Erdős László ökológus szerint a jól működő természetvédelemhez az kellene, hogy mindenki a magáénak érezze. A kutató Hogyan mentsünk bolygót? című könyvében érzékletes példákkal ismerteti az előttünk álló legnagyobb kihívásokat.
Erdős László ökológus főként erdőspusztákkal foglalkozik, ami hosszú ideig Magyarország jelentős részének a természetes növényzete volt, de mára nagyrészt megsemmisült. Az ökológus által vizsgált erdőspusztákból Magyarországon csupán néhány védett területen maradt belőle egy-egy kisebb terület, a leghíresebb talán Bugac (a Kiskunsági Nemzeti Park része).
A tudós gyerekkora óta érdeklődik a természet szépségei iránt. Erdős László a Villányi-hegység növényvilágából doktorált, és számos ismeretterjesztő könyvet is írt korábban a hegység élővilágáról. Az ökológus értékes, átfogó jellegű munkája Hogyan mentsünk bolygót? címmel jelent meg 2023-ban. Erdős László ökológus mesélt a pazarló életmódról, a környezetszennyezésről, a természetvédelem és a környezetvédelem helyzetéről és lehetőségeiről a Zöld Hangnak.
Mitől kell megmentenünk a bolygót?
Elsősorban saját magunktól. A probléma kettős: egyrészt túl sokan vagyunk, másrészt a népesség egy része túl sokat fogyaszt. Részben ez utóbbi miatt a népesség másik részének alig marad valami. A megoldás is ennek megfelelő, meg kell állítani a népességnövekedést – ez elsősorban ott feladat, ahol nagyon gyors a növekedés ma is, például Afrikában -, ugyanakkor csökkenteni kell a fogyasztást. Amit pedig fogyasztunk, azt fenntartható módon kell előállítani és utána újrahasznosítani.
Mikortól beszélhetünk hatékony természetvédelemről világszinten, illetve Magyarországon?
Ettől nagyon messze vagyunk. Jelenleg a természetvédelem a világ legnagyobb részén védekező pozícióban van, és folyamatosan visszavonul. Vagyis általában még azt sem tudjuk megvédeni, amit nagyon meg kellene védeni. Hatékony akkor lenne, ha a visszavonulást sikerülne átfordítani.
Ez jelenthetné például a visszavadítást, amire most vannak törekvések az EU-ban, bár sajnos a legjobb elképzelés (természethelyreállítási törvény) egyelőre parkolópályára került. A nagyon értékes területeket meg kell védeni, a leromlottakat helyre kell állítani, és a mezőgazdaságot is úgy kéne megszervezni, hogy az élelem előállítása ne a természet maradékának elpusztítása révén történjen meg. Ez technológiailag kivitelezhető, csak akarat nem nagyon van rá.
A természetvédelem akkor lehetne hatékonyabb, ha sokan átéreznék, hogy ez nem egy luxusdolog, egy szükségtelen pénzpocsékolás, hanem a saját jól felfogott érdekünk is. Jól működő természet nélkül nincsen jó életminőség, legalábbis huzamos ideig biztosan nincsen.
Milyen szinten áll ma hazánkban a természetvédelem?
Sajnos általánosan elterjedt a nézet, hogy a természetvédelem gátolja a fejlődést. Ez egyáltalán nem igaz: a valós fejlődés csakis erős természetvédelemmel együtt képzelhető el, enélkül vagy nem is igazi fejlődésről van szó (inkább visszafejlődés, mert csak a fogyasztást növeli, látszatigényeket elégít ki, de az életminőséget nem javítja), vagy pedig a fejlődés nem fenntartható, akkor meg nem sok értelme van. A legtöbb esetben a fejlődés egyébként nem is igazi fejlődés, és nem is fenntartható…
A másik tévképzet, hogy a természetvédelmet majd megoldja néhány civil szervezet. Pedig az erős természetvédelemhez az kellene, hogy mindenki a magáénak érezze. Szó szerint a következő generációk életéről van szó. Elcsépelten hangzik, mégsem igazán vesszük komolyan.
Hogyan járulhatunk hozzá itt Magyarországon a természet értékeinek megóvásához? Milyen lépéseket kell tenni, hogy „megmentsük a bolygót”?
Van egy nagyon jó mondás: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Sokan nem tudják, de a mindennapi döntéseink közvetlenül életet menthetnek, szó szerint. Erre adok is néhány példát a könyvben. Itt két dolgot kellene látni. Az esőerdők kiirtásának két fő oka a hústermelés és a pálmaolaj előállítása. A kiirtott erdő helyén vagy marhák legelésznek, vagy génmódosított szójaültetvények vannak, amiből szójatáp lesz, ezt etetik fel az európai haszonállatokkal. A pálmaolaj édességekbe, rágcsálnivalókba, édes péksüteményekbe, kozmetikumokba kerül.
A húsfogyasztás drasztikus csökkentése és a pálmaolaj kerülése megmentheti a trópusi erdőket. Áldozattal jár, az igaz, de úgy nem fog menni a természetvédelem, hogy szavakban nagyon szeretjük, de tenni nem akarunk semmit.
Át kell alakítani a fogyasztási szokásainkat. Ezzel menthetjük meg például az orángutánok vagy akár az erdőben élő őslakos emberek életét. Vagy minden csinálunk úgy, ahogy eddig, és akkor ezek az élőlények, sok millió társukkal együtt, örökre eltűnnek.
Melyek a környezetvédelem legfontosabb feladatai ma Magyarországon?
Két dolgot emelnék ki:
Az első, hogy a Kárpát-medencében nagyon nagy a biológiai sokféleség, rengeteg élőlény máshol ritka, és van jónéhány olyan, ami egyáltalán nem is él Földünk más részein. Sajnos sokan több celebet tudnak megnevezni, mint ahány őshonos állatot vagy növényt ismernek. A hazai élővilág megismertetése már fiatal korban egy nagyon fontos lépés lenne, ehhez a médiának is sokat kellene tennie.
A másik pedig az, amire fent már utaltam: az ökológiai ismeretek tudatosítása megmutatná az összefüggéseket. Még a természetbarátok többsége sem tudja, hogy a mindennapi fogyasztási szokásaival hogyan járul hozzá a bolygó tönkretételéhez vagy éppen a megmentéséhez. És ez nem az ő hibájuk: ezekkel az ökológiai összefüggésekkel alig találkoznak valahol. Ez még mindig sokadrangú kérdés, pedig a természetvédelem már saját magunk számára is létkérdés. Mégis alig kap figyelmet.
Az állami természetvédelem jogi értelemben is gyönge ma Magyarországon, valamint nagyon kicsi a személyi állománya, és az oktatáshoz és egészségügyhöz hasonlóan alulfinanszírozott. Nagyjából olyan, mintha takaréklángon működne.
Mit üzenhetünk a Földünk állapotáért felelősséggel gondolkodó és tenni akaró olvasóknak?
Jane Goodall szokta mondani, hogy mindennapi tetteink jó vagy rosszirányba is befolyásolhatják a dolgok alakulását, és nekünk kelleldöntenünk, hogy melyiket választjuk. Környezettudatos életmóddal,tudatos vásárlással és étkezéssel nagyon sokat tehetünk a természetért.Legyünk tudatában ennek a hatalmas felelősségnek minden nap!
