Trump bűnös! De számít-e?

Bűnös, bűnös, bűnös, bűnös… Az amerikai bírósági tárgyalások eljárási szabályai miatt ezt az ítéletet Donald Trumpnak 34-szer kellett állva végighallgatnia, miután a New York-i esküdtszék mind a 34 vádpontban bűnösnek találta.

Egyfelől, ez egy történelmi első – soha az Egyesült Államok történetében hivatalban lévő vagy akárcsak volt elnököt nem ítéltek el büntetőjogi ügyben. Másfelől, ez még közelről sem jelenti a téma lezárását, hiszen a büntetés kiszabása (amely már a bíró dolga lesz) csak július közepén történik meg, és 1000 %, hogy az ítélet ellen Trump ügyvédei fellebbezni is fognak. A büntetés végrehajtása pedig csak az összes fellebbezési tárgyalás után következik be, ami akár évekig is elhúzódhat… ( Több körben lehet fellebbezni, először a fellebbviteli bírósághoz, majd a New York-i Legfelsőbb Bírósághoz, végül akár az amerikai Legfelsőbb Bírósághoz (ahol, mint tudjuk a Trump által kinevezett bírák éppen masszív többségben vannak.) Ettől még az ügy történelmi és politika jelentősége óriási (lehet).

Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!

Pofonegyszerű és mégis nagyon bonyolult. Mi az ügy?

Az egyszerű rész:

  • Az akkor frissen házasodott Donald Trumpnak még 2006-ban viszonya volt Stormy Daniels pornószínésznővel, miközben felesége, Melánia épp terhes volt a (most 18 éves) Barron Trumppal.  Nem túl ízléses, de semmiképpen sem illegális.
  • A 2016-os elnökválasztási kampány során Trump 130 ezer dollár fizetett ki azért, hogy Daniels egy szót se szóljon az afférról.  Nem túl szép dolog – gondolná az ember, DE – az amerikai törvények szerint – még ez sem törvénytelen.

A bonyolult rész:

A kifizetés úgy történt, hogy Trump akkori személyi ügyvédje és „intéző-embere”, Michael Cohen saját zsebéből kifizette az említett összeget, majd Trump üzleti nyilvántartások meghamisításával fizette vissza neki – s ez már törvénytelen! Ráadásul a kifizetést eltitkolta és így megsértette a kampányfinanszírozási törvényeket – ez is törvénytelen. Még az – az ezeknél is súlyosabb – vád is felmerült, hogy mindezzel befolyásolta a választások eredményét.

Mindezeket együtt véve indított eljárást Trump ellen Alvin Bragg, a manhattani körzeti-ügyész.

Közismerten, Trump ellen még három – a legtöbb szakértő szerint ennél sokkal súlyosabb – büntetőügyi eljárás folyik, de várhatóan ez marad az egyetlen ügy, amelyben még a választások előtt döntés születik. (A többi ügyben Trump ügyvédeinek eleddig sikerült mindenféle ügyes-bajos kifogással kitolni a tárgyalások várható időpontját.)

Mekkora volt erre az eredményre az esély?

Itt is van egyfelől-másfelől.

Egyfelől, a manhattani körzet egy olyan hely, ahol Trump támogatottsága szuper alacsony. New York hagyományosan demokratapárti fellegvár, ezen belül Manhattan pláne. Bár persze ennek nem kellene, hogy hatalmas jelentősége legyen, ha feltételezzük, hogy az esküdtek nem elfogultak. Márpedig az esküdtszék felállítása egy több hetes folyamat volt, ahol Trump csapata is megvétózhatta azokat az esküdteket, akik – ezért vagy azért – nem tetszettek nekik.

Másfelől, a büntetőperekben az amerikai törvények nagyon szigorúak, hiszen ahhoz, hogy egy vádlottat bűnösnek mondjak ki, egyhangú döntés kell! Vagyis, ha a 12 esküdt közül akár csak egy másként látja, akkor nincs döntés, és újra kell tárgyalni az ügyet.

