Lezárult a pókfajokat és a biológiai sokféleséget vizsgáló citizen science kutatás első éve. Az ökológusok a lakosság bevonásával arra keresték a választ, hogy milyen pókok élnek a hazai kertekben. Megkerestünk egy szakembert, aki elmondta, mit tegyünk, ha segíteni szeretnénk a kertünk sokszínű élővilágát.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
Cseppet sem mindegy, milyen módszerekkel műveljük a földet, hiszen kertművelési szokásaink nyomán mi is formálói vagyunk közvetlen környezetünk biológiai sokféleségének. Egy olyan kert, ahol megőrizzük a természetes vegetáció elemeit, különféle virágos növényeket telepítünk, számos más élőlénynek is életteret biztosít, így hozzájárulva a természetvédelmi szempontból értékesebb és fenntarthatóbb környezet kialakításához.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Pók-Háló névre keresztelt kutatásába több száz kertregisztráció és több ezer fotó érkezett az ország minden részéről. Az önkéntes kutatóknak fotók készítésével és adatokkal kellett dokumentálni a kertjükben előforduló pókokat. A pókok kertekből kimutatott magas fajszáma a kutatók minden várakozását felülmúlta.
Nem jelentenek veszélyt az emberre
Magyarország területén mintegy 800 pókfaj él, közülük egy-egy kertben akár több tucat faj példányai is felbukkanhatnak. Egy kertben előforduló pókfajok száma az adott élőhely állapotát tükrözi, a biológiai sokszínűség magas szintjére utal.
„A pókoknak nagyon sokrétű szerepe van. Ízeltlábú ragadozók, sok különböző (ízeltlábú) növényevő és lebontó csoportra vannak hatással. Emellett táplálékot szolgáltatnak például madaraknak, parazitoid darazsaknak”
-mondta Gallé Róbert ökológus a Zöld Hangnak.
Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa azt is hozzátette, hogy Magyarországon nem él olyan pókfaj, melynek marása az emberre komolyabb veszélyt jelentene, igaz, a nagyobb testű pókok harapása fájdalmas lehet.
Több ezer észlelést elemeztek
Az önkéntes adatküldőknek 2023. május elejétől október végéig volt lehetőségük az ÖMKi honlapján létrehozott online felületen regisztrálni a kertjüket és feltölteni a megfigyeléseiket fényképek formájában. A kutatók a pókokról készült fényképfelvételeket átnézték, a megfigyelt példányokat beazonosították és az adatokat térképes adatbázisokban rögzítették. A program végén a vártnál is több adat állt a kutatók rendelkezésére. 214 résztvevő összesen 223 kertet regisztrált 184 különböző magyarországi lokációról. Hamar láthatóvá vált, hogy Magyarország szinte minden tájegységéről érkeztek megfigyelések.
A 223 kertből összesen 3330 darab fénykép került feltöltésre a projekt online felületére. A képek osztályozása és ellenőrzése után 2800 értékelhető adatot nyertek ki a kutatók, ami azt jelenti, hogy 2800 esetben legalább család szinten azonosítani tudták a pókot. A szakembereknek a regisztrált kertekből összesen 29 pókcsalád 127 pókfaját sikerült kimutatniuk.
Ritka fajokat is azonosítottak
A kutatás során azonosított, leggyakrabban előforduló fajok között közismert keresztespók fajokat és kevésbé ismert pókokat egyaránt találtak. A márványos álkaszáspókot, valamint az üvegházi törpepókot biztosan kevés kertbarát ismerné fel első látásra.
Az adatok összegzése után a szakemberek megállapították, hogy a résztvevő kertekben a keresztespókok (Araneidae) domináltak. Az összes megfigyelés 18,6 %-át a család képviselői tették ki. A keresztespókfélék után a farkaspókok (Lycosidae) következtek, majd az álkaszáspókok (Pholcidae). Őket követték a zugpókok (Agelenidae), a törpepókok (Theridiidae), a karolópókok (Thomisidae) és ugrópókok (Salticidae) képviselői.
A hazai kertekből ritka és érdekes fajok is szép számmal előkerültek. A hűsölő keresztespók (Araneus alsine) például kifejezetten vizes élőhelyek közelében (lápréteken) fordul elő, a tölgylevél-karolópók (Diaea livens), pedig többnyire a tölgyesekhez kötődik.
„Nyilván, ezek a pókok nem, tudják, hogy magánkertben élnek. Ha megfelelő feltételeket lelnek egy élőhelyen és könnyen meg tudnak telepedni – mert valahol viszonylag közel előfordul egy stabil populációjuk-, akkor nagy valószínűséggel a kertünkben is találkozhatunk velük.”
-fogalmazott a tudós.
Nem kell mindent leburkolni
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a természetes élettér kerten belüli aránya milyen hatással van a kert fajgazdagságára. Az adatok azt mutatták, hogy a leburkolt területek nagysága negatívan befolyásolja a környezetünkben élő fajok számát.
Minél nagyobb területet foglalnak el a kertben az épületek, burkolt teraszok, annál kevesebb természetes élettér marad az élőlények számára, annál szegényesebb lesz a kert póknépessége.
A kutatás során megerősítést nyert az a tény, hogy a környezetünk túlzott leburkolásával lerontjuk a kert, mint élőhely minőségét, valamint csökkentjük a szerkezeti sokféleségét.
Ne használjunk vegyszereket
A kutatók régóta azt feltételezik, hogy a rendszeres vegyszerhasználat (gyomirtók, rovarölők és gombaölő szerek) a pókfajok számának csökkenését eredményezi a vegyszereket nem használó kertészek portáihoz képest, tehát rossz hatást gyakorol a kertek biodiverzitására.
A kutatás során megállapították, hogy a vegyszereket évente egyszer vagy többször kijuttatók csoportja között a megfigyelt pókok fajszámában nincs jelentős különbség (79 és 88 faj), ezzel szemben a pókcsaládok pókközösségen belüli arányaiban már annál inkább.
A vegyszerhasználat és annak mértéke sokszor más kertrendezési gyakorlatokkal is párosul: például akik „golfpályává” alakítják a kertjüket, azok hajlamosabbak a gyakori vegyszerhasználatra.
„A legnagyobb gondot az intenzív kezelés jelenti. Ha a füvet nem nyírjuk hetente-kéthetente és egyáltalán nem permetezünk, akkor lesz pókunk a kertben. Kerüljük a homogén, rövidre nyírt gyep kialakítását! A változatos növényzet megfelelő élőhely, egyszersmind megfelelő táplálékot biztosít a pókoknak (is).”
-magyarázta a szakember.
Az egyes tényezők hatásait, mint a fűnyírás vagy a vegyszerhasználat gyakorisága, nehezen lehet elválasztani egymástól. A későbbiekben a kutatók az adatok részletesebb elemzése során az egyes tényezők hatásait próbálják jobban szétválasztani és külön értékelni.
Ne bántsuk őket!
Ha kedvezni szeretnénk a kertben kialakuló természetes életközösségeknek, akkor hagyjunk minél nagyobb és változatosabb szerkezetű természetes vagy féltermészetes felületet és vigyázzunk ezekre a különleges élőlényekre.
A legokosabb, amit tehetünk, ha kikerüljük őket. A pókok viszonylag gyorsan odébb állnak, nem szükséges bántanunk őket. Amennyiben a szobában fedezzük fel őket, elég, ha legfeljebb kirakjuk őket a lakásból úgy, hogy ne sérüljenek meg.
