Pótolható a sarkvidéki jég manuálisan? Egy brit cég szerint igen.
Megosztó módszerrel igyekszik megállítani az Északi-sark jegének további eltűnését egy brit startup vállalat, a Real Ice.
A geomérnöki cég a kanadai sarkvidéken teszteli a módszerét, amelynek célja a sarkvidéki jég eltűnésének lelassítása, vagy akár a folyamat teljes visszafordítása. A módszer lényege, hogy egy szivattyú segítségével a felszínre hozzák a tengervizet, ami ott megfagy, megvastagítva ezzel a már meglévő jégréteget.
A vállalat célja megvastagítani 386 000 négyzetmérföldnyi jégréteget. Ez közel egymillió négyzetkilométernek felel meg, vagyis több, mint tíz Magyarország területének.
Az Északi-sarkvidéken jelentős jégveszteség figyelhető meg a klímaváltozás hatására. Az 1980-as évek közepe óta a vastag, többrétegű jégtakaró körülbelül 95%-kal lecsökkent, vékonyabb, fiatalabb jégréteget hagyva maga után. Egyes tudósok szerint a 2030-as évekre jégmentes nyarak várhatóak a sarkvidéken.
A tengeri jég csökkenésének globális következményei vannak, a jégtakaró fényvisszaverő képessége ugyanis jelentősen hűti a Földet. Jégtakaró hiányában a sötét óceán több napsugarat nyel el, ami tovább fokozza a globális felmelegedést.
A Real Ice elektromos meghajtású búvárszivattyúk használatával vonja ki a tengervizet a jégtakaró alól, és szivattyúzza a felszínre, ahol az megfagy, fokozva ezzel a jégréteg vastagságát. A folyamat során eltávolítják a havat is a jégről, ami tovább vastagítja a jeget.
A vállalat 2023-ban kezdte meg a módszer tesztelését a sarkvidéken, először Alaszkában, majd Cambridge Bay-ben, Kanadában. Az első tesztelés során 16-31 hüvelykkel (kb. 41-79 cm) lett vastagabb a jég, ami a módszer hatékonyságát mutatja. 2024 novemberében újabb tesztelés vette kezdetét, és csak az első tíz nap során 4 hüvelykkel (kb. 10 cm) vastagodott a jég.
A cég hosszútávú célja a folyamat automatizálása hidrogénnel hajtott víz alatti drónok segítségével. Ezek a drónok lyukakat fúrnának a jégbe és szivattyúkat telepítenének a megvastagítására. A Real Ice szerint nagyjából 500 000 drónra lenne szükség a megcélzott terület lefedéséhez. Azt ígérik, hogy ügyelnének az állatok vándorlási útvonalainak és a kereskedelmi hajók útvonalainak elkerülésére.
A projektnek azonban borsos ára van: 386 000 négyzetmérföld terület lefedése évente körülbelül 5-6 milliárd dollárba kerülne. A vállalatnál azt remélik, hogy a kezdeményezést magánberuházásokból és idővel talán állami, ill. globális támogatásokból tudják majd finanszírozni.
Az ígéretes eredmények ellenére sok tudós szkeptikus a projekt életképességével és lehetséges hatásaival kapcsolatban. Liz Bagshaw a Bristol Egyetemről például a megoldás mérhetőségét tartja kérdésesnek, ill. aggodalmát fejezte ki a nagyszabású geomérnöki munkák etikai vonatkozásaival kapcsolatban. Az ilyen jellegű emberi beavatkozások előre nem látható hatással lehetnek egy már egyébként is sérülékeny ökoszisztémára.
A Real Ice állítja, hogy ugyan elképzelhető, hogy lesznek a módszerüknek nem várt környezeti hatásai, ám ezek elenyészőek. A vállalat szerint a tétlenség a klímaváltozással kapcsolatban még súlyosabb ökológiai károkhoz vezethet.
A Real Ice nem az egyetlen vállalat, ami a jégtakaró megvastagításával harcol a globális felmelegedés hatásaival szemben. A holland Arctic Reflections módszere hasonló: a felszínre szivattyúzzák a tengervizet, ami aztán télen megfagy, megvastagítva ezzel a jégréteget. Elmondásuk szerint módszerüket a jégpályák építése során alkalmazott holland gyakorlat ihlette.
Az összeállítást készítette: Gál Viktória