Ehhez képest a döntés most igen gyorsan megszületett, hiszen csak valamivel több, mint 10 órányi töprengésre és megbeszélésre volt szüksége az esküdteknek ahhoz, hogy meghozzák az ítéletet. És mind a 34 vádpontban kimondták a bűnösséget.

Miért?

Természetesen erre a pontos választ senki sem tudja. Magát a tárgyalást sem közvetítették, és senki sem tudhatja, hogy mi zajlott le az (elvileg anonim) esküdtek fejében.

Sokan azért tartották kétségesnek, hogy Trumpot elítélik, mert az ügyészség első számú tanúja az a Michael Cohen volt, akit már korábban több év börtönre ítéltek hamis vallomásért.


Michael Cohen tragikus figurája ennek a történetnek, bizonyos értelemben, klasszikus „ellenhős”.   Cohen 12 évig hűségesen szolgálta Trumpot, akiért a saját bevallása szerint rajongott. Ő volt az összes „piszkos ügy” kezelője. Bár technikailag maga is jogász, a „kezelés” gyakran megfenyegetést, zsarolást vagy másfajta nyomásgyakorlást jelentett, amit (a finoman szólva nem a magas IQ-járól ismert) Cohen brutálisan végrehajtott imádott főnőke érdekében. Egészen 2018-ig, amikor is Cohen lebukott és megtudta, hogy a rajongás – mint Trumpnál általában – nem kölcsönös. Trump ugyanis forró krumpliként azonnal és könyörtelenül eldobta magától Cohent. Nulla segítséget nyújtott neki, nulla szolidaritást mutatott irányába – sőt kigúnyolta és megfenyegette. Cohent ezek után bíróság elé állították nagyrészt Trumphoz kapcsolódó ügyek miatt. Mivel kilátástalan volt a helyzete, nyolc vádpontban bűnösnek vallotta magát, beleértve a kampányfinanszírozás megsértését, az adócsalást és a banki csalást. Szintén bűnösnek vallotta magát abban, hogy hazudott az Egyesült Államok kongresszusi bizottságainak a moszkvai Trump-torony építésével kapcsolatosan. Miközben ezeket nagyobb részt mind Trump utasítására tette, az akkor az elnöki székben ülő Trump a kisujját sem mozdította. Mindezért Cohent 3 év börtönre ítélték, amit le is ült.

Trump védőügyvédi stábja elsősorban arra fókuszált, hogy legalább néhány esküdtnél elérjék, hogy ne higgyenek a hatalmas hazudozóként ismert, sőt hamis tanúvallomásért elítélt Cohennek.

A végeredményt tekintve a védők csúfos kudarcot vallottak – több oknál fogva.

Elsőrangú vádló csapat: Bragg és az ügyészség nagyon okosan építette fel a vádat. Pontosan tudták, hogy Cohen megbízhatósága kikezdhető, ezért – bár ő volt az első számú tanú, de – „körbe volt párnázva” mindenféle tárgyi bizonyítékkal (e-mailek, feljegyzések, felvett telefonhívások) és más tanúkat is bevetettek (pl. magát Stormy Danielst).

