Milyen egy ideális balkonkert? Hogyan kezdjünk hozzá a kialakításához? Milyen növényeket vessünk az ágyásokba? Miért lehet közösségi élmény a balkonkertészkedés? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Bajzák Annával, a Zöldítők alapítójával.
Nem muszáj kertvárosba vagy falura költözni annak, aki kertészkedni szeretne, akár egy belvárosi lakás erkélyén is kialakíthatjuk a kis zöld szigetünket, ha a növények közelségére vágyunk. A balkonkertek terjedése együtt jár a városi természetbarát közösségek fejlődésével. A közösségformálás erejében hisz Bajzák Anna is, aki a PlantTogether mozgalom és a Zöldítők alapítójaként kezdő hobbikertészeknek nyújt segítséget, magbörzéket, növénycseréket szervez, és szemléletformáló programokat kínál a kertészkedés iránt kedvet érzők számára.
„A fő területem a balkonkertészkedés, ami első hallásra talán nem hangzik közösséginek, mégis, azt tapasztalom, hogy a családokat, barátokat, munkatársakat is összekovácsolhatja, és a lakóközösségekre is jó hatással van. A hobbikertészek inspirálják, motiválják egymást, és közben a városi nyüzsgésben egy kis faluélmény teremtődik” –mesélt Anna a Zöld Hangnak.
A zöldítő kertész azt tapasztalja, hogy számos nehézséggel kell szembenézni a „balkonkertészeknek”. Tápanyagdús, vízmegtartó talaj és csapadék sem áll rendelkezésre, és a korai kánikulák és hosszú aszályok is óriási kihívást jelentenek. Mégis, a megoldandó feladatokra könnyebb együtt keresni – és megtalálni – a válaszokat egy hobbikertész közösségben.
Napjainkban könnyű “közösségbe kovácsolni” a városi kertbarátokat?
Merem remélni, hogy egyre könnyebb lesz. Amikor 2015-ben elkezdtem a magosztást, még nagyon bizalmatlanok voltak az emberek. Azt hitték, lejártak a magok vagy fizetni kell majd értük, azért osztogatom. Azután évről évre nyitottabbak lettek, és ma már hosszú sorokban állnak a csatlakozni vágyók a magosztásainkon, a Nagy Közös Magvetésen március közepén, és áprilisban a Méhecskementő Virágmagvetésen.
2018 óta a rendszeres növénycsere és -örökbefogadásainkon olyan közösség találkozik és bővül, akik között vannak egyetemisták, nyugdíjasok és jelen van a kisgyermekes 30-as 40-es korosztály is. Anno a szimPLANT rendezvénysorozattal indultunk, és hatalmas hagyomány és növekvő közösség lett belőle. Azt látom, hogy a növények szeretete még a legzárkózottabb és közösségkerülőbb embereket is megnyitja. Csodás érzés nézni ezt a közösséget és kedvességet, ami árad belőlük. Gyökereztetnek, szaporítják a töveket és közben gondos tanácsokkal szolgálnak egymásnak.
Milyen előnyei vannak a balkonkertnek?
Az utánozhatatlan íz, a csomagolásmentesség és vegyszermentesség mindenképpen. A legtöbben önellátási szándékkal kezdenek neki a balkonkertészkedésnek, azonban hamar belátják, hogy a balkon csak csekély mértékben tudja fedezni a mindennapos szükségleteket. Már csak emiatt is okosan kell megválogatni a növényeket.
Óriási előnye, hogy jobban megbecsüljük az ételt, csökken a pazarlás, mert látjuk, mekkora munka van egy marék paradicsomban.
Másik pozitív vonása, ami számomra a legfontosabb, a természettel kapcsolódás élménye. Ezt az elemi szükségletünket a 21. századi zsongás és rohanás elnyomta, a balkonkert azonban lassulásra, megfigyelésre, szemlélődésre ad lehetőséget.
Milyen egy ideális balkonkert?
Szinte mindenkinek más, de talán a legfontosabb, hogy legyen reális célok mentén megtervezve, és nyújtson napi örömöt.
A módszertanom első szabálya, hogy mérjük fel a saját igényeinket, a környezetünk lehetőségeit, és aszerint válogassuk meg balkonkertünk gyökeres és lábas lakóit. Ahol a növények vannak, ott megjelennek az állatok is. Van, akinek virágzó kiskertje lesz, más zöldséget termeszt. Van, aki méhlegelőt készít, vagy akár egy illatos fűszerkertet. Szerintem a kulcs a fokozatosság és megfigyelés. Ne egy csettintésre akarjunk dzsungelt varázsolni, hanem hagyjuk, hogy magától is megjelenjen az élet, ahol csak akar.
Milyen növényeket célszerű telepíteni egy ilyen tenyérnyi kertbe?
