A Magyar Népmese Napján talán nem ünneprontás a korunk fontos üzeneteit közvetítő Bartos Erika legszebb és legújabb zöld meséit előhívni. Az írónő ritkán szólal meg, azt reméli, a könyvei beszélnek helyette is. Íme egy sajátos válogatás a 2020-as Bogyó és Babócából, továbbá a Brúnó-sorozatól, amelynek utolsó kötete – a fővárosi agglomeráció szépségeiről – tavasszal várható.
– Na jó, most már elég lesz! Ideje összeszednem az útról a leveleket – szólt a Százlábú.
– Miért kell összeszedni? – kérdezték a szúbogarak.
– Nehogy elcsússzon rajta valaki. Bepakolom a levélhalmot a talicskába, kiviszem az erdőbe és szétterítem a fák alatt.
– Mi is segíthetünk? – kérdezték a szúbogarak.
– Igen, összegyűjthetnétek a szemetet! Ott látok egy lila papírt, itt egy kipukkadt lufit, amott pedig egy kötéldarabot. Mindig felszedem, ha szemetet látok a házam körül, mert a természetre vigyázni kell – magyarázta a Százlábú.
Bogyó és Babóca meg a szemét
Az egyik legújabb és legszebb Bogyó és Babóca epizódban, a 2020-ban megjelent Hónapok meséi című kötetben, szeptembernél találjuk a fenti sorokat.
Amikor a meseíró Bartos Erikától interjút kértünk többek között a gyerekek környezettudatos gondolkodásra neveléséről, udvariasan azzal mondott nemet, hogy szinte soha nem vállal interjút.
Brúnóval Budapesten és környékén
„Reménykedem, hogy műveim beszélnek helyettem”
– írta a megkeresésünkre, hozzátéve, hogy a növények és állatok világa közel áll hozzá. Mint mesélte, Brúnó-sorozatában Budapest természeti szépségeit, különlegességeit sokszorosan körbejárta, több fővárosi állatmenhelyet is részletesen megrajzolt. Minden helyszínt személyes anyaggyűjtés után vetett papírra, míg most a hatodik köteten dolgozik, ami már az agglomerációt mutatja be.
„A legmunkásabb kötet mind közül, reggeltől estig a rajzasztalhoz láncol”
– írta a levelében. Amint azt már a honlapján olvashatjuk, a mese szereplői ellátogatnak Szentendrére, a Skanzenbe, a vácrátóti arborétumba, a Veresegyházi Medveotthonba, a mogyoródi Aquaparkba, a Gödöllői Királyi Kastélyba, az ócsai láperdőbe, a zsámbéki templomromhoz, az érdi minarethez, a biatorbágyi hídhoz, a Martonvásári Kastélyparkba, Dobogókőre, Pomázra, a Budakeszi Vadasparkba, Solymárra, Budaörsre és a Pilis több szépséges pontjára. Elárulja azt is, egyik kedvence a Szentendrei Skanzen, amely egyetemi éveire, a népi építészet tanulására emlékezteti. 2021 tavaszán várható a megjelenés.
Íme Szentendre főtere, Bartos Erika szemével:
Ami Brúnót illeti, ő egy óvodás kisfiú, aki szüleivel a Balatonról kerül Budapestre, hogy aztán fokozatosan megismerje a kerületeket. Az igazi főszereplő viszont az író szerint maga a főváros. A sorozatot hat kötetre tervezte, saját oldalakat szánt többek között a Dunának:
Külön történetet jelent a Duna állatvilága, amelyben a szigetekről, köztük a Hajógyári-szigetről és a Margitszigetről is mesél:
Kiemelten szerepet kapnak Buda hegyei:
Brúnó Budapest kilátóit sem hagyja ki:
Egy igazi jutalomjáték
„A Brúnóban megint azt a rajztechnikát használtam, mint a többi mesekönyvemben, a Bogyó és Babócában is. A szövegek is tömörek, rövidek, az óvodás korosztálynak befogadhatóak. Nekem ezzel a sorozattal azt volt a célom, hogy minél több ötletet adjak a kisgyermekes családoknak, hogy kültéren és beltéren mit lehet Budapesten csinálni. Nagyon élveztem építészként és meseíróként is, egy igazi jutalomjáték volt nekem. (…) Lehúztam a listáról mindent, ami egy kicsit is veszélyesnek tűnt. Ahol nem volt korlát, vagy amit megerőltetőnek éreztem egy kisgyerek számára. És csak azok maradtak benne, amiket valóban könnyedén bebarangolhat egy kisgyermekes család” – üzeni videón Bartos Erika:
A befogadás legszebb meséi
Végül térjünk vissza a képi világában és szövegében idén is megújuló Bogyó és Babócához, amelyben a természet tisztelete, szeretete mellett korunk pedagógiai kihívásai közül visszatérő elem a befogadás. A Hónapok meséiben augusztusnál, a Holdhinta című résznél ezt olvashatjuk:
„A Holdbogár a háza előtt üldögélt hold alakú foteljében, élvezte a nyári napsütést és a holdvirágok illatát. Nagyon megörült a barátainak és behívta őket a házába. (…) Pókocska segítségével egy ügyes mozdulattal átült a gurulós székébe, amit Döme készített neki. A Holdbogár ugyanis nem tudott járni, gyengék voltak a lábai, mindenhova a gurulós székkel jutott el.”
Ebben a mesében is feltűnik a félénk, gyönyörű, de néma Csillaglány, aki először elutasítást kap az óvodások között, hogy aztán – Bartos Erika szavaival – őt is „szeretetteljes burok” vegye körül:
Borítókép: Részlet a Bogyó és Babóca című meséből. Forrás: YouTube