Trump legnagyobb ellenfele: Trump! Végig látszott (amit Trump egyéb bírósági ügyeiben is érzékelni lehet), hogy voltaképpen maga Trump, és nem az ügyvédek irányítják a védelmet.  Trump nárcisztikus személyisége, mint mindig, most is megkövetelte, hogy a bírósági tárgyalásból showműsort csináljanak. Gyakran feltűnő volt, hogy a védelem mintha nem is annyira az esküdteket akarná meggyőzni, hanem a megbízójuknál, Donald Trumpnál akarnának jó pontokat szerezni. Olyan részleteket hangsúlyoztak, és olyan hangnemben léptek fel, amely kielégítette Trump azon vágyát, hogy egyes tanúkat (kiemelten Stormy Danielst és Michael Cohent) megalázzanak és pellengérre állítsanak, de ezek nem feltétlenül jöttek le jól az esküdtek szemében. Az ügyvédek fókuszvesztése mellett, magának Trumpnak a viselkedése nagyon nem segített az ügyön. Trump maga végig a nyilvánosság előtt szidta a bírót, a bíró családját, az ügyészt és ügyészséget, a tanúkat, és gyakorlatilag mindenkit, akivel éppen baja volt. Tette ezt annak ellenére, hogy a tárgyalások során a bíró 11(!) alkalommal volt kénytelen egy úgynevezett „hallgatási végzést” kiadni, amiben megtiltotta Trump számára az ilyesfajta nyilvános gyalázkodást. Trump annak ellenére, hogy még pénzbüntetéseket is kapott ezekért, nem volt hajlandó leállni, egészen odáig, míg a bíró világossá tette, hogy ha folytatja, akkor bezáratja. Trump innentől egy fokkal kevésbé volt véresszájú, de azért nem bírta ki, hogy a sajtótájékoztatókon, vagy a közösségi médiában ne kötözködjön folyamatosan. Trump tárgyalóterembeli viselkedése is kifejezetten lekezelő és tiszteletlen volt. Mindez aligha tette őt szimpatikusabbá, de vagy nem értette, vagy nem érdekelte, hogy ez most nem egy általa kontrolált TV műsor, hanem egy bírósági tárgyalás.

Mi lehet a büntetés?

Itt egy hatalmas „cikkcakkot” láthatunk.  Normális esetben (ez nem az) egy ilyen típusú bűntény büntetési tétele nem túl nagy. Az esetek kb. 70 %-ában az ilyen ügyekben nem szabnak ki börtönbüntetést. Az elítéltek vagy pénzbüntetést kapnak, vagy felfüggesztett büntetést, esetleg közmunkára ítélik őket. A maradék 30 %-nál szerepel valamilyen súlyosbító körülmény. Elvileg akár 4 év börtön is kiszabható erre a bűncselekményre, és Trump esetében 34 vádpontban ítélték el, és ezt „elvileg” halmozottan is lehetne értelmezni…Ha nem is 34 x 4, de egy igen hosszú büntetés lehet(ne) a vége.

Trump helyzete ugyanakkor felemás. Enyhítő körülménynek tekinthető, hogy idős (77 éves) és hogy – legalábbis eleddig – nem volt büntetett előéletű (legalábbis ami a bűncselekményeket illeti, mert úgynevezett „civil” eljárásokban már elítélték csalásért, rágalmazásért, sőt erőszakért is) és persze nagyon sokat számít, hogy az Egyesült Államok elnöke volt, és könnyen lehet, hogy leendő elnöke.  Ami a súlyosbító körülményeket illeti, jelenleg még három – nagyságrendileg komolyabb – büntetőjogi eljárás folyik ellene, és mint ahogyan említettük, 11-szer tudatosan megszegte a bíró „hallgatási végzését”. Szakértők szerint teljesen egyértelmű, hogy ha nem Trumpról lenne szó, akkor most abba a kisebbségbe tartozna, akikre igenis börtönbüntetést szabnának ki. De Trump Trump, és éppen ezért a legtöbben nem tartják valószínűnek, hogy a börtön mellett döntene a bíró.

Na és akkor most, hogy……

A jogi környezet zavarba ejtő. Azt hinné az ember, hogy egy elítélt bűnöző nem indulhatna a választáson, és pláne nem válhatna amerikai elnökké. Csakhogy ilyen kitétel nincs az alkotmányban. Az Egyesült Államok elnökének az USA-ban kell születnie, legalább 14 évig ott is kell élnie, és 35 évnél idősebbnek kell lennie, de más megkötés nincs.  Úgyhogy jogi szinten semmi sem akadályozza Trumpot abban, hogy folytassa a kampányt, sőt, hogy győzelme esetén elfoglalja a hivatalát.

