Sok embert nyomasztanak a klímaváltozással kapcsolatban megjelenő, riasztó jelenségekről szóló hírek. Ahhoz, hogy a ránk leselkedő veszélyeket reálisan tudjuk elfogadni, önmagunkat kell megerősíteni.
Az Ökopszichológiai Intézet 2016-ban jött létre azzal a céllal, hogy elősegítse az ember és a természet közötti kapcsolat újjáépítését. Tevékenysége középpontjában az a gondolat áll, hogy az ember pszichológiai és fizikai jólléte összefügg a minket magába foglaló és átszövő természet állapotával. Az ökopszichológiai megközelítés integrálja a természettudományokat és a humántudományokat egy fenntarthatóbb világ megteremtése érdekében.
A társalapítók és partnerek csapatát természet- és humántudományokban képzett szakemberek alkotják, akik összesen több mint 125 évnyi tapasztalatot birtokolnak. Van közöttük pszichológus, biológus, környezetkutató, szervezetfejlesztő és orvos is, legtöbben többféle végzettséggel és összetett szakmai kompetenciákkal bírnak.
„Az ökopszichológia olyan interdiszciplináris tudományterület, amely az emberi psziché és a természet közötti kapcsolat mély megértésére törekszik. Alapelve, hogy az emberi jóllét és a természet állapota szorosan összefügg egymással. Az ökopszichológia felhívja a figyelmet arra, hogy az ökológiai válságok nemcsak a környezetre, hanem az emberi mentális egészségre is kihatnak, és a természethez való újrakapcsolódás elengedhetetlen az egyéni és közösségi jóllét érdekében” – fogalmazott Molnos Zselyke biológus, pszichológus.
Az Ökopszichológiai Intézet társalapítója azt is elmondta, hogy a tudományterület gyakorlati formája az ökoterápia, amely a természetkapcsolat erősítésre, szemlélet átalakításra és a kölcsönösségre törekszik különböző természetalapú folyamatokon keresztül. Molnos Zselyke mesélt a Zöld Hangnak arról, milyen lehetőségei vannak az ökoterápiának, és milyen módon lehet segíteni a klímaszorongás feloldásában.
Milyen tevékenységeket végeznek?
A tevékenységek középpontjában a természet és az ember közötti kapcsolat helyreállítása áll. Főbb tevékenységeink közé tartoznak a képzések. Vannak a széles közönség számára elérhető képzéseink, például a biológiai alapismeretek oktatása, amely segít megérteni az ökológiai rendszerek működését és az ember szerepét ezekben a rendszerekben – az ökopszichológiai szemlélet itt a természethez való kapcsolódás tudatosítását helyezi előtérbe. Vannak specifikus célcsoportoknak szóló képzéseink is, például természettudományos szakembereknek, coachoknak és pszichológusoknak – ezek a képzések az ökopszichológia elméleteire és gyakorlati alkalmazásaira építenek, és céljuk, hogy a résztvevők saját szakterületükön is integrálhassák az ökopszichológiai szemléletet.
Tevékenységünknek egy másik ágát az önismereti munkák képezik. Indítunk zöld önismereti csoportokat, különböző műhelyeket (például Mindennapi ökopszichológia, Az ökológiai fájdalomtól a cselekvésig), illetve lehetőség van ökopszichológiai szemléletű egyéni pszichológiai tanácsadásra jelentkezni. Ezek célja, hogy a természettel együttműködésben új nézőpontokhoz jussunk, vagy adott esetben megdolgozzuk azokat a nehéz érzéseinket, amelyek az ökológiai gyászhoz kapcsolódnak.
A különböző élőhelyeken vagy akár városi, épített környezetben szervezett egyéni, páros vagy csoportos részvételi séták abban támogatják a résztvevőket, hogy új szemmel nézzenek rá a környezetükre, élőlénytársaikra, élőhelyekre.
Továbbá számos fórumon képviseljük az ökopszichológia tudományterületét, például nemzetközi szinten az International Ecopsychology Society magyarországi képviseletén keresztül, vagy éppen számos hazai előadáson, műhelyen és rendezvényen keresztül.
A közeljövőben egyre inkább a kutatás felé fordulunk, egyik fő irányunk a természetészlelés és természetkapcsolat kutatása lesz.
Hogyan működik az ökopszichológia a hétköznapokban?
A gyakorlatban az ökopszichológia különböző terápiás módszereket alkalmaz, mint például kertterápia, állatasszisztált terápia, erdőterápia vagy éppen az intézet által kidolgozott részvételi séták, amelyek célja a természethez való újrakapcsolódás támogatása a természetészlelés átalakítása által.
Ezek a tevékenységek segítenek helyreállítani az egyensúlyt és előmozdítani a gyógyulást. Fontos kiemelni, hogy ezeknek a természetalapú terápiáknak lehet olyan formája is, amikor a természetet, élőlényeket, élőhelyeket eszközként használjuk az emberek gyógyulása érdekében. Akkor beszélhetünk alkalmazott ökopszichológiai tevékenységekről, ha a kölcsönösség is megjelenik, például egy lóasszisztált terápiában a ló partnerként van jelen, aki akár arról is dönthet, hogy részt vesz a folyamatban vagy sem.
Hogyan függ össze a bolygó és az egyén jóléte? Jól élhetünk a fogyasztói társadalom nélkül is?
A bolygó és az egyén állapotának kapcsolata az ökopszichológia egyik központi eleme. Azt valljuk, hogy az emberi jóllét és az ökológiai rendszerek állapota mélyen összefonódik.
Az emberek mentális és fizikai egészsége gyakran tükrözi a természeti világ állapotát: amikor a környezet pusztul vagy szennyezett, bennünk is sok esetben feszültség és szorongás jelenik meg. Ezzel szemben, a természettel való érzelmi kapcsolódás növeli az egyéni jóllétet, csökkenti a stresszt, és fontos szerepet tölt be a mentális egészség és a környezettudatos döntéseink szempontjából egyaránt.
A fogyasztói társadalom olyan életmódot népszerűsít, amely a természetet elsősorban erőforrásként kezeli, miközben figyelmen kívül hagyja annak regeneratív képességeit. Az ökopszichológia szemlélete arra ösztönöz, hogy alternatív életmódot alakítsunk ki, amely tiszteletben tartja a természet határait és összhangban áll az ökológiai rendszerek.
A fogyasztás csökkentése, a helyi közösségek támogatása, a természetvédelmi törekvésekben való aktív részvétel és a környezettudatos döntések segíthetnek egy egészségesebb és fenntarthatóbb életmód kialakításában. Ezek az intézkedések nemcsak a bolygót, hanem az egyéni jóllétet is támogatják.
