Alighanem Sir David Attenborough a világ legnagyobb népzenegyűjtője, de ez hatvan éven át feledésbe merült, tudós-természetfilm pályafutása háttérbe szorította. Ifjú kora óta szolgál hűen egy olyan közszolgálati médiumot, amely megőrizte a függetlenségét az aktuális politikai hatalomtól, a közös munkából újabb és újabb csodák születnek. A rendszerváltás óta Végvári Tamás hangján is megszólal, sőt hazánkban is járt, a Körösök vidékén a tiszavirágzást tanulmányozta. A 95 éves Attenborough-t ünnepeljük, élete alig ismert csodatetteivel.
Ahogyan élete munkájával soha nem látott módon mutatja meg a természet kincseit, úgy lett életpályája nyitott könyvé a világ számára, különösen amióta bemutatták az Egy élet a bolygónkon című önéletrajzi filmjét. A 95. születésnapját május 8-án ünneplő Sir David Attenborough lenyűgöző pályafutásában is találunk viszont olyan magával ragadó fejezeteket, amelyek alig ismertek vagy méltatlanul feledésbe merültek az örökifjú természettudós újabb és újabb alkotásaival.
Az ifjú Attenborough nagy fogai először nem kellettek
Tévés munkássága első fejezete mindössze két hétig tartott például. Bár hamar beletanult a műfajba, az operatőr úgy látta, túl nagyok a fogai a képernyőhöz, így gyorsan levették róla. A mából visszanézve már látszik a fekete-fehér felvételeken, hogy e nagy fogak még inkább szeretnivalóvá tették az arcát.
1965-től a színes televíziózás úttörőjévé vált, a BBC 2 osztályvezetőjeként a nevéhez fűződik az első snooker-közvetítések bevezetése és Monty Python Repülő Cirkuszának premierje. Attenborough és a brit közszolgálati csatorna története pedig egybeforrt, annak is köszönhetően, hogy a BBC-t a próbálkozások ellenére sem tudta betörni egyik hatalmon lévő politikai párt sem.
A világ egyik legnagyobb népzenegyűjtője
1956-ban járt a James Bondból, pontosabban a Skyfallból ismert komódi sárkányok földjén, Indonéziában, és ezekhez az évekhez kötődik egyik legbámulatosabb tette: népdalok gyűjtése a nagyvilág elrejtett sarkaiból. Dél-Amerika szívében ő fedezte fel a paraguayi hárfákon játszó Los Paraguayos együttes tagjait, akik később eljutottak Angliába, hogy a Beatlesszel és a Rolling Stones-szal lépjenek föl. Megörökítette az anyanyelvükön éneklő guarani indiánok dalait, Tonga királynőjének meghívására elkezdte bejárni a Csendes-óceán szigeteit, és megismertette a világgal az orrsípot – amit értelemszerűen nem a szájjal fújnak.
Mint később fogalmazott, bárhol járt, az ügyetlen kis magnójával mindenhol felvette zenét. A legkülönlegesebb élmény talán a Fidzsi-szigeteken érte:
„Azt mondták nekünk, hogy van egy helyi pap, aki az énekével a teknősöket ki tudja csalogatni az óceánból. Elmentünk hozzá. Egy nagyon szerény ember volt, aki megerősítette a róla élő legendát, hozzátéve, hogy ha jól csinálja, a fehér cápa is hallgat az énekére. Elvitt minket egy óceánra néző sziklára, ahol gyönyörű, mélykék volt a víz. Amikor énekelni kezdett, hirtelen megjelent egy teknős. Azt gondoltam, biztos csak a véletlen műve, hiszen rengeteg teknős élhet errefelé. De nem mutatkozott több teknős. Miután eltűnt a víz felszínéről, nem sokkal később ugyanazon a helyen felbukkant egy fehér cápa. Lenyűgöző volt”
– mesélte a Fidelio alapján.
E felfoghatatlanul gazdag, hatvan felvételből álló szellemi kincs ugyanennyi évig porosodott valahol, de Attenborough kilencven fölött is tudta, hogy „valahol meg kell lennie”. Meglett, a BBC 2018-ban tette közkincsé. Aki csak teheti, ne hagyja ki:
Attenborough Magyarországon
Magyarországon a rendszerváltás hajnalán kezdtek bennünknek elbűvölni alapfilmjei és -könyvei. A földtörténetet és az evolúciót bemutató Élet a földön, illetve a kedvenc földrajzóránk témáját, az éghajlati övezeteket elénk táró Az élő bolygó. És ahogyan Bud Spencer számunkra már elválaszthatlan Bujtor István hangjától, Woody Allené Kern Andrásétól, Tony Curtisé és Jean-Paul Belmondóé Sztankay Istvánétól, úgy vált azzá David Attenborough-é Végvári Tamáséval.
A brit természettudós a 2000-es évek elején hazánkat is megismerte, azon belül is elsősorban a Viharsarkot.
A Behir beszámolója szerint a Körösök-vidékén két héten át tanulmányozta a tiszavirágzást. A gyomaendrődiek kalauzolták el, Dusek András horgász a csónakját adta kölcsön a stábjának, Sir David Attenborough-ban pedig rendkívül finom modorú, rokonszenves, megnyerő úriembert ismert meg. Íme a Békés megyei kalandokat megörökítő képsorok:
Alkotásai a nagyvilágban olyan természettudósokat varázsoltak el, mint Kondrad Lorenz, az etológia géniusza. Mindezek rendkívüli gazdagsága mögött ugyanakkor árnyékban maradtak további hihetetlen hatású munkái, mint a Földközi-tenger világát és a körülötte élő emberek és állatok kapcsolatát bemutató Az első édenkert. Filmsorozatként és könyvben is megjelent, 1989-től magyarul is olvashatjuk. Az őskor szent állataitól a ló megszelídítésén és az iszlám hódításain át az erdők letarolásába avat be minket, letehetetlen. A filmkockákon pedig szokás szerint egyetlen pillanat alatt megfogja az embert.
A megújulás csodája
Míg David Attenborough életét legendás nagy találkozások kísérik végig az állatvilág különös tagjaival, az elmúlt években bolygónk és a civilizációnk pusztulásával alkotóévei új fordulatot vettek. Mindent megtesz a természet és az emberiség megmentéséért, drámai erejű üzeneteket és képsorokat tesz közzé. Valamennyi közül a legerősebb két éve vált ismertté. A felvételek alapján magukat a filmeseket is megviselte a rozmárok zuhanása és pusztulása egy olyan szigeten , amely a globális felmelegedés miatt túlnépesedett:
A tudós-filmes 94 évesen csatlakozott az Instagramhoz, de 95 évesen is újabb és újabb csodákkal gyógyítja a Földet. Íme az egyik legfrissebb:
Ma, május 8-án őt ünnepeljük, számtalan formában. A Spektrumon 16 órától láthatjuk az Egy vadregényes élet című alkotást, amely a legenda mögött álló férfit mutatja be az ősmaradványokat kereső kisfiútól az utat mutató örökfifjúig.
Kiemelt kép: Ketones6000 nevű street art-művész Attenborough 93. születésnapjára készített munkája. Forrás: Flickr
