A magyarországi igazságos zöld átállás ma talán még csak álomnak tűnik, holnap már realitássá válhat. A konkrét megvalósítást részletező tanulmányt vezető szakértőként Jávor Benedek biológus-politikus mutatta be vízkeresztkor. A Foundation for European Progressive Studies, a Szociális Demokráciáért Intézet és a Megújuló Magyarországért Alapítvány közös klímapolitikai projektjének kutatási eredményekeit összegző tanulmány a Publicus Intézet reprezentatív közvéleménykutatásás alapszik. A lakosság klímacselekvéssel kapcsolatos félelmeit, reményeit és preferenciáit figyelembe véve tesz szakpolitikai javaslatokat a magyarországi klímapolitika területén.
A Párbeszéd színeiben politizáló Jávor Benedek, aki decemberben a honlapunknak adott interjúban már beavatta olvasóinkat a tanulmány részleteibe, a mostani prezentáción többek között elmondta:
Társadalmi támogatottság nélkül nem lehetséges a zöld átmenet.
Magyarországon az elmúlt tíz évben a klímavédelmi intézkedések a magasabb jövedelmi csoportokat támogatták, olyan önrészt igényeltek, amely csak a felső 20 százalék lehetett a birtokában. Hozzátette:
Volt olyan pályázat, hogy a nyertesek háromnegyede a budai hegyvidék lakóiból került ki. Mi viszont azt gondoljuk, a rászorulókat kell támogatni
A kutatási eredmények alapján elmondta: hazánkban is súlyos problémának látják a klímaválságot, a várakozások pozitívak, sokkal erősebbek, mint a negatívak. A többség bízik benne, a zöld átállás kedvező hatású lesz Magyarországon, az igazságos zöld átmenet csökkenti a társadalmi különbségeket. A legnagyobb félelem a megélhetési költségek növekedése, erre a szakpolitikai intézkedések során nagy hangsúlyt kell fektetni.
Mint Jávor Benedek mondta:
Az alacsonyabb jövedelműek és iskolázottságúak félelmei sokkal erősebbek, éppen őket kell meggyőzni, hogy nyertesei lehetnek az igazságos zöld fordulatnak.
Beszélt többek között arról, hogy Magyarország természeti értékeinek megőrzése mindenkinek fontossak a felmérés szerint. Az igazságos zöld átállás új, korszerű, versenyképes munkahelyeket teremt, a jelenlegi kormány intézkedései viszont nem elégségesek.
Az állam és a nagyvállalati szektor szerepvállalását elsődlegesnek tartják az emberek.
Jávor Benedek rendkívül tömény előadását szakpolitikai kerekasztalbeszélgetés követte, a kormányváltásra készülő, egységbe tömörülő hazai ellenzéki pártok képviselőivel.
A tanulmány
Az Igazságos Zöld Átállás elnevezésű tanulmány teljes egészében elolvasható a Megújuló Magyarországért Alapítvány honlapján, amely közzétett egy olyan összefoglalót, amely Jávor Benedek bemutatójának lényege. A kutatási adatok alapján a magyar társadalom elsöprően nagy arányban, 96 százalékban fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja az éghajlatváltozás kérdését, 55 százalék inkább egyetért vagy teljesen egyetért azzal is, hogy ma ez a legfontosabb politikai kérdés a világban, ami
a személyes döntéseikben is erőteljesen befolyásolja a válaszadókat.
A klímaváltozás elleni cselekvés várható gazdasági hatásait a válaszadók többsége inkább, vagy nagyon kedvezően ítéli meg már rövid távon is (72 százalék), de különösen hosszú távon (83 százalék). Több mint 70 százalék szerint az országunknak jóval komolyabban kéne vennie az éghajlatváltozás kérdését. A kormány klímateljesítményét illetően erős politikai polarizáció figyelhető meg, az ellenzéki szavazók döntően negatívan, a kormánypártiak pozitívabban ítélik meg, de
a kormánypártok táborában is erős kisebbséget képeznek azok, akik szerint a kormány inkább a német autógyárak érdekeit, semmint a klímaváltozás ügyét tartja szem előtt.
A tanulmány szakpolitikai javaslatcsomagja által körvonalazott Igazságos Zöld Fordulat klímaprogram, mint az alapítvány honlapja írja, hozzásegíti az országot a közös EU-s kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez és a klímaalkalmazkodáshoz, hogy közben a társadalom gazdasági szorongásaira is választ ad. Az öt fő célterület az energetika, a zöld mobilitás, a zöld pénzügyi rendszer, a zöld munkahelyteremtés és a zöld demokrácia.
Az energetika
Az évi 300 milliárd forintos Zöld Otthon Mindenkinek programon belül előzetes önrész nélküli, szociálisan célzott, ESCO és on-bill rendszerű épületenergia-hatékonysági programot, a háztartási szintű megújuló energiahasználat támogatását (Zöld Energia Mindenkinek), az energiaközösségek megkülönböztetett támogatását és egy országos energetikai tanácsadói hálózat kiépítését, valamint a legrosszabb hatékonyságú háztartási berendezések szociálisan célzott cseréjét javasolja a tanulmány. Ennek eredménye évente 150 ezer lakás energetikai
mélyfelújítása lehet, 2030-ig évente minimum 1,5 millió tonna széndioxid-kibocsátás megtakarításával.
