Folyamatosan késésben van a Magyar Államnak az Európai Unió RePowerEU elnevezésű alapjából részben finanszírozni tervezett, mintegy 20 ezer magyarországi ingatlan energetikai felújítására szánt pályázata. A legutolsó információk szerint 2023 év végére kellett volna a Nemzeti Hatóság és MFB között létrejönnie a finanszírozási szerződésnek. Most túl vagyunk 2024 első negyedévén, és a szerződés információink szerint még mindig nem köttetett meg, aminek feltételezhetően a visszatartott EU támogatások késlekedése lehet az egyik legfőbb oka.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
Mi lenne ez a lakossági energetikai pályázat? Vissza nem térítendő összeg ÉS kedvezményes hitel formájában támogatnák a pályázót. A megvalósításra a költségek 50 százalékáig, de legfeljebb 3 millió forintig lenne igényelhető vissza nem térítendő támogatás, kivéve, ha a pályázó gépészeti beruházás megvalósítását is tervezi, úgy 4 millió Ft vissza nem térítendő támogatást igényelhet. A kedvezményes kamattámogatott hitel keretében a pályázók évi 5 százalékos kamatlábú hitelt igényelhetnének legfeljebb 5 millió forintig. A megvalósításkor a támogatás összegének 40 százalékát a felhasznált építési termékekre, 60 százalákát pedig a munkadíjra szükséges fordítani. Érdemes újra hangsúlyozni: ez nemcsak teljes mértékben vissza nem térítendő forrás, hanem kedvezményes hitel is.
Tapasztalatok alapján elmondható, hogy a körvonalazódó rendszerben (ha ebben a formában hozzáférhetőek lesznek az EU források) ismét a jól képzettek, az anyagilag a társadalom felső két – három decilisébe tartozók lesznek felülreprezentáltak. Miért is? A pályázat hitellel kombinált, azaz hitelbírálat előzi meg a pályázhatóságot. Több millió forint hitelfelvétel? Hogyan? Mekkora az ingatlan értéke? Mennyi az igénylő jövedelme? Ismerős kérdések sajnos….
Az első rosta után bonyolult dokumentációra is szükség van (megelőző energetikai állapotra tanúsítvány, a felújított állapotra energetikai számítás), amelyet előre szükséges megfinanszírozni úgy, hogy a pályázat sikeressége nem garantált. További probléma, hogy a kormányzat a korábban napelemes rendszerekre sikeresen pályázók esetében a mai napig tízezreknek tartozik, és mondvacsinált “hiánypótlási” felszólításokkal tologatja a kifizetéseket (van olyan vállalkozó, aki ilyen okból már 14(!) hónapja vár a pénzére…). Miért is? Mert a források nem érkeznek az EU-ból, és az államkasszából kell finanszírozni így előre a költségeket. A húzódozás a tavalyi évben Lázár miniszter úr által végrehajtott beruházási stop fényében érthető is.
Mi olvasható ki tehát ezekből? A vállalkozóknak nem lesz vonzó részt venni a kivitelezésekben, vagy csak nagyon drágán (a finanszírozási költségeket is bekalkulálva az árakba), vagy úgy, hogy a végfelhasználó lakos fogja viselni a teljes anyagi kockázatot. Tehát mi lesz a fentiek következménye? Egy szűk és tehetős kör fogja megint elnyerni a pályázati források nagy részét (ha egyszer egyáltalán megindulnak a pénzáramok), akik tudják viselni ezeket a költségeket, kockázatokat.
Mit tudunk tenni tehát egyszerű polgárokként, ha mégsem rendelkezünk a megfelelő jövedelemmel/értékű ingatlannal, de mégis elszánjuk magunkat a felújításokra? Mit tegyen az, aki nem szeretne túlárazott módon kivitelezést igénybe venni, hiteleket törleszteni?
Magyarország, mint sok más, európai ország, szakpolitikai intézkedésekkel próbál saját klímavállalásainak eleget tenni. A Nemzeti Energia- és Klímatervben kimondja: „legfőbb energiahatékonysági célkitűzésünk, hogy az ország végsőenergia felhasználása (Europe 2020-2030 indikátor szerint számítva) 2030-ban ne haladja meg a 750 PJ értéket”.
Ezen célok elérésére az Országgyűlés korábbiakban megalkotta a „2015. évi LVII. Törvény az energiahatékonyságról” elnevezésű törvényt, amely több szakpolitikai szabályozó mellett bevezette az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR).
