Október 25-én a COP26, vagyis az ENSZ következő klímakonferenciájának elnöksége megosztotta az elfogadott klímafinanszírozási ütemtervet (Delivery Plan), amely részletezi, hogy a fejlett országok hogyan fognak hozzájárulni az ENSZ által meghatározott, százmilliárd dolláros klímaalaphoz – írja a 24.hu.
Az ENSZ célja az, hogy minden évben összegyűljön százmilliárd dollár a fejlett országok felajánlásával, ami a fejlődő országok klímaproblémáinak megoldásait támogatja. 2020-ban nem sikerült elérni a százmilliárdos határt, a Delivery Plan pedig most azért készült el, hogy 2022-ben szignifikáns előrelépés történhessen az összeg felé, és 2023-ban sikerülhessen elérni a kitűzött célt. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy 2023 után sikerülhet minden évben összegyűjteni a százmilliárdot, vagy akár még annál is többet.
A pénzügyi segítséget egyébként már 2009-ben megfogalmazták és aláírták az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC) részes felei, és már akkor százmillió dollárban egyeztek meg, amelyet a 2020-as évig kellett volna elérni. Ez nem történt meg, ami a koronavírus-járvány miatt annyira nem is csoda – a Delivery Plan éppen ezért csúsztatja a határidőt 2022-ig. A felek már 2009-ben meghatározták, hogy a finanszírozás sokféle – állami és magán, két- és többoldalú – forrásból származik majd, beleértve az alternatív finanszírozási forrásokat is.
Az ütemterv talán nem a megfelelő fordítás a Delivery Plan kifejezésre ebben az esetben, ugyanis semmilyen konkrét sorvezetőt nem tartalmaz. A dokumentum a 2022-2023-as határon kívül nem is említ időintervallumokat sem.
Borítókép: Pixabay/ boaphotostudio
