Lehet választani: Szilvay Gergely és a Mandiner szerkesztői vagy egyáltalán nem ismerik az amerikai választási rendszert, vagy félretájékoztatnak. Nem tudom, melyik a kínosabb. Csillag Gábor véleménycikke.
Szilvay Gergely A Demokrata Párt átlépte a vörös vonalat – példátlan idők elé néz az USA című cikkében azzal riogat, hogy a demokraták „antidemokratikus helyzetbe kormányozták magukat” mert végül mégsem Biden lesz a demokraták elnökjelöltje.
Az egész érvelés azzal a hamis állítással indul, miszerint „a Demokrata Párt … vasárnap „leszedte” Joe Bident”. Semmi ilyesmi nem történt. A Demokrata Párton belül valóban egyre többeknek volt az a véleménye, hogy jelöltet kell váltani, de nem „szedtek le” senkit, hanem maga az elnök jelentette be, hogy nem kíván újraindulni. Óriási különbség. A Demokrata Pártnak ugyanis nincs jogi eszköze egy ilyen váltáshoz, és ennek az erőltetése – Biden saját döntése nélkül – valóban felvetett volna problémákat a demokrácia érvényesülését illetően. Csakhogy Biden maga döntött, és innentől kezdve mindaz, amiről Szilvay ír, egyszerűen sületlenség. A szerző arra hivatkozik, hogy volt egy előválasztás (amit Biden megnyert), márpedig „az előválasztások után leszedni a nyertes inkumbens elnököt … demokratikus deficitet okoz.” Hogy mennyire bugyuta ez az érvelés, vigyük végig… Ha egy jelölt megnyer egy előválasztást, de utána bejelenti, hogy mégsem vállalja az indulást, akkor ragaszkodni kellene ahhoz, hogy de-de, csakis ő indulhat?! Nyilván nem. Nyilván ilyenkor olyan eljárást kell találni, amely megoldja a helyzetet. Van is számos ilyen eljárás az amerikai választási rendszerben, amelyekre mindjárt kitérek, de mindenekelőtt szögezzük le, hogy az előválasztás nem határozza meg automatikusan, hogy ki a Demokrata Párt elnökjelöltje. Ez – mint ahogyan a szerző is elismeri – pusztán „szokásjog”. Az elnökjelöltről formális döntés a Demokrata Párt által megrendezett Nemzeti Konvención történik, ami amúgy augusztus 19-22. között kerül megrendezésre. Azt is tudni kell (a szerző ezt vagy nem tudja, vagy tudatosan elhallgatja), hogy az ezen szavazó valamivel több mint 4000 delegáltnak nincs kötött mandátuma, vagyis nem kell kötelezően az előválasztás nyertesére szavaznia. Tovább mehetünk, a szintén csak szokásjogban lévő „elköteleződés” egy-egy jelölt iránt értelemszerűen megszűnik, amennyiben ez a jelölt úgy dönt, nem indul…. Abban a pillanatban, hogy Biden ezt bejelentette, ezek a delegáltak semmilyen(!), sem formális, sem informális kötelezettséggel nem rendelkeznek, úgymond „szabadok”, úgy dönthetnek, ahogyan jónak látják.
Melyek a lehetséges eljárások? Kézenfekvően három ilyen van.
1) Elméletileg tartani lehet egy újabb teljes országos előválasztást. Ám ez valóban csak elméleti opció, hiszen erre augusztus 19-ig természetesen nincs idő és lehetőség.
