A Fox News hírhedt főpropagandistájának, Sean Hannity-nek nyilatkozva Trump igazi „Trump-stílusban” kijelentette, igenis diktátor akar lenni, igaz csak az elnökségének első napján. És hogy mit csinálna az első napon? Ezt is elmondta: nekikezdene (ismét) a mexikói határon lévő „fal” felépítéséhez, illetve azonnal belevágna az olajfúrásba… A klímaváltozást tagadó, a klímaegyezményekből az USA-t kivonó, a fosszilis energia legfőbb lobbistájaként működő Donald Trump visszatérése zöld szempontból nézve is nyilván katasztrófa lenne. De mégis, mekkora az esélye annak, hogy Trump ismét a világ első számú nagyhatalmának vezére lehet? Január 15-én lesz a republikánus előválasztás első fordulója, az Iowa Caucus (jelölőgyűlés), ahol Trump toronymagasan vezet…
Ki gondolná…
Ki gondolná, hogy a választási veresége és a 2021. január 6.-i – a Capitolium elleni ostromban kicsúcsosodó – puccskísérlet után, még szóba jöhet, hogy Donald J. Trumpnak esélye van az újraválasztásra? Trump természetesen úgy gondolja, győzni fog és tízmilliók egyet is értenek vele.
Hogy valakit két nem egymást követő ciklusban is megválasszanak, az eleddig egyetlen egyszer fordult elő az amerikai történelemben. Grover Cleveland, aki 1884-88 között volt az Egyesült Államok 22. elnöke, a választási veresége után 1892-ben visszatért – immáron, mint a demokraták jelöltje – és legyőzte Benjamin Harrison hivatalban lévő elnököt, és így az Egyesült Államok 24. elnöke lett. Az ember szívesen legyintene, hogy „áh, ez nem lehetséges”, de ugyanígy legyintettek – sőt nyilvánosan nevetgéltek – 2016-ban, amikor előszőr felmerült, hogy Trump megnyerheti a választást.
A számok alapján…
Az elmúlt év közvéleménykutatási adatai páratlan fordulatot mutatnak. 2023 végén a mérvadó kutatások túlnyomó többségében Trump – igaz, nem nagy különbséggel, 1-5 százalékponttal – de vezet Joe Biden előtt. Hogy ez hogyan lehetséges, azt alapvetően két ok is magyarázza.
1.) Trumpnak továbbra is hatalmas a rajongótábora.
2.) Joe Biden – különböző okok miatt – rendkívül népszerűtlen. Ami még aggasztóbb Bidenre nézve, a mindenkori USA-beli választásokat érdemben eldöntő, úgy nevezett „billegő-állomok” (swing-states) többségében szintén Trump vezet.
2023 november: Ashley Wu és Molly Cook Escobar
Teflon Don
Beszédes módon a „Teflon Don” eredetileg a 1980-90-es évek hírhedt New York-i maffiafőnöknek, John Gotti-nak volt a beceneve. Azért hívták „teflonnak”, mert mintha minden lepergett volna róla. Hosszú évekig minden vád alól kibújt, minden perből kievickélt. Persze itt a „Don” nem a Donald rövidítése volt, hanem a maffiavezéreknek hagyományosan járó „főnök” elnevezés.
Trumpról szintén mintha leperegne minden. Már a 2016-os választásnál nemhogy túlélte egyik botrányt a másik után, hanem mintha a saját MAGA (Make America Great Again) tábora csak még jobban rajongott volna érte – mivel minden botrányt felhasznált arra, hogy elmondja összeesküvéselméleteit, arról, hogyan próbálja őt ellehetetleníteni a washingtoni elit.
Tudni kell, hogy jelenleg Trump ellen négy különböző bírósági ügy van folyamatban. Egykori amerikai elnök ellen még sohasem indítottak büntetőeljárást. Ehhez képest Trumpnak összesen 91 büntetőjogi váddal kell szembenéznie.
Van minden A választási beavatkozás – szövetségi szint – Washington DC Ez voltaképpen a januári Capitoliumi ostrom ügye (ahol többen is meghaltak). Itt két bűncselekménnyel is vádolják – köztük az összeesküvés vádjával, és a hatósági eljárás akadályozása vádjával. Nagy kérdés, hogy ha elítélik, akkor mi van, hiszen a törvény szerint akkor kérdésessé válik, hogy ha meg is választják, akkor jogi értelemben lehet-e elnök. Üzleti csalás New York államban, magánemberként nemhogy vád alá került, de már el is ítélték(!) Trump-ot és a cégét és az elnöksége alatt vezető két fiát (Donald Trump Jr. és Eric Trump) adó és banki csalás miatt. Már csak a büntetés kiszabására várnak, mely várhatóan több száz millió dollár lesz, és még az üzleti licenszét is elveszítheti Trump és cége New York államban – ami korábban mind Trumpnak mind cégének otthona volt. (Azóta többek között ezért Trump áthelyezte otthonát is, székhelyét is Floridába, ahol (titkosított iratok gondatlan kezelése miatt) szintén eljárás folyik ellene.
