A hetek óta ostrom alatt lévő Kijevről talán sokan tudják, hogy Kelet-Európa egyik legnagyobb múltú városa, történelme egy-egy fejezetét azonban érdemes jobban megismerni a jelen megértéséhez. Alapítása, a középkori nagyfejedelemség uralkodóinak viking vagy szláv eredete a mai napig történészi viták tárgya, ugyanakkor fénykorában a régió egyik legfontosabb nagyhatalmának számított.
A Kijevi Nagyfejedemség fogalmát akár az iskolai történelmi atlaszokból, a magyar uralkodókról és családjaikról szóló történetekből és legendákból is ismerhetjük. A Kijevi Rusznak és óorosz államnak hívott fejedelemség valaha Kelet-Európa egyik jelentős államának számított ugyanis, és a Kárpát-medencében és mint Uzsoki András és Erdélyi István írja a Trón és kereszt című tanulmányban, a honfoglalás után szinte azonnal kapcsolatba lépett a magyar nagyfejedelemséggel.
Az Orosz Őskrónika szerint a XI. vagy XII. században a nyugat felé tartó magyarok Kijev alatt vonultak el,
a X. században pedig, miközben a kijeviek nomád ellenségei közül fogadtunk be menekülteket, gazdasági kapcsolatokat épített ki országunk a Kijevi Russzal. A magyarok lovakat küldtek és gyakran lószerszámokat, míg északkeletről üvegáru, ezüst ékszerek jöttek például cserébe. A Szent István-i pénzkibocsátás előtt mindkét országban arab ezüstpénzeket használtak többek között a kereskedők, az ezredfordulón magyar követség járt Kijevben.
A szerzők megfogalmazása szerint az aktív és határozottan barátságos kapcsolat jelentett alapot ahhoz, hogy válságos időkben vezetőink gyermekei is menedéket találhassanak a kijevi nagyfejedelnél. Így került oda Levente és András herceg. A kereszténység 987-ben lett a Kijevi Rusz államvallása, a bizánci egyház ott is sikeressé vált, bár a Dunántúlon ekkor már a nyugati kereszténység hívei gyarapodtak.
Az 862-től 1242-ig fennálló Kijevi Rusz államszövetségként működött a mai Belarusz, Fehéroroszország, Ukrajna, és Oroszország
egyes területén a World History-enciklopédia alapján, amely szerint egyébként Ororszország neve is a viking eredetű Rus szóra vezethető vissza. Mint írják, a ruszok a 12. században íródott orosz krónika, a Régmúlt idők elbeszélése, vagy a Nyesztor-krónika szerint a vikingekként ismert ruszok, más nevükön varégok a terület lakosainak kérésére érkeztek a 800-as évek közepén, rendet teremteni és uralkodni. A Rurik-dinasztia tagjai évszázadokra a térség urai lettek, a viking eredet azonban nem teljesen elfogadott, de jobban támogatott. Az ellentábor szerint az oroszok és a környező országok szláv eredetét hangsúlyozza.
A Kijevi Rusz 1237 és 1242 között megszenvedte a mongol hódítást, darabjaira hullott. Az ellenálló városokat amelyek nem akartak behódolni és adót fizetni, felégették, a lakosságát legyilkolták. 1240-ben Kijevet is lerombolták, majd továbbjöttek nyugat felé. Felénk.
Kiemelt kép: Flickr