2) Lehet úgynevezett „nyitott konvenciót” tartani – ami azt jelenti, hogy a konvenció előtt nincs befutó, hanem maga ez az esemény a „versenyhelyszín”, ahol eldől, ki legyen a tényleges elnökjelölt. Aki ismeri az USA történelmét, tudhatja, hogy hosszú ideig ez volt a „szokásos” – csakhogy a pártok egy idő után felismerték, hogy ez így meglehetősen kaotikus. Nem véletlen, hogy már évtizedek óta, mind a Demokrata, mind a Republikánus párt ezt nem így végzi. (1968-ban volt ilyen nyitott konvenció, mivel a várható elnökjelölt, Robert F. (Bobby) Kennedy, röviddel a konvenció előtt egy merénylet áldozata lett. Akkor valóban páratlan káosz alakult ki a konvención, és végül a demokrata jelölt el is vesztette a választást, így Richard Nixon lett az új elnök).
3) A harmadik jogilag és elvileg is teljesen rendben lévő eljárás az, ha egy jelöltnek van olyan népszerűsége és/vagy meggyőző ereje, hogy még a Konvenció előtt eléri, hogy a győzelemhez szükséges valamivel több mint 2000 delegált bejelentse, hogy őt támogatja. Ez történt Kamala Harris esetében. Ettől még Harris nem lesz automatikusan és formálisan elnökjelölt, erről ugyanis majd magán a Konvención döntenek. Hozzá kell tenni, hogy hasonló lehetőség mindenki előtt ott áll. Bárki más bejelentkezhetett volna Harris kihívójaként, vagy akár még bejelentkezhet a Konvención. Hogy nem volt ilyen, és várhatóan nem is lesz, az részint annak köszönhető, hogy a demokraták nem hülyék, és tisztában vannak azzal, hogy kell egy olyan új jelölt, akit egységesen támogatnak, részint pedig annak tudható be, hogy Kamala Harris egy nagyon jó jelölt – akinek sokkal nagyobb esélye van Trump ellen, mint Bidennek, és aki nyilván többszörösen történelmet írna, amennyiben győzne.
Aki ezt a fenti folyamatot „demokratikusan deficitesnek” vagy illegitimnek tartja, az vagy nincs tisztában azzal, hogy ezek a szavak mit jelentenek, vagy – ahogyan Trump és a Republikánus párt – egyszerűen megijedtek attól, hogy a néhány hete biztosnak tűnő győzelem most már távolról sem olyan biztos. Napnál is világosabb, hogy jelenleg nem találnak igazán fogást Harrisen, és épp ezért mindenféle kamu eljárásbeli kifogások mögé próbálnak bebújni – miszerint Harris a demokrata elit és a liberális sajtó illegitim módon becsempészett jelöltje.
Hogy ez mennyire szánalmas, az Szilvay Gergely cikkében is megjelenik, hiszen a cikkben a szerző egyaránt azzal vádolja a baloldali elitet, hogy mindenáron védelmezte Bident, tudatosan és szisztematikusan elhallgatva, hogy az elnök milyen rossz egészségügyi és mentális állapotban van…Majd néhány mondattal később, azt aggatja a gonosz liberális elit nyakába, hogy ő volt az, aki antidemokratikus módon megbuktatta az elnököt, (“a nép helyett az elitjük dönt az elnökjelöltjükről mindenféle hátsó szivarszobákban”.)… Most akkor melyik?
Hogy a Fox News és a többi Trump-papagáj ezzel a nonszensszel tömi a nagyérdemű fejét, nem újdonság, ám tanulságos és szomorú, hogy ez az abszurditás a magyar sajtóban is megjelenik.
Csillag Gábor amerikai elnökválasztásról eddig megjelent cikkei:
HOGYAN TOVÁBB, BIDEN?
TRUMP BŰNÖS! DE SZÁMÍT-E?
A DEMOKRÁCIA DIADALA, VAGY KISKAPU TRUMP GYŐZELMÉHEZ – ELINDUL-E AZ IFJABB KENNEDY AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSON?
BIDEN BAJBAN? MIÉRT ÁLL BUKÁSRA AZ USA EGYIK – PAPÍRON – LEGJOBB TELJESÍTMÉNYÉT NYÚJTÓ ELNÖKE?
SOKAK RÉMÁLMA: ISMÉT JÖHET TRUMP?
