Az éhség nagy úr. Különösen, ha egyre több embernek jut egyre kevesebb elegendő és megfelelő minőségű élelmiszer. Európában a második világháború óta nem kellett megismernünk, milyen az éhezés, ám ha ilyen ütemben nő a népesség a Földön, jó eséllyel egy-két emberöltőn belülhozzászokhatunk. Idejében megelőzhetnénk a bajt, ha alaposan átgondolnánk az „étlapunkat”.
A növekvő népesség élelmezésének szempontjából sokan az élelmiszerrovarokban látják a megoldást, az esetükben találkozik az állattenyésztés és a természetvédelem.
Csökkenthető a karbonlábnyom
Az utóbbi időben alaposan felborzolta a kedélyeket a nyugati országokban, és Magyarországon egyaránt a rovarok élelmezési céllal történő felhasználásának kérdése, pedig Ázsia számos országában évezredes hagyománya van a rovarevésnek.
A Földön mintegy kétezer ehető rovarfajtát tartanak számon, köztük igazán furcsa szerzetek is élnek. Az entomofágia (rovarfogyasztás) hívei többek között ezzel támasztják alá elképzelésüket, egyszersmind hangsúlyozzák egyes fajok kimagaslóan magas fehérjetartalmát. Mások szerint a rovarevéssel egy csapásra két legyet is üthetünk: több fehérjéhez jutunk, és az ökológiai lábnyomunkat is nagy mértékben csökkenthetjük.
Tény, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete erőteljesen támogatja a rovarok fogyasztását.A rovarok elfogyasztása mellett szól, hogy több mint 1900 ehető rovarfaj él a Földön. Első hallásra talán meglepően hangzik, mégis, közel kétmilliárd ember eszik rendszeresen rovarokat.
Olcsó és környezetbarát
A rovarétrend mellett szól, hogy az apró állatok jóval több fehérjét és kevesebb zsírt tartalmaznak, mint például a szarvasmarha húsa. A fehérje aránya egy rovar testméretéhez viszonyítva sokkal magasabb, mint más állatoknál. A csótányok fehérje-összetétele akár a 70 százalékot is meghaladja, szemben a vörös hús 50 százalékával. A rovarok emellett zsírokból és esszenciális aminosavakból is jelentős mennyiséget tartalmaznak.
A rovarok tenyésztése és feldolgozása ezen felül lényegesen egyszerűbb, előállításukhoz kevesebb táplálék elegendő. A fenntarthatóság szempontjából figyelemreméltó, hogy jóval kisebb mennyiségű üvegházhatású gázt termelnek, mint a haszonállatok.
Számos rovarfaj felhasználhatósága elképzelhető mind a takarmányozásban, mind az élelmiszeriparban.
A bogarak, a hernyók, a hangyák, a méhek és a darazsak szinte bármelyik fejlődési szakaszukban elfogyaszthatók. Előnyük, hogy rendkívül gyorsan szaporíthatók, és jelentős mennyiségű fehérjét szolgáltatnak.
A rovarok közül a fekete katonalégy lárvája zöld utat kapott Magyarországon, létezik olyan hazai cég, ahol ipari méretekben tenyésztik állati takarmányozás céljából ezeket a rovarokat. A Grinsect speciális lámpákkal és praktikus tanácsokkal segíti a kezdő katonalégy tenyésztőket.
Mindezek ellenére az ehető rovarok nagyipari tenyésztését gazdaságosan még nem képesek megoldani. Az állatok takarmányozása céljából a házi tücsökből előállított fehérje is alternatív forrásként szolgálhat, nyersfehérje-tartalma jelentős, de alkalmazása során aminosav-kiegészítés szükséges.
Poloska, molylepke és csótány
Sokszínű és változatos képet mutat a „rovarevés világtérképe”. Dél-Amerika egyes törzsei rendszeresen fogyasztják az orrszarvúbogarakat és a galacsinhajtó bogarakat. Afrikai országokban molylepke lárva mellett agavé féreg, valamint óriáshangyák egyes fajai szerepelnek az étlapon. A hangyák hátránya, hogy temérdek apró rovar szükséges egy jóízű ebédhez. Szinte hihetetlen, de az „almaízű” büdösbogarakat, a poloskákat, a darazsak és a méhek lárváit is számos vidéken fogyasztják.
