Egymástól tanulnak a diákok, kutatók és pedagógusok egy különleges makói iskolában

Az Alföldi ASzC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola nem mindennapi oktatási intézmény, a város határában kialakított tankertben számos kísérletet végeznek. A makói tanulók a Bay Zoltán Kutatóintézet munkatársainak vezetésével a körforgásos mezőgazdaság, biomassza gazdálkodás témakörében munkálkodnak.

Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!

Amikor a makói technikum patinás főépületét korábban korszerűsítették, kialakítottak egy mikroszaporító- és kutató laboratóriumot is.  „A laboratórium kialakításában és működtetésében a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. is részt vesz, melynek köszönhetően diákjaink 2018-tól a kutatócég alkalmazásában lévő szakemberek és az iskola szakoktatóinak segítségével nemcsak az eddigi mikroszaporítási ismereteket sajátíthatják el, hanem a tápanyag-, tej, és szermaradvány vizsgálatok fogásait is” – sorolta Horváth Zoltán igazgató.

A pedagógustól azt is megtudtuk, hogy 2020 szeptemberétől jelentős területeken kezdték meg a növénykísérleteket. A város határában lévő tankertben paradicsom és csemegekukorica kísérletek zajlanak, a laborban algafajták és baktériumfajták közötti együttműködést vizsgálnak.

Idén ünneplik a Galamb József iskola és a Bay Zoltán kutatóintézet között kialakult együttműködés 10. évfordulóját. Horváth Zoltánnal, a makói „Galamb” igazgatójával beszélgettünk, aki mesélt az együttműködésről, az iskolai laboratóriumról, és arról, hogy pontosan milyen projekten dolgoznak a gyerekek a kutatók és a pedagógusok segítségével.

Mióta tart az együttműködés a Bay Zoltán Kutatóintézettel? Jelenleg milyen területen dolgoznak együtt a tudósokkal?

Iskolánk és a Bay Zoltán kutatóintézet 2014-ben kötött konzorciumi megállapodást a tankert mellett lévő algakutató központ kialakítása érdekében. A sikeres pályázat megvalósítása során, az együttműködés keretében két lehetőség is felmerült. Az egyik egy közösen üzemeltetett laboratórium, melyet 2018-ban sikeresen meg is valósítottunk.

Az iskolában már meglévő mikroszaporító laboratóriumot alakítottuk át közösen. A munka akkor több mint 20 millió forintba került, de mára egy 100 négyzetméteres rész áll a diákok és egy 50 négyzetméteres rész a kutatók rendelkezésére. A laboratóriumban kialakítottunk egy fényszobát is, mely elengedhetetlen a modern mikroszaporítási munkálatokhoz.

A laboratórium üzemeltetését a Multisense Labor Kft. vállalta, hiszen a munkálatokat bevétel orientáltan tervezték meg. Ez részünkre azt jelenti, hogy a diákok jelen vannak a laboratóriumban végzett, megrendelésre folytatott munkák során. Ezek a föld-, víz-, tej-, tápanyag és szermaradvány vizsgálatok, illetve a növénynemesítés, vagy éppen az algafajták kutatása. A laboratóriumban dolgozó alkalmazott az iskola tanára is egyben.

A laboratórium mellett hol dolgozhatnak együtt a kutatók és diákok?

A sikeres “laborprojekt” után felmerült annak a lehetősége, hogy az iskola tankertjében lévő földterületeken (jelenleg 1 Ha szabadföldi zöldségtermesztésre alkalmas földterületet használ a kutatóintézet a laboratóriumra alapozva valósítsanak meg további kísérleteket a Bay Zoltán kutatóintézet alkalmazottai. Jelenleg paradicsom és csemegekukorica kísérletek előkészítése zajlik. A kutatók megkérték iskolánk tankertjének légtérhasználati engedélyét, vagyis a kísérletek során drónokat is alkalmaznak.

A munkálatok során a diákok itt is jelen vannak, vagyis közvetlen kapcsolatba kerülnek az alkalmazott kutatási területekkel. Mindkét félnek sokat ad a közös munkálkodás. Számos közös programot – kiállításokat, sőt még főzést is – szerveztek már.

Milyen előnyökkel szolgál az együttműködés a kutatók számára?

A kapcsolatot jól jellemzi, hogy a Bay Zoltán kutatóintézet 19 tagja iratkozott be iskolánkba 2022-ben. Ők sikeresen elvégezték a mezőgazdasági technikus szakma növénytermesztő ágazatát. Így fordulhatott elő, hogy iskolánk egyik tanévében 12 doktor is tanult nálunk.

A kutatók saját elmondásuk szerint sokat tanultak tőlünk – traktoros jogosítványt és 80 órás növényvédelmi kiskönyvet is szereztek. Egy érdekes történet, hogy a mikroszaporítási ismereteket az iskola tanára tanította, de a kutatóintézet molekuláris sejtbiológusa volt az egyetemi tanára, ahol a mikroszaporítást is elsajátította. Nyilván a kutató kolléga felmentést kapott a tantárgy alól.