Mi is ez a kötelezettségi rendszer? Az EKR a végsőenergiát (földgázt, villamos energiát és üzemanyagot) végfelhasználók részére értékesítő energiakereskedő cégek részére a megelőző két éves időszaki bázis megállapításával energiamegtakarítási kötelezettséget írt elő a bázisév értékesített mennyisége alapján, felmenő rendszerben, 2030-ig egyre növekvő ezrelékes…százalékos mértékben. Az energiakereskedő cégek a kötelezettséget három módon teljesíthetik:
– saját működési körükön belül (pl. egy saját irodaház szigetelése, fűtés korszerűsítése)
– a kötelezettség pénzbeni megváltásával (50.000 Ft/GJ egységárral)
– illetve a végfelhasználóknál megvalósított energiahatékonysági projektek finanszírozásával, amelyek hitelesíthető végsőenergia megtakarítást eredményeznek.
Ez utóbbi lehetőség teremtette meg az anyagi érdekeltséget azon felhasználók körében, akik korábban gondolkodtak és tervezgettek energiahatékonysági beruházást, de a hosszú megtérülési idők miatt eddig halogatták azokat. A jövőben, amennyiben az EKR hatására ilyen beruházásokat hajtanak végre, úgy az elért megtakarítás vagyoni értékű jogot fog képezni, ami hitelesítést követően értékesíthetővé válik az energiakereskedők számára.
De hogyan is működik ez a rendszer a gyakorlatban? A végfelhasználó egy szakember tájékoztatása hatására értesül az elérhető energiamegtakarítás mértékéről, elvégezteti a beruházást és megbíz egy auditálásra jogosult vállalkozást a hitelesítéssel. A hitelesítő vállalkozás elvégzi a feladatot, az Energiahivatal által működtetett online felületen létrehozza a Hitelesített Energia Megtakarítást (HEM), és megjelöli annak első tulajdonosát, azaz a beruházást elvégző személyt. A HEM tulajdonosa ezek után átadja ezt a vételár ellenében a megfelelő ajánlatot tévő kötelezettnek.
De mennyi ennek a HEM-nek az ára? Mivel piaci alapon működik az értékesítés, így a kereslet és kínálat szabja meg az árat. Jelenleg 10…15.000 Ft+ÁFA/GJ-ról szólnak azok az ajánlatok, amelyeket az energiakereskedő cégek tesznek általában a HEM-tulajdonosoknak. Az EKR olyan jól működik, hogy a 2022. éves kötelezettségek például 112%-ban teljesültek, és a következő évekre vonatkozó kötelezettségeket az Energiahivatal várhatóan meg fogja emelni.
Nos, igen, de hogy jön be ebbe a rendszerbe az, aki nem üzem, nem vállalkozás, nem önkormányzat? Aki lakossági felhasználó, azok részéről ez ideig viszonylag csekély mértékben került betöltésre megtakarítás. Ennek az az oka, hogy a lakosság körében egyénileg elérhető megtakarítások nagyságrendileg kevesebbek, mint ami egy-egy üzem vagy önkormányzat esetében realizálható. A piaci szereplők sem igazán voltak érdekeltek a lakosság segítésében: Marika néni, Pista bácsi 10…20 GJ-jával ugyanannyi vesződség van, mint a nagy multicég 1000…2000 GJ-jával, így a méretgazdaságosság miatt mindenki inkább az alacsonyabban lógó gyümölcsöket vette először célba. Csak emlékeztetőül: 1 GJ hőenergia nagyságrendileg 28…30 m3 földgáz fűtőértékével egyenlő.
2024.02.15-én a Magyar Közlönyben megjelent változások következtében a lakóépületekre vonatkozó elszámolási lehetőségek jelentősen egyszerűsödtek, ami szélesebbre nyitotta a kaput a lakossági projektek előtt az EKR világába. A korábbi, energiatanúsítványokon (előtte-utána állapot) alapuló számítások helyett az Energiahivatal a Magyar Mérnöki Kamarával, mint szakmai partnerrel együttműködve a megfelelő dokumentáció (fényképek, kivitelezői nyilatkozatok, minőségigazolási tanúsítványok) alapján szimpla matematikai példává redukálta a hitelesítésre vonatkozó előírásokat.
Ennek következtében a homlokzati falazatokat három, a födémeket pedig két kategóriába sorolta, amelyeknél ha a megfelelő szigetelőanyaggal minimum az előírt rétegvastagságot eléri a felújítás, akkor a fajlagos értékkel (GJ/m²) beszorozva a szigetelt felületet (m2), azonnal kiadódik a hitelesíthető megtakarítás. A nyílászárók esetében is sokat egyszerűsödött az elszámolás: ott négy kategória maradt, amiből, ha legalább háromrétegű, megfelelő tokszerkezetű ablakot épít be a felújító, az ablak felületét kell csak összeszoroznia a megadott, fajlagos javulás értékével.
