Meg tudná hozni azokat az intézkedéseket a magyar kormány, amelyek révén elhárulhatnak az akadályok az uniós támogatások további folyósítása elől. Ehhez a Levegő Munkacsoport részletes javaslatokat dolgozott ki, amelyekről az Európai Bizottság is elismerően nyilatkozott.
Az Európai Unió vonatkozó jogszabályai rendelkeznek arról, hogy milyen feltételek mellett kaphat egy tagország uniós támogatást. Az egyik ilyen feltétel az Európai Unió Alapjogi Chartájának történő megfelelés. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy biztosítani kell a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, a független és pártatlan bíróságokat, a hozzáférést a közérdekű információkhoz, valamint a politikai diszkriminációmentességet. További feltétel olyan közbeszerzési rendszer kialakítása, amely hatékony és tisztességes.
A Levegő Munkacsoport részletesen felsorolta, hogy álláspontja szerint miként felelhet meg Magyarország mindezen feltételeknek.
Különös hangsúlyt fektetnek az uniós jogszabályok arra, hogy az uniós támogatások felhasználása segítse elő a környezet védelmét. Az eddigi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy Magyarországon ezeknek a támogatásoknak a felhasználása a környezet állapotának számottevő romlását eredményezi. A magyar kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) és különösen a 2021-2027-es évek uniós támogatásainak tervét leíró Partnerségi Megállapodás (PM) tervezete viszont a helyzet további romlását vetíti előre.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta: „Elemzésünk szerint a HET semmilyen biztosítékot nem irányoz elő arra, hogy az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap forrásait átláthatóan, tisztességesen és a környezetvédelmi szempontok érvényesítésével használja fel Magyarország. A PM tervezetéből pedig még inkább azt a következtetést vontuk le, hogy a forrásokat nagyrészt a környezetet jelentősen károsító beruházásokra (többek között a Balaton tönkretételéhez vezető „turizmusfejlesztésekre”) fordítanák, miközben folytatódna a hazai közpénzeknek is a pazarló, a szennyezést fokozó elköltése.”
Tarr Katalin, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa hozzátette: „Az Európai Bizottság leszögezte, hogy nem kaphat uniós támogatást az a tagállam, amelyik gyengíti a környezetvédelmi jogszabályait. Magyarországon azonban sajnos az elmúlt két évtizedben folyamatosan ilyen gyengítéseknek voltunk tanúi. Ilyen például az, hogy a kormány rendszeresen »nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak« minősít, és ezzel gyakorlatilag kivon a hatályos környezetvédelmi jogszabályok hatálya alól komoly környezeti ártalmakkal járó beruházásokat.”
