Házakat napjainkban sokféle módon és változatos anyagokból építenek. Az utóbbi években hazánkban is egyre nagyobb teret nyertek az ökotudatos megoldások az építészetben. Korábban a Zöld Hang írt már a „lélegző” vályogházak előnyeiről, most egy másik különleges, természetközeli hajlékot vizsgálunk meg közelebbről. Szalmaházak tervezésével foglalkozó építészt kérdeztünk a természetes építőanyag előnyős tulajdonságairól.
Révész Gabriella és Zalai Tamás több, mint 15 éve foglalkoznak szalmabála építészettel. Az építészek a tervezésen túl szakmai tanácsadást és kivitelezést is vállalnak, ahol a fókusz a szalmafal szakszerű megépítésén és a rá kerülő vályogtapasztás elkészítésén van.
A Szalmaépítők célja, hogy olyan tereket hozzanak létre, amik mind a természeti, mind az épített környezetünkkel egyensúlyban vannak. Évi 3-5 új szalmás épülettervet visznek el a hatósági engedélyeztetésig. Mivel az épületek többsége önerős építéssel készül, változó, hogy milyen hamar jutnak el a befejezésig.
Gabriella és Tamás tervezési filozófiája, hogy a lehető legkisebb alapterületen tudják megvalósítani a lakhatási igényt.
„Ha van rá mód, akkor tervezési program során próbáljuk optimálisan tartani az épület alapterületét. Nem növeljük a garázzsal és konditeremmel, ez ugyanis a természettől is elveszi a teret. Az épület maga legyen egy hely, ahova bármikor biztonságban elvonulhatunk amikor hideg van, de adjuk meg és hagyjuk meg magunknak a lehetőséget a természettel való kapcsolódásra. Másik fontos szempontunk, hogy próbáljuk lekövetni a család növekedését és a gyerekek kirepülését is, tehát az időben változó családi igényeket.”
-mesélte Gabriella a Zöld Hangnak.
A tervezési munkákkal párhuzamosan fenntartanak egy nonprofit szervezetet – a Magyar Szalmaépítők Egyesületét, ami a szalmabála építészet népszerűsítésének a platformja. Egyesületi keretek között települnek ki fesztiválokra, konferenciákra, iskolarendszeren kívüli képzéseket, műhelymunkákat tartanak. A saját szakmai fejlődésüket segítendő nemzetközi találkozókra és képzésekre járnak, tudatosan képezik magukat.
Szalmaház építésre Magyarországon fel lehet venni a CSOK támogatást és építési hitelt is adnak ilyen épület megalkotására, igaz, meg kell találni hozzá a megfelelő bankot. Már csak ezért is érdemes megfontolni egy szalmaház építését. Révész Gabriellával beszélgettünk a szalmabála házak előnyeiről és arról, mennyiben ökotudatos döntés a ház megépítése.
Mennyiben más a szalma, mint a modern építőanyagok?
A szalma egy egészen különleges építőanyag. Megtalálható az építéshely 50 kilométeres körzetében, tehát helyi anyag, növekedése során CO2-t köt meg a légkörből, -ellentétben a magas CO2 kibocsátású ipari építőanyagokkal szemben-, nincs károsanyag kibocsátása, kiváló hőszigetelő képességgel bír, az épület elbontása után elkomposztálható nyersanyag.
Minden adottsága megvan ahhoz, hogy egészséges környezetet hagyva magunk körül, egészséges lakhatást biztosítsunk, alacsony bevitt energiával a használat során.
Milyen előnyei vannak a szalmabálából történő építésnek? Milyen tulajdonságai vannak egy-egy ilyen háznak?
Ha egészséges és fenntartható életet akarunk élni otthon, akkor az épület tervezésekor nem elég csak arra gondolunk, hogy a leendő családi házunkban alacsony legyen a fűtési és hűtési energia. Ennél sokkal komplexebben kell gondolkodnunk. Az épület a harmadik bőrünk. Ahogy ruhából sem egészséges a műanyagot hordani, úgy a testünk sem szívesen él egy műanyagból készült épületben. A modern épületek technológiai megközelítése a “hermetikus” lehatárolás elve mentén túlzottan elválaszt a környezettől. Nem tud szellőzni, penészedik. Igen gyakran káros kipárolgású agyagok vehetnek körül a modern kori építőanyagokból épült lakásban és ez sok betegség okozója lehet. Ráadásul manapság sokkal több időt töltünk belső térben, mint korábban bármikor. Emiatt még inkább fontos, hogy a belső tér egészséges környezetet nyújtson.