A Zöld Rezsicsökkentés programja az Energia Alapcsomag bevezetésével egy szociális rászorultság elvű, sávosan csökkenő támogatásokat tartalmazó, a fogyasztással fordítottan arányos szubvenciórendszert hoz létre. A rendszer célja, hogy miközben minden, erre jogosan igényt tartó háztartás számára biztosítsa a kedvezményes áron való hozzáférést egy energia alapcsomaghoz, eközben ösztönözzön az energiamegtakarításra, a takarékosságra és az Otthon melege programban elérhető energiahatékonysági beruházásokra. Mindemellett a támogatásokat a valóban rászoruló háztartásokra koncentrálja, és kiemelten érdekelté teszi mind az alacsonyabb, mind a magasabb jövedelmű háztartásokat is az energiahatékonysági lépések megtételében és az energiatakarékosságban. A zöld rezsicsökkentést a klímavisszatérítés támogatásaival egészíti ki, melynek bevételi oldala a javasolt karbonadóból származik.
A zöld mobilitás
Az egységes, országos, elektronikus közösségi közlekedési klímajegy bevezetésének célja a közösségi közlekedés vonzerejének, versenyképességének növelése. További közösségi közlekedési fejlesztések (például vasúti infrastruktúra javítása, vasútvillamosítás) részben a közlekedési módváltás felgyorsításához, ezzel a közlekedési dekarbonizációhoz, részben a – főleg hátrányos helyzetű régiókban – a mobilitáshoz való hozzáférés javításával az életesélyek kiegyenlítéséhez kíván hozzájárulni a program.
Emellett forrásokat fordít a mikro-mobilitás, a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására, illetve a közösségi közlekedés járműállományának dekarbonizációjára (zöld jármű program). Az egyéni személygépjárművek esetében elsősorban az elektrifikáció infrastrukturális feltételeinek javítását tűzi ki célul, emellett karbonkibocsátási célokat fogalmazna meg a céges járműflották számára és felülvizsgálná a céges autók adókedvezményeit.
A zöld pénzügyi rendszer
A programja egyfelől az – osztrák mintához hasonlóan – nemzeti karbonadó, és az ebből származó bevételeknek a lakosság körében klímavisszatérítés formájában történő szétosztását javasolja. Másik fontos javaslata a környezetvédelmi adók és díjak (1000 milliárd forintos éves nagyságrend) célhoz kötöttségének megteremtése, azaz hogy a költségvetés ilyen forrásból származó bevételeit az Igazságos Zöld Fordulat Alapba irányítva csak a klímaátmenet finanszírozására lehessen fordítani. Az Alap feltöltéséhez emellett az EU Szociális Klímaalapjának támogatásai, a karbonadó bevételei, a költségvetés kvótabevételei, és más források is hozzájárulnak.
A zöld munkahelyteremtés
A klímaátmenet hatására elvésző fosszilis energia-függő munka helyek kompenzálását célozza a program. Célja munkahelyek teremtése olyan „klímabiztos” ágazatokban, mint a zöld gazdaság, egészségipar, digitalizáció, biotechnológia.
Ezen belül a megújuló energiahasználat, az épületfelújítások, a fenntartható erdő-, víz-, és mezőgazdálkodás megkülönböztetett figyelmet kap.
A program finanszírozására nem csupán az Igazságos Zöld Fordulat Alap és az EU ERFA, ESZA, Helyreállítási Alap és más támogatásai állnak rendelkezésre, de a költségvetés gazdaságfejlesztési kiadásai is, amelyek kedvezményezettjei jelenleg döntően a fosszilis ágazatokban tevékenykedő multinacionális nagyvállalatok.
A zöld demokrácia
A program célja, hogy ne csupán pénzügyi, jövedelmi szempontból kompenzálja az eltérő esélyekből és adottságokból fakadó társadalmi különbségeket, hanem a döntéshozatalhoz való hozzáférésben, érdekérvényesítésben tapasztalható deficitek csökkentése is kísérje. Ennek eszközei a civil szervezeteket célzó restriktív szabályok felszámolása, támogatásuk és jogköreik bővítése,
a részvételi folyamatok erősítése országos és helyi szinten, az átláthatóság és adatnyilvánosság javítása,
a Nemzeti Állampolgári Klímatanács felállítása, és a Jövő Nemzedékek Ombudsmanja önállóságának és jogköreinek helyreállítása. Elengedhetetlen a hatóságok és intézmények megerősítése és mindenekelőtt egy erős, átfogó hatáskörű, komplex, a környezet- természet- és vízügyet, klímacselekvést, energetikát és közlekedéspolitikát magába foglaló fenntarthatósági minisztérium felállítása.
A Klímabiztonsági program a klímaváltozásnak különösen kitett területek (mint a Homokhátság) és társadalmi csoportok (például klímagettók, vezetékes vízellátásból kimaradó településrészek, hőhullámoknak különösen kitett idősek) esetében a korábbi Országos Környezeti Kármentesítési Programhoz hasonlóan az érintett állampolgárok klímaváltozással összefüggő biztonsági kockázatainak célzott beavatkozásokkal való csökkenése.
Kiemelt kép: Rácmolnár Milán