Első lépésben mérjük fel a helyszín adottságait, mert az fogja meghatározni a későbbi sikerünket, de a kezdőknek leginkább tépősalátákat, fűszereket, leveleszöldeket, kisebb gyökérzöldeket, aprószemű paradicsomokat, uborkát szoktam ajánlani. Egyébként a magosztásokra több mint 50 fajta növény magjait visszük, mert mindenkinek személyre és környezetre szabott ötleteket adunk.
Magbörze és növénycsere vagy vásárlások? Hogyan képzeljük el a megfelelő növények beszerzését?
A magbörzéken többnyire fogott magot lehet cserélni. Ezek olyan magok, amiket előző évben saját termésből vagy virágból szüreteltek a kertészek. Egy-egy magbörze kiváló alkalom tapasztalatcserére és ismerkedésre is.
A növénycseréken és örökbefogadásainkon szezonálisan vannak balkonnövények és kerti növények is, palánták vagy rizómás, hagymás növények, de alapvetően a hangsúly a szobanövényszaporításon, a cserén és az ajándékozáson van.
Pénz és tárgyi kompenzáció tilos az 5 ezer fős csoportunkban is. Csak növényre vagy szorosan növényneveléssel kapcsolatos eszközre lehet cserélni, vagy akár ajándékozni a növényeket.
Bár a vásárlás néha elkerülhetetlen, arra törekszünk, hogy a cserékkel, használt eszközök népszerűsítésével segítsük a költséghatékony növénynevelést. Fontos, hogy mindenkinek lehetősége legyen megtapasztalni az élményt.
Hogyan történik a talajerő utánpótlás? Milyen tennivalókat igényel egy balkonkert fenntartása?
Akinek lehetősége van rá, annak klassz kipróbálni a komposztálást is. Nekünk is van gilisztakomposztálónk a balkonon egy 10 literes vödörben. Sokan közösségi kerthez is tartoznak, vagy van parcellás ismerősük és onnan kapják a humuszt, de a közösségen belül ez is cserealap szokott lenni. Terézvárosban például kiosztják a közösségi komposztálás eredményét. Ezt egy szuper kezdeményezésnek tartom.
A vízigény általánosságban meghatározhatatlan, ugyanis függ a növénytől, a cserépmérettől, az időjárástól, a napmennyiségtől. Szépen fokozatosan át kell alakulnunk megfigyelővé, aki érti a növények nyelvét és jelrendszerét. Nincs recept, helyette szemléletmód van. A balkonkert ápolása napi rutinná fog válni, mert egyrészt megtapasztaljuk, hogy pár percnyi nézelődés is mennyire nyugtató hatású, másrészt, ha elhanyagolnánk a növényeinket, sokkal több idő és energia őket „visszatornászni”.
Átlagban legfeljebb napi 10-15 percnyi gondoskodást igényel egy balkonkert. Ebben benne van a szüretelés, az öntözés és az ismeretlen látogatók azonosítása is. A magvetés, ültetés, átütetés ideje nyilván mind-mind külön alkalom, ezek hosszabb ideig tartanak, de aki belekezd a balkonkertészkedésbe, minden bizonnyal imádja majd ezeket a programokat.
Kiknek ajánlható a balkonkert?
Minden évben megkérdezem a tanítványaimtól, hogy kiknek ajánlanák, és általában egyetértenek abban, hogy mindenkinek. Gyakran említik a home office-ban dolgozókat, akiknek a pár perces „gépmentes szemlélődés” áldás a nap közepén. Sokan kiemelik azt a támogatást, amit lelkileg éreznek a növénynevelés során, így azoknak is kiváló hobbi, akik szeretnék a mindennapjaikba becsempészni az örömöt és az értelmet. A magosztásainkon nagyon változatos az érdeklődők köre.
Úgy van ez, hogy az ember egyszer csak azt érzi, ez az útja. Legyen IT-s, üzemvezető, pedagógus vagy menedzser, idős vagy tanuló, kisgyerekes vagy válásból talpra álló, jön és mi segítünk.
Van saját mintakertjük valamelyik városban?
Van saját balkonkertünk, bárhová költöztünk, de büszke vagyok rá, hogy az elmúlt 10 évben a Plantfiekészítő fotópályázatok nevezői és 2021 óta már a Balkonkertész képzésen végzett tanítványaim a jó példák.
Nagyon fontos számomra, hogy a közösségünk valódi és sokféle példát, utat és ízlést tudjon mutatni. Én is megmutatom a miénket, de ez csupán egy a sok közül. A Virtuális Közösségi Kertben például hetente egy interjú és fotósorozat keretében mutatok be egy-egy Hétköznapi Zöldítőt, aki sikeresen elvégezte a Balkonkertész képzést, és maga útján valósítja meg a tanultakat.
