyelt le dokumentáltan műanyagot. A műanyag mindezek mellett mérgező anyagokat vonz és halmoz fel, amelyek feljutnak a tápláléklánc csúcsára is. Ezek a vegyületek az élőlényeknél hormonális és szaporodási zavarokat okozhatnak. Döbbenetes statisztikák látnak napvilágot: évente közel 100 000 tengeri emlős és akár 1 millió madár pusztul el műanyagok miatt. Egyes kutatások szerint az albatrosz-fiókák 98%-a már az első táplálékával együtt kap műanyagot is.
Fogyasszunk kevesebbet
A Plastic Free July mozgalom fő célkitűzése, hogy minél kevesebb műanyag használatával hozzájáruljunk a bolygó fennmaradásához és az emberiség túléléséhez. A Műanyagmentes Július kihíváshoz a Föld legtöbb országában évről évre tömegek csatlakoznak. Magyarországon a Greenpeace az elmúlt években többször is indított kampányokat a kihívás népszerűsítésére. Ezek célja, hogy felhívják a figyelmet: jelenlegi fogyasztási szokásaink hosszú távon nem fenntarthatók.
„A mindennapi életünkben – a fast fashion-tól kezdve az élelmiszerek sokszoros csomagolásáig – rengeteg felesleges hulladékot termelünk. Az egyszer használatos csomagolóanyagok fokozott terjedése jelentős problémát jelent. Ennek a mennyisége nem csökken, hanem évről évre nő. Eltűnnek az újratölthető üvegek, és szinte természetesnek vesszük, hogy mindent többszörösen becsomagolva vásárlunk meg. A felelősség nem csak a lakosságé, hanem elsősorban a gyártóké és a kereskedelmi láncoké, amelyek döntéseikkel naponta öntik ránk a felesleges műanyagot” – fogalmazott Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértője.
A környezetkémikus szerint a szabályozás jelenleg nem jelent valódi segítséget – a hangsúly még mindig nem a megelőzésen és az újratöltésen, hanem csupán az újrahasznosításon van, miközben a műanyaggyártás folyamatosan nő. A mostanáig legyártott műanyagnak eddig csupán kevesebb mint 10 százalékát sikerült újrahasznosítani.
„Valódi megoldás csak akkor születik, ha a műanyaghulladék csökkentését nem a végén, hanem az elején kezdjük: vissza kell fogni a műanyag előállítását, előtérbe helyezni a megelőzést és az újrahasználható megoldásokat. Nagyon fontos, hogy fogyasszunk kevesebb szemetet és hívjuk fel a figyelmet a problémára a műanyagmentes július során, de ha rendszerszintű változást akarunk, akkor próbáljuk a gyártók, az üzletláncok és a politikusok figyelmét is felhívni a változás szükségességére” – hangsúlyozta a szakértő.
