A párizsi olimpia megnyitóját elmosta ugyan az eső, ám a játékok vége felé már visszatért a 35 fok körüli kánikula – igencsak megnehezítve a versenyzők dolgát. Az ilyen szélsőséges hőség egyre nagyobb fenyegetést jelent az élsportolók számára, mivel az egyre gyakoribb hőkimerültség jelentősen lecsökkentheti az versenyképességüket. A nézők szintén ki vannak téve az szélsőséges hőségnek. Egy-egy szabadtéri esemény helyszíni végigkövetése már-már komoly fizikai megterhelést jelent. A még nagyobb melegedést jósló előrejelzések felvetik a kérdést: meddig lehet ilyen körülmények között olimpiát rendezni?!
Az elkövetkező évtizedekben a világ legtöbb városa már nem fogja tudni megrendezni a játékokat nyáron, mivel rengeteg város nyári hőmérséklete túllépi a biztonságos párás hő küszöbét – derül ki a CNN elemzéséből, amelyet a CarbonPlan nevű klímatudományi és elemzői nonprofit csoport adataira alapoztak.
Szűkül a térkép
A hőstressz 2050-re az USA keleti részének szinte minden városában jóval túllépi azt a határt, amely egészségesnek mondható. A szakértők ezért az ilyen sportesemények lemondását javasolják – mivel az ilyen körülmények komoly egészségügyi kockázatot jelentenének a sportolók számára. A Mexikói-öböl körüli szuper-nedves államok Floridától Texasig már szóba sem jöhetnének. A 1996-ban Atlantában megrendezett játékok, 2050-ben már elviselhetetlen lenne. Kelet-Kína nagy része, beleértve Pekinget és Sanghajt is, jóval a határ felett lenne, csakúgy, mint Hongkong és Délkelet-Ázsia hatalmas részei. Az olyan korábbi helyszínek, mint a Athén, Barcelona, Mexikó-város, Róma, St. Louis, Szöul vagy Tokió szintén nem jöhetne szóba a meleg miatt. A 2020-as tokiói játékokon volt a valaha feljegyzett legmagasabb hőmérséklet, ahol már statisztikailag is kimutatták, hogy ez versenyzőket kifejezetten megviselte a hőség – és a közönséget csak azért nem, mert a Covid járvány miatt nem volt közönség… Pedig a japánok próbáltak előre tervezni. Mivel tisztában voltak vele, hogy egy olyan sűrűn beépített városban, mint Tokió a városi hőséget csapdába ejtő felhőkarcolók elviselhetetlen meleget tudnak létrehozni, ezért a szervezők például a maratoni futást és gyaloglást áthelyezték a hűvösebb, hegyvidéki Szapporóban. Ennek ellenére még így is hat atléta kapott hőgutát, ami a hőségbetegség legsúlyosabb formája.
Nyári olimpia nem nyáron?
Egyre többen és hangosabban vetik fel, hogy a nyári olimpia időpontját meg kellene változtatni – ezzel elkerülve legalábbis a hőség csúcspontjait. Ilyen tologatásra már volt példa, hiszen pont az időjárás miatt Sydneyben a déli félteke tavaszát jelentő szeptemberben és októberben rendezték meg a 2000-es játékokat. Miként ugye legutóbb a Katarban rendezett foci világbajnokságot is átraktak “télre” – bár ezt a csapatok többsége igencsak zokon vette, hiszen így a nemzeti futball bajnokságokat meg kellett szakítaniuk.
A B-opció a féltekeváltás. A brazil Rio de Janeiróban csak azért lehetett augusztusban megrendezni a 2016-os játékokat, mert ott olyankor tél van és az átlaghőmérséklet kifejezetten kellemes. Vagy rendezhetnek északi játékokat. Felértékelődhet Helsinki vagy Stockholm, esetleg tarthatnak ott nyári olimpiát, ahol a télit szoktak Oslóban, Calgaryban vagy kifejezetten magasan fekvő területeken.
Már tudjuk, a következő nyári játékokat Los Angelesben fogják tartani, egy olyan városban, amelynek hőmérsékletét a hűvös Csendes-óceán valamelyest mérsékelni tudja. A 2032-es nyári olimpia pedig az észak-ausztráliai Brisbane-ben lesz, ahol nyáron ugyan nagyon meleg van, csak hogy ott akkor éppen tél van. Mára világossá vált, hogy az ezt követő helyszínek kiválasztásánál nem csak az eddigi, megszokott szempontokat fogják figyelembe venni, hanem hogy a klímaváltozás egyáltalán lehetővé teszi-e egy adott helyszínen a nyári olimpia megrendezését… Egyre csak szűkülnek a lehetőségek.
A témával kapcsolatos látványos infografikákért a CNN elemzésén túl érdemes megnézni az Axios cikkét is.
Források: CNN, Axios, Carbonplan.org A források alapján összeállította: Csillag Gábor.
Fotó:Adam Kerfoot-Roberts (CC BY-SA 2.0)
