Reális célkitűzés-e a 100 százalék megújuló energia vagy szélsőséges zöld vágyálom? Sejtettük az Energiaklub válaszát a címben feltett kérdésből, ezzel együtt Dőry István fizikus, Baranyák Zoltán energetikus és Munkácsy Béla környezetmenedzser szavain, tapasztalatain, jövőképén érdemes elgondolkodni az előadásuk alapján.
Mint az Energiaklub júniusi online előadásából kiderült, mindhárman a megújuló energiaforrások felhasználói, az otthonukat is bemutatták szemléltetésül. Munkácsy Béla vályogházban él, amelynek hőháztartása kiváló, és természetesen napelemeket találni a háza tetején. Dőry Istvánéknál a napelem és a napkollektor is alapelem. Korábban kitűzték a 100 százalék megújuló energiaforrásra való áttérést. Rájöttek, mennyi felesleges fogyasztást találni a házban, jelentősen csökkenteni tudtak az energiafelhasználáson, idén pedig szeretnék elérni az egy számjegyű villanyszámlát. A tulajdonos szavai alapján egy kis kínai fagylaltos kocsi fogyaszt annyit, mint a háztartásuk, és a szobabiciklizés is termel a hálózatba. Asztalosipari hulladékkal is fűtenek, önálló szennyvízkezelő rendszert találunk náluk. Mindezek mellett nemcsak vonattal közlekednek, hanem napelemes autóval is.
A „napcsigának” nevezett csodabogárral pedig tűzifát szállítanak például.
Baranyák Zoltán a multifunkcionalitás elvét hirdeti a házával is: egy-egy szerkezet, részlet több funkciót is ellát. Az ablak nemcsak a fényt engedi be, hanem fűt is, a déli oldalon több energiát termel, mint amennyit elveszít. Miközben hasznosítják a talajhőt, a tető túlnyúlása egyrészt motívumot jelent, de árnyékoló és napelemhely-növelő funkciót is kapott.
A hőszigetelés hangszigetelési, tűzvédelmi és páradiffúziós feladatokat is ellát.
Az energetikus utalt rá, miután mindig kérdés, hogy egy olimpiai városban az esemény után mi lesz a helyszínekkel, stadionokkal, bennük is felvetődött, ha a két gyereke felnő, hogyan kaphat új funkciót a házuk. Például úgy, hogy a válaszfalak arrébb tolhatóak. Szavai szerint ahhoz, hogy egy ház „erkölcsi élettartama” 60 évről 80-100 évre tolódjon ki, szükséges, hogy menet közben változtatható legyen az alaprajza. Az építkezéshez újrahasznosított anyagokat ajánl, a zúzott beton olyan minőségűre simítható, hogy egy matchbox elgurulna rajta, miközben biztos alapot ad a háznak.
Ők hárman tehát a saját életükben átálltak a megújuló energiaforrásokra, de hogyan lesz ebből országos szinten is 100 százalék megújuló energia. Munkácsy Béla előadása alapján hatékonysággal, tudatossággal, külső és belső kényszerrel – gazdasági szabályozással, illetve értékrend-váltással – 2030-ra ötven 2050 huszonhét százalékkal lehetne csökkenteni az ország energiafogyasztását
„Anélkül, hogy visszamásznánk a fára, vagy visszamennénk a barlangba, pedig sokan ezt így képzelik.”
Úgy látja, ha sikerül leszorítani az energiafogyasztást, amire a jelenlegi borzasztó, ötszázalékos hatékonyság miatt jó esély lenne, a megmaradó energiaigényt könnyű szerrel lehet megújuló energiaforrásokkal fedezni. A szél-, a nap-, a vízenergia, továbbá a biomasszából és a környezet hőből származó energia alkalmazásával szigorú fenntarthatósági korlátok között.
Dőry István szerint bárki meg tudja csinálni, egy ország is, hogy egyik évről a másikra 5-15 százalék energiamennyiséget megspórol, amivel 20-40 százalék megújuló energiának nyit teret. Ez akkor fog bekövetkezni, ha mindazt, amit egyik évről a másikra megtakarítottunk, visszaforgatjuk a zöld energiába. Hozzátette:
„Ezt zöld tarifának is lehet nevezni: az emberek többet fizetnek, kevesebbet fogyasztanak csak azért, hogy zöldebb legyen az energiamix.
Hihetetlen, de ilyen létezik és sokan választják. Évre évre ezt tesszük, és lényegében elértük a 100 százalék megújuló energiát. Hét éve csináljuk, és egyre könnyebbé vált a takarékoskodás.”
Baranyák Zoltán szerint nagyon rossz adottságú helyeken nem lehet elérni a 100 százalékot, de vannak olyan települések, ahol sokkal több energiát termelnek majd, mint amire szükségük van. Ha pedig valaki többletenergiával rendelkezik, ossza meg, így lép előre az ország. Mint hangsúlyozta:
„Senki ne gondolkozzon abban, hogy szigetszerű üzemeket alkossunk. Közösségként kell működnie az országnak, hogy megoszthassuk a fölösleget.”
Kiemelt kép: Pixabay
