Erős ellenállásba ütközött a Fertő tó mellé tervezett 60 hektáros állami turisztikai beruházás. A helyi civilek jelentős természetvédelmi kockázattól tartanak, a fejlesztés környezetvédelmi engedélyét, az uniós jog megsértése szempontjából, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága jelenleg is vizsgálja. Kun Zoltán, a helyiek érdekeit képviselő Fertő tó Barátai Egyesület szakértője a Very Important Planetnek adott interjút.
A Fertő tó Barátai Egyesületet idén jegyezték be. Miért volt szükség a jogi státuszra?
2019 augusztusában indult a civil szerveződés, ez sokáig csak egy Facebook-oldalt jelentett. Ebben a formában nem lehetett hatékonyan fellépni, nem jutottunk hozzá információkhoz, dokumentumokhoz, nem voltunk perképesek sem. Az önkéntes alapon működő egyesületben, amit öt fős elnökség irányít, titkár vagyok és szakértő. A tagság és a támogatók száma viszonylag nagy, meglepő módon hatalmas az érdeklődés a munkánk iránt, sokan adományoznak is. A befolyó összegeket jogi eljárások finanszírozására fordítjuk.
Ezek szerint több jogi eljárás is zajlik a beruházás ellen?
Igen, de az egyesület nem mindegyiknek részese. A területen álló cölöpházak tulajdonosai például tőlünk függetlenül azt szeretnék elérni, hogy az építkezés miatt ne kelljen lebontani az építményeiket, vagy ha szükséges, akkor teljes kompenzációt kapjanak.
Tudomásunk szerint hamarosan dönt a Kúria abban a négy éve tartó perben, amit a régi strand területén álló egyik ház tulajdonosa indított az építési engedélyeztetés ellen. Itt meg kellett küzdeni azért is, hogy jogi ügyfélként tekintsenek rá.
A Greenpeace Magyarország megtámadta a beruházás környezetvédelmi engedélyének a módosítását, és azt kérte a bíróságtól, hogy azonnali hatállyal függesszék fel a kotrást, iszapelhelyezést és a tereprendezést, ami lényegében a jelenlegi munkák nagy részét teszik ki.
Más ügyekben viszont aktív részt vállal az egyesület. Az osztrák civilekkel közösen eljárást indítottunk az UNESCO-nál is, azt kérjük, hogy – tekintettel a határ túloldalán is zajló túlzott beépítésre – a Fertő-táj kerüljön fel a veszélyeztetett világörökségi területek listájára.
Az Európai Bizottságnak hivatalos panaszlevelet adtunk be, ami akár azt is eredményezheti, hogy újabb kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen.
A beadványunkban arra hivatkozunk, hogy környezeti hatásvizsgálat egyes megállapításai ütköznek az uniós irányelvekkel, így a környezetvédelmi engedélyt nem jogszerűen adták ki, azaz töröltetni kellene.
A tavaly januárban beadott panaszunkat megalapozottnak találták, és kérdéssorokat fogalmaztak az ügyben az Agrárminisztériumnak. Ezekre eddig nem kapott kielégítő választ az Unió. Az ombudsmannál pedig van egy hivatalos panasz, ami a beruházás miatt történt helyi építési szabályzat módosítások alkotmányosságát firtatja.
Az elmondottak alapján elég sok sebből vérzik ez a beruházás.
A felsoroltak mellett is még 12 jogi panasz van nálunk, amelyek közül kiemelkedik a parti sávok védelméről szóló rendelet megsértése. 26 egységből álló zárt soros apartmanház épülne közvetlenül a partra, ahol 180 embert lehetne elszállásolni, a jelenlegi tervek szerint. Ezek lényege, hogy vendég elhúzza az ajtót, kilép a teraszra, és beugrik a vízbe.
A rendelet alapján azonban hat méteres sávot kell biztosítani a parton. A négycsillagos szálloda is hasonló adottságú, ráadásul egy része a mederben épül. Ez nem felel meg a hatályos rendeletnek.
Fejlesztéseket persze végre lehet hajtani Natura 2000-es területeken is, még olyat is, ami nem felel meg a természetvédelmi céloknak, de csak bizonyos feltételekkel. Az egyik, az, hogy ha van a beruházásnak negatív hatása, akkor igazolni kell a kiemelt közérdeket, és kompenzációs intézkedéseket kell végre hajtani.
A kormányhivatalhoz leadott hatásbecslési dokumentációban viszont az írták, nem jelölhető meg kiemelt közérdek.
Az Agrárminisztérium a NATURA 2000 hatásbecslésekre vonatkozó szabályozásában azt írja, ha nincs kiemelt társadalmi, gazdasági érdek, akkor az engedélyt nem szabad megadni.