Természetesen az ítéletnek politikai hatása is van, de hogy pontosan mekkora, az nem egyértelmű.

 Azt addig is lehetett tudni, hogy a Trump-táborban, ami igencsak hatalmas, egy ilyen ítélet nem oszt, nem szoroz. Trump évek óta ezer és ezer hazugsággal építi azt a narratívát, hogy ő egy gonosz összeesküvés ártatlan áldozata, hogy Biden, Soros vagy a szélsőbaloldal áll minden perbefogása mögött… Bármennyire megdöbbentő, ezt a republikánus oldalon a legtöbben el is hiszik, vagy legalábbis úgy csinálnak, mintha elhinnék. Egyes elemzők szerint ez az ítélet nemhogy árt Trumpnak, hanem csak tovább motiválja és tüzeli a támogatóit. Már az ítélet napján, Trump – szokásához hűen –egy pénzgyűjtő kampányba elkezdett, és állítólag olyan sokan akartak adományozni, hogy leállt az online rendszer. (Becslések szerint így is összegyűlt 37 millió dollár.) 

Csakhogy, mint ahogyan már korábbi cikkekben céloztunk rá, az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt a két nagy tábor körülbelül kiegyenlíti egymást és egy szoros választási harcban (és ez egészen biztosan az lesz) a végső győzelem egy-két olyan “billegő” államban dől el, ahol sok a bizonytalan vagy el nem kötelezett szavazó.

Természetesen sok közvélemény-kutatásban vizsgálták milyen hatása lenne annak, ha Trumpot bűnössé nyilvánítanák valamelyik büntetőjogi perében. A Politico/Ipsos egyik kutatása szerint, a független (independent) szavazók – vagyis azok, akik se nem demokrata, se nem republikánus pártiak, több mint egyharmada kisebb valószínűséggel támogatná Trumpot, ha elítélnek. Ez elsőre nem tűnik soknak, de egy-egy billegő körzetben néhány ezer szavazat már rengeteget számíthat. Vagyis az látható, hogy Trump törzsbázisa tűzön-vízen át lojális marad, de a független, illetve mérsékelt szavazók körében igenis nagy jelentősége lehet a mostani ítéletnek.


Trump fejében   Mary Trump, amerikai pszichológus és író, aki egyben Donald Trump unokahúga, és egyik legszókimondóbb bírálója. Már két bestseller könyvet is írt Trumpról és a tágabb családjáról, amelyben kimondja, hogy Trump egy nárcisztikus szociopata – aki ugyanakkor nem túl intelligens, és kifejezetten gyáva. Mary Trump szerint nagybátyja egész életében egy hazug alternatív világban élt, ahol mindent megtett azért, hogy semmilyen általa elkövetett bűnért ne kelljen felelnie. Eleinte a család, majd később a pénze egyfajta törvényfelettiséget biztosított számára. Mivel megdöbbentő módon – kisebb botlások kivételével – Trump egészen eddig megúszta a számonkérést, nagy kérdés, hogy a mostani ítéletet hogyan éli meg. Mary Trump szerint voltaképpen két Donald Trump létezik. Az egyik folyamatos rettegésben él, hogy kiderül róla, hogy egy „lúzer”. Márpedig Trumpot az apja arra nevelte, hogy ez a legborzalmasabb dolog a világon. Mivel ezzel nem tud, és sohasem tudott szembenézni, ezért a „másik Trump” képtelen befogadni a kritikus visszajelzéseket. Ezt a Trumpot csak a hárítás, a felelősség elől való kibújás, és az ellene elkövetett vélt vagy valós sérelmek megbosszulása érdekli – bármi áron. Mary Trump szerint a mostani ítélet után is az várható, hogy Trumpnak ez az énje fog dominálni, és ezért is gondolja életveszélyesnek mind az USA-ra, mind a világra nézve, ha Trump esetleg újra elnökké válna.  
Oldal Tetejére