Nézzünk egy konkrét példát!
Adott egy, az 1950-es években épült, ún. „Kádár-kocka”, ahol sem homlokzati, sem födém szigetelés nincs, illetve az ablakok is még régi, ún. »Geréb-tokos« ablakok. A ház 10 x 10 méteres, az ablakok összes felülete 20 m2. A falak 30 cm vastagok, a szigetelendő homlokzat felülete 120 m2.
A fajlagos értékeket az alábbi táblázatokból tudjuk kinézni:
Ahogy látjuk: a külső falon alkalmazott minmimum 18 cm szigetelés nekünk 120 m2 x 0,37 GJ/m² = 44,4 GJ megtakarítást eredményezhet. A födémre szálas anyagú szigetelést minimum 25 cm vastagságba terítve 100 m2 x 0,5 GJ/m² = 50 GJ értékre adódik.
Nézzük meg a nyílászárókat!
Az ablakok cseréjével 20 m2 x 0,35 GJ/m² = 7 GJ megtakarítás adódik.
Összegezve ezen három megtakarítást, egy utólagos hőtechnikai korszerűsítés 44,4 + 50 + 7 = 101,4 GJ értéket tud hitelesíteni az auditor.
De mennyi ennek a piaci értéke? Korábban megemlítésre került ebben a cikkben a 10…15.000 Ft+ÁFA/GJ fajlagos piaci érték. A matematikai számításokat elvégezve: 101,4 x 10…15.000 x 1,27 = bruttó 1,3…1,9 millió forintot ér az EKR piacon.
Mennyibe kerülhet egy ilyen felújítás? Nos, ez nagyon sok tényezőtől függ. A példában szereplő ingatlan esetében saját kalkuláció alapján 8…10 millió forint nagyságrendileg ennek a költsége, ami azt jelenti, hogy a beruházás 13…24%-a bármilyen állami vagy uniós támogatás nélkül finanszírozható.
Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy egy ilyen felújítás következtében – ha az ingatlan 3000….3500 m3 földgázt fogyasztott fűtési céllal, akkor ez a minden évben adódó fűtési költség lecsökken kevesebb, mint a felére, mindemellett az ingatlan értéke viszont milliókkal emelkedik. Minden elköltött forint tehát pozitív irányba löki a szaldót.
Összességében: az EKR lakossági alkalmazása úgy segíti az energiahatékonysági célok elérését, hogy közben a közösségünknek nem kerül támogatásként súlyos adóforintjaiba, egyidejűleg csökkenti az energiahordozók árának és elérhetőségének a kockázatát, és közben még az ingatlan értékét is növeli.
Mit kell tennie tehát annak, aki szeretne az EKR-ben értékesíthető vagyoni értékű jogra szert tenni, ezáltal a rendszerből finanszírozásra pénzt kapni?
- Keressen egy építőipari vállalkozást, és méresse fel az ingatlanát;
- kérjen a vállalkozótól a fentebbi táblázatoknak megfelelő vastagságú és minőségű utólagos szigetelésekre és nyílászáró cserékre ajánlatot;
- hívja fel a vállalkozó figyelmét az EKR-ben történő értékesíthetőségre.
A vállalkozók várhatóan partnerek lesznek abban, hogy – a versenyhelyzetnek megfelelő módon – a kivitelezési költségeket részben vagy egészben csökkentsék a HEM értékével. A HEM esetében az első kedvezményezett ebben az esetben tehát nem a lakos, hanem a vállalkozó lesz, ezáltal leveszi a további ügyintézés terhét. Az Ő dolga sem bonyolult a továbbiakban, ugyanis:
- dokumentálnia kell fényképekkel a megelőző és a felújított állapotot
- kivitelezői nyilatkozatot kell írnia, amelyben bemutatja a beépített anyagok, eszközök megfelelőségét, és egyértelműen beazonosíthatóan a kivitelezés helyszínét
- keresnie kell egy hitelesítéssel foglalkozó energetikai auditort, aki a számítások elvégzése után Őt, mint első tulajdonost megjelölve elhelyezi az Energiahivatal felületén a Hitelesített Energia Megtakarítást.
Mindezek után a vállalkozó értékesítheti a HEM-et a kötelezettek részére.
A szerző Balajti Zsolt energetikai auditor, gépészmérnök, épületgépész szakmérnök.