Minél rosszabb, annál jobb…
Amennyire csapnivaló Trump politikusnak, pláne államférfinak, annyira zseniálisan tudja használni a médiát. Trump az évek során (Orbán Viktorhoz hasonlóan) azt a „klasszikus” goebbelsi elvet követi, hogy ha egy hazugságot elég nagyra fújunk, és újra és újra elmondjuk, akkor az emberek előbb-utóbb elhiszik. Választási veresége óta Trump szemrebbenés nélkül és minden létező alkalommal elmondja, hogy választási csalás történt (annak ellenére, hogy már egy fél tucat bírósági döntés van arról, hogy semmi ilyesmi nem volt.) Ám Trump a szemfényvesztésben páratlan sikereket ért el. Egészen döbbenetes, hogy egy 2023-as CNN felmérés szerint a republikánus szavazók 70 százaléka (!) úgy gondolja, hogy Biden nem nyert tisztán. Trump stratégiája innentől kezdve pofonegyszerű. Bármilyen vád éri, mindegy, hogy politikai (mint pl. az összeesküvés), üzleti (mint pl. az adócsalás), személyes, (mint az egykori szeretője, a volt pornószínésznő Stormy Daniels lefizetése), minden csak arról szól, hogy a „washingtoni establishment” boszorkányüldözésbe kezdett, mivel tudják, meg fogja nyerni a következő választást… Ez a narratíva fantasztikusan működik, hiszen számos közvéleménykutatás mutatja, hogy a republikánus szavazók körében Trump népszerűsége nemhogy gyengülne az ellene folyó eljárások hatására, hanem ellenkezőleg, egyre csak erősödik. Persze ez kétélű fegyver.
Sok vagy kevés?
Trump versenyben áll az idővel. Ugyanis miközben a sok pereskedés mintha inkább kedvezne neki (főleg a rajongótábor mozgósítására épülő republikánus előválasztásokon), egy tényleges negatív ítélet már más tészta lenne. Friss kutatások szerint a Trump-támogatók közel egynegyede (24 %) mégsem szavazna rá, ha valamelyik perében bűncselekmény elkövetése miatt elmarasztalnák. Egy Reuters/Ipsos kutatás szerint ez a szám majdnem megduplázódik, ha nem csak a trumpistákat, hanem a teljes republikánus szavazóbázist nézzük. Hogy ez sok-e vagy kevés, nézőpont kérdése. Egyfelől megdöbbentő, hogy még így is több millió ember szavazna rá, másfelől, a választás várható kiegyenlítettsége miatt valószínűleg már az egynegyed lemorzsolódása is elég lenne ahhoz, hogy Biden felé billenjen a mérleg.
Ki indulhat az elnökválasztáson? Mit mond a törvény?
Alapkérdés: indulhat-e valaki elnökválasztáson, ha elítélt bűnöző. A válasz némileg megdöbbentő: igen. Az USA alkotmánya igen kevés feltételt ír elő az elnökválasztáson indulók számára. Nem lehetnek 35 évnél fiatalabbak, az Egyesült Államokban kell születniük, és ott is kell élniük legalább 14 évet. Ennyi. Bár bizonyos szövetségi államok rögzítették, hogy büntetett előéletű emberek nem indulhatnak közhivatalért, de ez csak az állami szintre vonatkozik, és nem az elnökre.
Egy bökkenő mégis van. A 14. alkotmánymódosítás 3. szakasza ugyanis megtiltja, hogy bárki, aki esküt tett az alkotmány megvédésre, majd ezek után „lázadásban vett részt”, az újra közhivatalt viselhessen. Márpedig Trump bírósági ügyei közül több esetben pont a lázadás és a lázítás a megfogalmazott vád.
Erre hivatkozva egy hatalmas jogi és politikai vita van kialakulófélben. Ugyanis néhány államban felvetődött, hogy a fentire hivatkozva nem engedik, hogy Trump az adott államban felkerüljön a szavazólapra – akárcsak az előválasztásokon. Eleddig a Colorado állambeli Legfelsőbb Bíróság hozott egy ilyen határozatot, illetve Maine államtitkára úgyszintén így döntött, miközben sok más államban hasonló döntések vannak folyamatban. A döntések ellen a Republikánus Párt helyi képviselői mindkét esetben fellebbeztek. Mivel ez azzal fenyeget, hogy teljesen szétzilálja a választási rendszert, várhatóan az esetek az USA Legfelsőbb Bírósága elé kerülnek. Hogy itt mi történik, kiszámíthatatlan. Egyfelől a kilencfős testület három tagját maga Trump nevezte ki – ezzel konzervatív többséget teremtve a korábban kiegyensúlyozottabb testületben. Másfelől a konzervatívok többek között pont attól „konzervatívok”, hogy nem nagyon szeretnek eltérni az Alkotmány szó szerinti értelmezésétől – márpedig a lázítás az lázítás.
Nem csak a jogi, hanem a politikai tét is hatalmas. Nem véletlen, hogy még a demokraták is megosztottak ebben a kérdésben. Sokan közülük azt mondják, hogy nem szabad Trump indulását jogi eszközökkel akadályozni, hiszen ez pont erősíti a Trump-féle összeesküvési elméleteket, arról, hogy az elit hogyan próbálja őt ellehetetleníteni. Egyesek már ott tartanak, hogy ha Trumpot nem a választásokon győzik le, hanem ily módon kizárják az indulását, az polgárháborús állapotokhoz vezethetne. Mások – az eddigi tapasztalatokra hivatkozva – úgy vélik, tök mindegy, hiszen, ha Trump egy teljesen szakszerű választáson veszít, akkor is azt fogja mondani, hogy csalás történt. Akár így, akár úgy, páratlanul mozgalmas, izgalmas és potenciálisan viharos hónapok elé nézünk…
