A Black Friday az 1950-es évek végénszületett meg az Egyesült Államokban, ésnéhány évtized alatt világszerte elterjedt vásárlási nappá vált. Muszáj mindenáron belevetni magunkat a költekezésbe? Érdemes átgondolni, mit tegyünk és mit ne tegyünk a karácsonyi bevásárlási láz közeledtével.
A Black Friday elnevezés eredetileg Philadelphiához köthető, ahol a hálaadást követő pénteken hatalmas tömegek özönlöttek az utcákra, forgalmi akadályokatképezve. A 2000-es évektől kezdve a Black Friday akciók Európában és a világ más részein is népszerűvé váltak.
Az internet és az online kereskedelem fejlődésével a kereskedők globálisan is kihasználták az akciók kínálta lehetőségeket, így a „fekete péntek” mára a világ egyik legnagyobb vásárlási eseményévé vált. Számos országban az akciók akár egy egész hónapig eltartanak, így a vásárlók még többet költhetnek – olykor teljesen feleslegesen.
Soha vissza nem térő alkalom
Az utóbbi évek Black Friday akciói számos meglepő, emlékezetes pillanatot is hoztak. Az Egyesült Királyságban 2021-ben a brit Amazon Black Friday kampánya csalódást keltett a vásárlók körében, mivel sokan észrevették, hogy számos „akciós” termék ára valójában nem változott.
A USA-ban 2020-ban a Walmart PlayStation 5 akcióját arra alapozta, hogy a koronavírus-járvány hatására az elektronikai termékek iránti kereslet megugrott. A cég Black Friday akciójában kínálta a konzolt, de a nagy kereslet és az online rendelések miatt a weboldal rendszeresen lefagyott. Vásárlók ezrei nem tudták megvásárolni a terméket, amely végül percek alatt elfogyott.
Egy kanadai kereskedő 2022-ben véletlenül 99%-os kedvezményt adott a teljes online raktárkészletére. Ezrek csaptak rá pillanatokon belül a nem mindennapi akcióra, s bár a hibát gyorsan kijavították, a vásárlók reakciója miatt az eset emlékezetes maradt.
Az IKEA különleges módszert alkalmazott a Black Friday idején: 2020-ban „Zöld Péntek” néven indított kampányt, amelynek célja a fenntarthatóság népszerűsítése volt. Az akció keretében a vásárlók visszavihették régi IKEA-bútorjaikat, amelyeket a cég felújított és újraértékesített. A kampány amellett, hogy környezetbarát alternatívát kínált, sikeresen növelte a hűséges vásárlók körében a fenntarthatósági kezdeményezések iránti érdeklődést.
Felpörög az üzlet
Idén novemberben és decemberben is óriási forgalom várható a tartós fogyasztási cikkek piacán. Számos hazánkban is működő multinacionális cég akár 30-50% árengedménnyel csábítja a vevőket vásárlásra. Presszógépek, porszívók, botmixerek, digitális fényképezőgépek, televíziók és okosórák ezreit értékesítik ilyenkor a kereskedők. Számos olyan terméken sikerül túladni egy-egy Black Friday akció alkalmával, mely akár már évek óta az üzletek polcain porosodik.
Az akciókhoz csatlakozó cégeknek számos előnyt nyújt a Black Friday a raktárkészletek kisöprésére, különösen az olyan termékeknél, amelyek már a szezon végén járnak vagy elavulnak.November végén az üzletek és a webáruházak látogatottsága megugrik, és ez a bevételek növekedéséhez is hozzájárul.
Az akciók sokszor olyan vásárlókat is az üzletekbe vonzanak, akik korábban nem jártak ott.A vásárlók gyakran több terméket is megvásárolnak a kedvezmények miatt, még akkor is, ha eredetileg nem tervezték.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy Black Friday alatt a digitális marketing kampányok, a közösségi média reklámok hatékonyabbá válnak. A megnövekedett forgalom segíthet növelni az online láthatóságot, ami hosszú távon javítja a brand ismertségét és az online értékesítést.
Kell ez nekem?
Bár a tudatos vásárlók gyakran már hetekkel, hónapokkal korábban felkészülnek egy-egy Black Fridayra, mégis sokan vannak, akik csak az adott napokon vetik bele magukat az önfeledt vásárlás örömeibe.
Az impulzusvásárlás során az emberek hirtelen, érzelmi indíttatásból, előzetes tervezés nélkül döntenek, leginkább az érzelmeik vagy kedélyállapotuk alapján, többnyire meggondolatlanul. Mindenképpen érdemes alaposan átgondolnunk, valóban szükségük van-e az adott termékre. Sok impulzusvásárló később megbánja a tettét, mivel a termékek gyakran nem hoznak valódi elégedettséget, értéket az életükbe. Az ilyen vásárlások utólagos megbánása feszültséget, elégedetlenséget és lelkiismeret-furdalást okozhat.
Black Friday ide vagy oda, az átgondolatlan vásárlásunk pazarláshoz és felesleges tárgyak felhalmozásához vezet. Ez amellett, hogy anyagilag megterhelő, környezeti szempontból is káros, hiszen növeli a fogyasztást, a hulladéktermelést és a bolygó erőforrásainak túlzott igénybevételét.
A tudatos vásárláshoz érdemes előzetesen egy listát írni, hogy az üzletben valóban csak a szükséges dolgokat vegyük meg. Nagyobb értékű vásárlás előtt adjunk időt magunknak, hogy alaposan átgondoljuk a döntést. Mindezek mellett a havi költségvetés tudatosabb tervezése is segíthet abban, hogy ne lépjük túl az anyagi lehetőségeinket.
„Anti Black Friday”
A felesleges holmik és a reklámok elleni küzdelem jegyében hirdette meg 1992-ben a kanadai Ted Dave a „Ne vásárolj semmit!”napot. Azóta a mozgalomhoz számos ország tudatos fogyasztói csatlakoztak, és minden év novemberének utolsó pénteki napján igyekeznek hangsúlyt fektetni a túlfogyasztás jelenségének visszaszorítására.
Az esemény célja, hogy ösztönözzön a tudatosabb vásárlási szokásokra, valamint a bolygó erőforrásainak felelős felhasználására.Ezen a különleges napon az emberek megtapasztalhatják, hogy egy napra vásárlás nélkül is kellemesen lehet élni.
A nap során legtöbb országban a szervezőkközösségi eseményeket, beszélgetéseket, “cserélj és adj” programokat tartanak, amelyek segítik a közösségi kapcsolatok építését, valamint a fenntartható ajándékozást és a kreatív újrahasznosítást.Valószínűleg egyetlen nap nem orvosolhatja a túlfogyasztás problémáját, ám a résztvevők mindenképpen tudatosabban állhatnak hozzá a későbbiekben a vásárlási döntésekhez.