Véleményünk szerint ez azt jelenti, hogy engedélyeket nem lehetett volna kiadni.
A jogi eljárások mellett petíciót is indított az egyesület. Ez hogy áll most?
Az online petíciót azért indítottuk el, mert úgy gondoltuk, a Fertő tónál tervezett beruházás nem felel meg sem a környezeti adottságoknak, sem a társadalmi igényeknek. Nem vagyunk fejlesztésellenesek, csak egy élhető beruházást szeretnénk.
Van egy valós igény arra, hogy a tóparton található rossz állapotú strand és kiszolgáló infrastruktúra megújuljon a magyar oldalon, de a természeti és kulturális értékeket meg kell óvni.
Sopron város integrált településfejlesztési stratégiájában van egy erre szolgáló 1,7 milliárd forint értékű program, amit mi is támogathatónak tartunk, de azt, amit most terveznek, azzal alapvetően nem értünk egyet. Az online petíciót azért indítottuk, hogy élhető, a valós igényeket és értékeket figyelembe vevő fejlesztés valósuljon meg.
Nagyjából tízezer aláírásnál tartunk. Azon lehet vitatkozni, hogy ez sok vagy kevés. Az Őrségnél pillanatokon belül összejött ennél több a MOL kútfúrása igénye ellen. Határon átnyúló világörökségről beszélünk, közös a vízbázisunk Ausztriával, ezért együttműködünk az osztrák társszervezetünkkel. Ők is megkezdték ugyanezzel a szöveggel német nyelven az aláírásgyűjtést, így összesen már tizenhétezer szignónál tartunk, amit sikeresnek tekintünk.
A kezdeményezésnek nincs határideje, de ha a járványügyi helyzet megengedi, az aláírásokat átadjuk a címzetteknek, hogy bizonyítsuk, van társadalmi bázisa a tiltakozásnak. A petíciót megkapja majd Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a világörökségért is felel, Bándi Gyula zöldombudsman és Farkas Ciprián Sopron polgármestere. Úgy gondoljuk, most még abban az időszakban vagyunk, amikor ezt a fejlesztést meg lehet állítani, újra lehet gondolni.
Létezik olyan kompromisszumos megoldás, amit a Fertő tó Barátai Egyesület elfogadhatónak tart?
A strandfejlesztés, két kiszolgáló épület megépítésével. A városfejlesztési stratégiában még a cölöpházak bővítése is felmerült, amit az egyesület elfogadható megoldásnak tart, azzal a kiegészítéssel, hogy élőhely-rehabilitációt is végre kell hajtani.
Hosszú távon foglalkozni kell a nádgazdálkodással és az iszaplerakódással is.
A Fertő tóról tudni kell, hogy nagyjából 150-200 évente ki szokott száradni, utoljára ez az 1860-as években történt meg, az akkori földtulajdonosok azt is tervezték, hogy a tó medrében szántóföldet alakítanak ki. Most is egy szárazodási időszakban vagyunk, amit részben a megnövekedett öntözővízigény is okoz.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park a Kisalföldi Vízkészlet Gazdálkodási Térségi Tervhez kiadott állásfoglalásában a vízvisszatartást javasolta a területen. Ezek alapján is úgy véljük, hogy a beruházás egy zsákutca.
Ha ebben a formájában valósulnak meg a tervek, akkor egy új, igen jelentős turisztikai érdek jelenik meg annak érdekében, hogy a vízszint mozgása minimális legyen.
Magas vízállásnál a tó elöntheti az apartmanházakat, ellenkező esetben a vendég a tó helyett az iszapba ugrik fejest. Egy természetvédelmi területen nem szabad, hogy a szállásadás körülményei határozzák meg a vízszintet.
Határozati javaslat a Párbeszédtől
Egy civil szervezetek által megfogalmazott határozati javaslatot nyújtott be a témában még április végén a Párbeszéd az Országgyűlésnek. Ezt valamennyi ellenzéki frakció támogatta, várják a a kormánypártiak csatlakozását is. A Párbeszéd nyílt levélben fordult Kocsis Máté (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) frakcióvezetőkhöz, hogy Magyarország alaptörvényét betartva vegye figyelembe az abban foglalt megfelelő környezet- és természetvédelmi garanciákat is a nagy tavak menti beruházások tervezésénél. A Nagy Tavak Koalíció elnevezésű, több mint hetven civil szervezetet magában foglaló csoport kezdeményezésre valódi garanciát a kormánypártok segítsége jelentene. Mint a párt fogalmazott, végre kiderülhet, hogy a Fidesznek csak a tavak köré épített luxusingatlanok és az azokat felhúzó milliárdos vállalkozók vagy a tavak és környezetük is számítanak-e.Borítókép: Pixabay/ MarkusSteinacher