Kambodzsában a sült pók népszerű eledel, az ázsiaiak az utcán kínálják a különös csemegét. A tenyérnyi nyolclábúakat páclébe áztatják, majd fokhagymás olajban kisütik, és elfogyasztják.
A rovarebéd Földünk egyik legnépesebb országában is könnyen elérhető, fapálcikákra szúrva árusítják Kínában a ropogós porcikákat. Csótányok, selyemhernyók, skorpiókés sült százlábúak mellett a pókok itt is megtalálhatókaz étlapon. Kunming tartományban kabócákat és sült szöcskét kóstolhatnak a rovar ínyencségek kedvelői. Kína óriás rovartenyésztő központjában, Qinyuan megyében brutális léptékben, mintegy 200 telepen állítják elő étkeztetési céllal az ízeltlábúakat.
A kontinensnyi méretű országhoz hasonlóan Ázsia más vidékein is leginkább az amerikai csótányt (Periplanetaamericana) fogyasztják. Az eredetileg Afrikában őshonos ízeltlábú, az amerikai kontinensen gyors terjeszkedést produkált, majd világszerte elterjedt hódított. A vörösesbarna színű csótány nagyjából 3-4 centiméteresre nő. Bolygónk számos országában a német csótányt (Blatellagermanica) és a keleti csótányt (Blattaorientalis) részesítik előnyben a helyi gasztronómiában.
Egy izgalmas innováció
Magyarországon a közelmúltban a békéscsabai Koszecz Sándor vezetésével egy vállalkozó kedvű iskolás csoport vizsgálta az ehető rovarok előállításának lehetőségeit. Speciális tücsökfarmjukon az emberi erővel történő tenyésztéssel kísérleteztek.
A békéscsabai Vásárhelyi Pál Technikum 11. osztályos tanulói egy középiskolás ötletversenyre 3D nyomtatásos technológiával készítettek el egy speciális rovarkeltetőt, céljuk, hogy idővel forradalmasítani lehessen a tücsöktartást.
A KOLLABOR természettudományos élményközpont vezetője szerint a rovar számtalan értékes anyagot tartalmaz. A prebiotikus kitin a belek egészségét szolgálhatja, a B12-es vitamin természetes energiát biztosíthatna az emberi szervezet számára. Jelentős a rovar kálium és vastartalma is, és a testünk számára fontos kilenc féle aminosavat is tartalmazza.
Szerintük azért is előnyös a tücsökfogyasztás, mert segítségével az ökológiai lábnyomunkat hihetetlen mértékben csökkenthetjük.
A tücsöktenyésztés és a szarvasmarha tenyésztés összehasonlítása során beszédes számokra bukkanunk, és szinte minden a tücskök mellett szól. A vízfelhasználás kétezred része mellett a tenyésztéshez 15-ször kisebb terület is elegendő, és a takarmányozás is jóval gazdaságosabban megoldható, mint a kérődzők nagyüzemi tenyésztésekor.
Megkeresésünkre Koszecz Sándor elmondta, hogy a teljes mezőgazdasági növénytermesztés 80 százaléka ma is takarmány célú. Az ökotudatos intézményvezető szerint az állattenyésztésben jelenleg fehérjevákuum van, ezt orvosolhatnánk a takarmányozás célú rovarfehérje előállítással.
A tücsök emberi táplálékként is használható. Az őrlemény (tücsökliszt) protein tartalma 70%, ez nagyjából duplája a hagyományosan előállított húsénak.
A jövőnk a tét
Ma még csak ízlelgetjük a szokatlan neveket, de könnyen lehet, hogy néhány év múlva már sokan fogyasztanak majd jóízűen tücsköt-bogarat. Fokhagymás-sós egészben sült kukac, wasabi ízű sült tücsök és pirított lisztkukac tzatziki fűszerezéssel már korrekt áron elérhető Magyarországon a webshopokban. Legtöbben ma még inkább a hagyományos, vajas popcornt választják, ha egy bekuckózós házimozihoz nassolnivalót vásárolnak.