A Bay Zoltán kutatóintézet tagjai közül biológusok, informatikusok, gépészmérnökök, villamosmérnökök is voltak a 19 fő között, viszont jelenlegi kutatási területük nagyrészt a mezőgazdasághoz kötődik, így sok újdonságot is elsajátítottak a kertészmérnök, állattenyésztő mérnök, mezőgazdasági mérnök és növényvédelmi szakmérnök munkatársainktól.

Hogyan valósul meg a körforgásos mezőgazdaság és a biomassza gazdálkodás a gyakorlatban? Mit jelent ez pontosan?

Többek között tarlóhántás után tarlóbontó gomba- és baktérium készítmények alkalmazása zajlik. Ősszel takarónövény (mustár) került vetésre, amely pozitív hatással van a talajra – dús gyökere gátolja a tömörödést, segít természetes módon levegőztetni a talajt -, valamint zöld tömeget ad, amely bemunkálásra kerül tavasszal, mint zöld trágya.

A termés biztonságát mikrobiológiai készítmények szolgáltatják. A korszerű vetőgépek biztosítják a kapás kultúrák biztosabb vetését. Emellett mulcsozással óvják a talaj víztartalmát, és csepegtető öntözést alkalmaznak a víztakarékosság jegyében. A termények feldolgozásra és értékesítésre kerülnek.

Az együttműködésünk következő állomása lesz, hogy jövőre meghirdetjük a Környezetvédelmi technikus szakot, ehhez engedélyt kell kapnunk a fenntartótól.

Iskolánk tankertje és az általunk művelt állami földeken keletkező hulladékok felhasználásával nemcsak az algatermesztés valósítható meg, hanem a tápanyag-gazdálkodás optimalizálásához is nagy segítséget nyújthatunk. Ebbe a témakörbe tartozik például az épületek működése közben keletkező szürke-, vagy csurgalékvíz is, esetlegesen a hőveszteségek csökkentése, a hulladék hő újrahasznosítása.

Okos üvegházakban dolgozhatnak a tanulók, ehhez kapcsolódóan tanyagot fejlesztenek. A tananyagfejlesztés hogyan segíti az iskolában végzett szakmai munkát? Ez elsősorban a tanárok számára nyújt fejlődési lehetőséget?

Iskolánk már másodszor projektvezetője egy ERASMUS+ programnak, ahol hazai egyetemek és oktatási, informatikai kutatócégek mellett határon túli egyetemek és közalapítványok alkotják a partneri listát. Először 2017-ben valósítottuk meg az AgriTeach 4.0 projektet, melynek keretében az agrárinformatikai ismeretek oktatására készítettük fel a szakmai tanárokat.

Az elkészült tananyag nemcsak az agrárinformatikai alapelveket és a szükséges ismereteket tartalmazza, de egy egész kötet foglalkozik az Európai Unióban most bevezetett Közös Agrárpolitikai elemekkel is. Az utolsó tankönyv az agrárium területén tanító pedagógusok szakmódszertani megújítását tűzte ki célul, vagyis olyan forradalmian új módszereket mutatunk be, melyekkel megkönnyíthető ez az egyébként érdekes, de nem túl könnyű téma átadása, megtanítása.

Jelenleg a Horticultural 4.0 projekt keretében egyetemi tanárokkal együtt készítettük el az okos növényházak üzemeltetéséhez szükséges tananyagrendszert, melyet szintén a szakképzésben tanító, főként kertészeti szakembereknek ajánlunk. Ebben a tananyagban tulajdonképpen tovább gondoltuk az agrárinformatika oktatási lehetőségeit, speciálisan az egyik legdinamikusabban fejlődő területre, a növényházi kertészetre koncentrálva.

A felhalmozódó tudás és szakmai tapasztalatok mellett milyen más haszna származik az együttműködésből az iskolának?

A Bay Zoltán kutatóintézettel való együttműködés eredményeként már a piacra is kerültek különböző növénykondicionáló szerek. Ennek a jelentősége az iskola számára abban áll, hogy több vállalkozás is érdeklődött nálunk, hogy hasonló együttműködési konstrukcióban végezhesse el a piacra szánt termékeinek a bevezetés előtt álló éles tesztjeit. Ehhez mi földeket, nyugodt kutatási körülményeket adunk, cserébe azt kérjük, hogy a diákok jelen lehessenek a kísérletek alatt és tevékenyen részt vehessenek azokban.

Volt már arra is példa, hogy a tanulókat titoktartási kötelezettség terhelte, de ettől még nagyobb lett az érdeklődés a körükben. A vállalkozások pedig a „jól kiképzett” tanulókat kapják, akik a bevezetés után menedzselni tudják majd a terméket – eladni, telepíteni, karbantartani, tanácsadó céget vezetni.

Oldal Tetejére