Milyen részekből áll össze egy szalmaház? Mi a váza? Milyen burkolatokat alkalmaznak?
Itt Magyarországon a szalmaházak túlnyomó többsége valamilyen méretezhető tartószerkezettel készül, leginkább faváz szerkezettel. Nagyon ritkán téglából vagy betonból, de utóbbi kettő nagyon kivételes eset. A faszerkezet lehet pallóvázas vagy hagyományos – úgynevezett – ácsolt szerkezet. Ebbe a szerkezetbe töltjük be a szalmát, minél tömörebben.
Az építési szalmabála 100-120 kg/m3 sűrűségű, ami hőtechnikailag megfelelő tömörséget jelent. Belül kaphat egy extra hőtároló réteget – mondjuk kisméretű tömör téglából, ami a téli meleg és a nyári hűvös idő fenntartásában segít. Ha nincs téglafal, akkor is 4-5 centiméter vastagságú vályogtapasztást hordunk fel a belső oldalra, s kintre is ugyanez a vakolatréteg kerül. Ez segíti az épület tökéletes páragazdálkodását fenntartani, egyúttal a tűz és rovar elleni védelmet is biztosítja. A falazaton kívül még a tetőbe szoktunk szalmabála szigetelést tenni. Itt is nagyon jól megoldja a hőszigetelő funkciót.
Milyen szigetelő képességekkel rendelkezik a szalma, mint építőanyag?
Egy 35 centi vastag, vályogtapasztással ellátott szalmabála fal hőátbocsátási tényezője a jelenlegi energetikai követelményeknek bőven megfelel. A szalmabála hőszigetelő képessége ~0,055 W/mK, valamivel rosszabb, mint az ipari/konvencionális hőszigetelő anyagoké, de ez 20-25% vastagság növeléssel orvosolható.
A szalmabála szigetelés páraáteresztő, és ha az épületet egyszer elbontjuk, a bálákat a természet elkomposztálja, nincs szükség drága, veszélyes, energiaigényes hulladéklerakó vagy hulladékfeldolgozó telepek építésére és üzemeltetésére.
Nyugat-Európában már nagy divatja van a paneles építésnek. Ebben az esetben előregyártott szalmapanel elemek készülnek egy csarnoképületben, amiket a helyszínre szállítanak és pár nap alatt építenek össze. Ezzel vissza tudjuk szorítani a nagy mennyiségű beton használatát ott, ahol nem feltétlen szükséges. Ma már nemcsak lakóépületek, hanem akár többszintes épületek is készülnek. Irodák, középületek is (óvodák, iskolák, egyetemek) épülnek ezzel a technikai újítással.
Milyen költségei vannak ennek a módszernek? Drágább vagy olcsóbb, mint egy hagyományos ház megépítése?
Egy ház építési költsége csak kis mértékben függ a falazat anyagától. A falazat költsége a teljes építési költségnek körülbelül a 10-15%-át teszi ki. Jelenleg egy családi ház kulcsrakész kivitelezési költsége 600-900 000 forint/négyzetméter ár között mozog. Tehát a falazat költsége nem tudja jelentősen olcsósítani vagy drágítani az építési költségeket.
A szalmaházak a viszonylagosan nagy hőtároló tömegükkel, páraszabályozó hatású vályogvakolatukkal a kánikulás nyári időszakban is kellemes hőmérsékleten tudják tartani az épületet, ezért a nyári hűtésről nem kell gondoskodni. Ez nagyban csökkenti a gépészeti igényt, ezzel a költségeket is, és az időről időre felmerülő felújításokat is költséghatékonyabbá teszi.
Fotók készítői: Bubrik Máté, Karskó Csanád, Révész Gabriella, Ruprecht Judit és Zalai Tamás
