Nemrég számoltunk be róla, hogy egy bírósági ítélet után több, az I. kerületben szociális alapon önkormányzati ingatlant bérlő lakó sorsa került veszélybe. A lakásokról kiderült, 1995 óta nem is Budavárhoz, hanem a Magyar Tudományos Akadémiához tartoznak, így az önkormányzat jogtalanul adta ki azokat. V. Naszályi Márta polgármester és a kerület jelenlegi vezetése már csak megörökölni a tudta a több tízmilliós veszteséggel járó pert, az „új” tulajdonos pedig csak piaci alapon hajlandó kiadni az ingatlanokat.
A Budavári Önkormányzat 2019 óta hivatalban lévő vezetésének szinte ez volt a legelső ügye, egy vesztes ingatlanper. Ahogy lapunknak kifejtették, évek óta zajlott a jogi procedúra, aminek ők az utolsó tárgyalásán és az ítélethirdetésén vettek részt tavaly.
Mint kiderült, az ingatlan-nyilvántartásba 1995-ben a 6641 helyrajzi szám alatti ingatlan tulajdonosaként az MTA-t jegyezték be, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az Országház utca 26. és Úri utca 47. szám alatti ingatlanok kezelője az I. kerületi ingatlankezelő.
Az ingatlanok jogi helyzete csak 2002-ben derült ki, a rendezése érdekében a 2003-2004 közötti időszakban a Budavári Önkormányzat és az MTA között egyeztetések zajlottak, de nem sikerült megállapodni. A kerület vezetése ekkor már vitatta az MTA tulajdonjogát és annak megállapítása iránt pert indított.
A polgármestertől megtudtuk, hogy az MTA a bérlők számára szerződést ajánlott a Várban aktuális piaci lakbéreket figyelembe véve, ami legalább hat-nyolcszorosa az önkormányzati szociális lakbéreknek, tehát annak, amit idáig fizetniük kellett.
A bérlők közül ezért ketten az önkormányzathoz fordultak az elhelyezésben történő segítséget kérve, számukra felajánlottak három lakást, egyikőjükkel már megállapodtak.
„Arra számítunk, hogy további lakók is lesznek, akik hasonló kérelemmel fordulnak hozzánk. Bár nem kötelességünk elhelyezni őket, segíteni szeretnénk nekik.Az üresen álló lakások közül most hetet nem tudunk pályázaton meghirdetni, mivel ezen épületek lakóinak ajánljuk fel azokat. Az MTA – mivel közben kiderült, hogy a bérlők nem fogadják el a magas bérleti díjat – szeretne szabadulni tőlük és megpróbálták az önkormányzatra terhelni ennek a megoldását.
Tehát azt akarják, hogy az önkormányzat lakoltassa ki az MTA bérlőit és az épületet üresen adja át. Ha ez nem megy, akkor adjunk át nekik egy másik üres önkormányzati épületet vagy telket” – mondta lapunknak a főpolgármester.
Az üggyel kapcsolatban egy hónappal ezelőtt kerestük meg az Akadémiát.
Válaszukat változtatás nélkül közöljük:
„A kérdéses ingatlanokat a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994 XL. törvény 5. § (1) bekezdése juttatta az Akadémiának. Az ingatlanok tulajdonjoga nem függ az ingatlanokkal kapcsolatos (vagyon)kezelői jogoktól, az Akadémia tulajdonjogát pedig a bíróság elsőfokon majd másodfokon is egyértelműen megerősítette. Ugyanez a bírósági ítélet kimondta azt is, hogy az I. kerületi Önkormányzat és a lakók által kötött bérleti szerződések semmisek.
A másodfokú bírósági döntés után további jogorvoslatra sem Önkormányzatnak, sem az Akadémiának nincsen lehetősége, mindkét fél köteles az abban foglaltakat végrehajtani. Tulajdonosként az Akadémia kötelessége, hogy vagyonával felelősen gazdálkodjék, azt közfeladatai ellátása érdekében hasznosítsa.
Az Akadémiának ugyanakkor nem közfeladata bérlakások szociális alapon történő bérbeadása, ezen a téren a birtokba adást követően sem léphetne az önkormányzat helyébe.
Az Akadémia ezzel együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy a lakók számára is megnyugtató megoldás szülessen az ügyben. Az MTA valóban szeretné, ha az Önkormányzat és a lakók javaslattal élnének az ítélet végrehajtása kapcsán. Folyamatosak a tárgyalások az I. kerületi Önkormányzattal és a lakókkal is, amelyek azt célozzák, hogy a bírósági ítélet tiszteletben tartása mellett minden érintett fél számára elfogadható legyen a végső eredmény. Az akadémiai céloknak megfelelő önkormányzati csereingatlan tulajdon felajánlása esetén az Akadémia kész eltekinteni a lakások birtokba vételétől.
A lezajlott polgári perekben az Önkormányzat mint jogi személy szerepelt, nem pedig a képviselőtestület egyes tagjai mint magánszemélyek. Ennélfogva a perekben született ítéletek az Önkormányzatra mint jogi személyre tartalmaznak rendelkezéseket, nem a képviselőtestület tagjaira. A képviselőtestület személyi összetételében történt változás nem befolyásolja az Önkormányzat kötelezettségét az ítéletek teljesítésére.”B
Borítókép: Úri utca 47. Fotó: Rácmolnár Milán
