Újabb vírusok elszabadulását fogja eredményezni, ha továbbra is ilyen ütemben pusztítjuk a természetet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég kiadott egy jelentést, amelyben a koronavírus-járvány eredetét vizsgálják – közölte Greenpeace Magyarország.
A dokumentum szerint a természetes élőhelyek szisztematikus tönkretétele, valamint a vadon élő állatok kereskedelme és fogyasztása növelheti a vírusok terjedésének kockázatát. A természetpusztítás hazánkban is komoly probléma: Magyarország ma még gazdag élővilága rohamosan pusztul a környezetszennyezés, az erdőirtások, a különböző gigaberuházások és a vegyszeres nagyüzemi mezőgazdaság terjeszkedése miatt.
A természetes élő rendszerek folyamatos rombolása világszerte azt eredményezi, hogy a vadon élő állatok és az emberek élettere közötti elválasztó sáv egyre keskenyebb lesz.
A tudósok szerint azonban pont ez a pufferzóna védhetne meg minket attól, hogy az állatok által hordozott vírusok átterjedjenek az emberre. Ilyen, úgynevezett zoonózisok például a SARS, a sertésinfluenza, a madárinfluenza, a zika és az ebola is.
Az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint például a hazánkban is felbukkant nyugat-nílusi vírusfertőzés aránya alacsonyabb volt azokon a területeken, ahol sokféle madár élt, mint ott ahol csak kevés faj volt megtalálható. A nyugat-nílusi vírus ugyanis egy olyan kórokozó, ami madárról madárra terjed, a szúnyogok közvetítésével. Csak bizonyos madárfajok vérében tud jól szaporodni, így azokon a területeken, ahol sok madárfaj megtalálható, felhígul a vírus szaporodóhelye, azaz kisebb eséllyel kerül be olyan madár vérébe, ami jó gazdaszervezet a számára.
Mindez már nem csupán a távoli országok problémája. 2018-ban Magyarországon 225-en betegedtek meg és 15-en haltak bele a nyugat-nílusi láz okozta fertőzésbe a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján.
A vírust hordozó inváziós tigrisszúnyog hazai terjedésének nyomon követéséhez a kutatók a lakosság segítségét kérik: az Ökológiai Kutatóközpont nemrégiben indította el a Szúnyogmonitor oldalát, ahol leírják, mi a teendő, ha valaki segíteni szeretné a vizsgálatokat. Ugyancsak újonnan felbukkant és veszélyes kórokozót hordozó vérszívó az Afrikában őshonos Hyalomma kullancs, ami a krími-kongói vérzéses láz fő terjesztője. A felmérések alapján találtak már Hyalomma példányokat többek között Csehországban, Németországban, Svédországban és hazánkban is, ráadásul a főváros közepén, egy Margitszigeten befogott sünön. A kullancsok terjedésének nyomon követésében szintén lehet segíteni a kutatóknak a Kullancsfigyelő oldal útmutatása alapján.
„Magyarországon 20 év alatt eltűnt a fecskék több mint fele, mert a háztáji állattartás megszűnése, a mezőgazdasági rovarölő szerek használata és a kémiai szúnyogirtás miatt nincs elegendő táplálék számukra. Gyorsan fogynak a kétéltűek is, hisz ezek az élőlények különösen érzékenyek a környezet változásaira. A vizes élőhelyek feltöltésével, a természetes partszakaszok beépítésével rohamos gyorsasággal tűnnek el, pedig nekik is nagy szerepük lenne a szúnyogok gyérítésében. Ha a kormány nem hagy fel a természetpusztító beruházások és az élővilágot pusztító nagyüzemi mezőgazdaság támogatásával, akkor ökológiai összeomlás felé kormányozza az országot és ezzel veszélybe sodorja a magyar emberek egészségét. A tudomány álláspontja egyértelmű: a természetes ökoszisztémák pusztítása utat nyit további járványok kialakulása felé. Itt az idő, hogy változtassunk ezen és mindent megtegyünk egyéni és kormányzati szinten is a még meglévő természetes élőhelyek megmentéséért” – mondta Rodics Katalin a Greenpeace biodiverzitás-védelmi kampányának felelőse.
Hozzátette, a Agrárminisztériumban most készül a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, ami a következő tíz évre határozza meg természet védelmének itthoni irányvonalait.
Ha ez egy olyan dokumentum lesz, amely nem tartalmaz konkrét vállalásokat és nem építi be az uniós biodiverzitás stratégiában kijelölt szigorú célszámokat, akkor az egyértelműen mutatja, hogy a természet védelme nem érdeke a magyar kormánynak.
Borítókép: Pikist
