A nyár utolsó napjaiban véget ér a nagykörúti ideiglenes kerékpársáv próbaideje, a főváros jövő hét elején dönt arról, marad-e a sokakat megosztó megoldás. A napokban látványosan felerősödtek az ezzel kapcsolatos viták.
„A nagykörúti sáv bizonyítja, hogy ha valahol dedikált helyet adnak a kerékpározásnak, akár egy sárga csíkot, az emberek elkezdik használni. Budapesten sok embernek van kerékpárja, vagy elérhető számára, de az autóforgalom miatt nem meri használni.
A Nagykörúton április elején még ezer alatt volt a bringával haladók száma az Oktogonnál, a nyárra viszont felment négy-öt ezerre.
A főváros második legnépszerűbb kerékpársávja lett” – mondta a Very Important Planetnek a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettese arról, hogy miért lenne fontos, ha jövő hét elején azt jelentené be Karácsony Gergely főpolgármester, hogy maradnak a sávok.
Halász Áron, aki egyben a civil szervezet szóvivője, arról is beszélt lapunknak, sokan azért váltottak két kerékre, hogy elkerüljék a koronavírus-fertőzést. Látszott, rengeteg embernek megvolt a biciklije, csak eddig valamiért nem akartak elindulni. Ám sáv és a járvány jó lehetőséget adott a városnak arra, hogy még többen üljenek a nyeregbe, csökkenjen a lég-és zajszennyezés.
Mit akarnak az emberek?
Halász Áron szerint sokféle közvéleménykutatás jelent meg a témában, de mindegyikben volt valami hiba. A válaszok megadásánál, vagy már a kérdések feltevésénél.
„Legutóbb túlságosan belementek a részletekbe arról, hogyan kellene kialakítani a kerékpársávot. Ebben nem tudnak dönteni a városlakók úgy, hogy megkérdezi tőlük egy közvéleménykutató. Látszott, miközben nem annyira mérhető a fogadtatás ilyen módszerekkel, van felháborodás is. Ez mindig így van. Inkább a használati adatok mérvadóak. Meghatszorozódott a kerékpárosok száma. Nyilván sok embernek fájt, hogy elvettek teret az autósoktól, de helyet adtak egy másik, sokkal nagyobb kapacitást biztosító közlekedési módnak” – mondta. Hozzátette, egy autó helyén négy-öt bicikli is bőven elfér, jóval kisebb helyet foglalva. Így sokkal több ember tud közlekedni.
Az autósok és az államtitkár
A Budapesti Autósok Közösségének alapítója az ATV-nek nemrég arról beszélt, hogy korábban meghívást kaptak főpolgármester által indított Restart Budapest programra, de javaslatokat nem tehettek, a koncepcióba se szólhattak bele. Csősz Krisztián szerint az autósok tudatos kiszorítása zajlik Budapesten.
„Nagyon-nagyon erős a kerékpároslobbi, ez nyilvánvalóan egybehangzik a főváros álláspontjával”
– fogalmazott Csősz Krisztián.
Mint mi is beszámoltunk róla, Fürjes Balázs, a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár levelet írt Karácsony Gergelynek, amiben egyenesen úgy fogalmazott, hagyjon fel az autósüldözéssel, az autóval közlekedők megbélyegzésével és elítélésével. Arra kérte a főpolgármestert, azonnal, még a szeptember 1-jei iskolakezdés előtt szüntesse meg a Nagykörúton, az Üllői út belső szakaszán és más forgalmas budapesti főútvonalakon a sávlezárásokat. Szerinte a budapestiek megkérdezése, a beígért társadalmi párbeszéd nélkül és szakmai hatástanulmányok hiányában alakították ki őket.
Kinek jó az ellentét?
„Vannak olyan hangok, amelyek felerősítik a felháborodást, a bulvármédiának jó, amikor autósok és biciklisek közötti ellentétet lehet szítani, de itt igazából városlakókról beszélünk, akik megpróbálnak valamilyen eszközt használni.
A kerékpárra sokan nyitottak, akkor használják, ha teret adnak nekik. Sok olyan példa volt már a városban, ahol ez megtörtént, és elvettek helyet az autóktól, ezt megszoktuk, megszerettük. Például a Kiskörúton csökkentek az autós felületek, parkolóhelyek, nemcsak kerékpársáv alakult ki, hanem több zöld és gyalogos felület.
A Belvárosban az Egyetem tér környékéről kiterelték az Üllői-út forgalmát. Egy évtizede az Üllői út bejött a Ferenciek terére, egy alagúton fel lehetett hajtani az Erzsébet hídra, esetleg menni tovább az Erzsébet tér felé. Azt a forgalmat, amelyet az Üllői út behozott az Egyetem térre, most már senki nem szeretné ott látni. A környéken egy jó, élő forgalomcsillapított övezet jött létre” – elemezte a szóvivő.
A Nagykörút esetében ez nyilván nem teljesen így lesz az elnökhelyettes szerint. Egy közlekedési folyosó marad, de fontosnak tartja, hogy mellette élő városi tér is legyen.
Mi tenne jót a városnak?
A szóvivő szerint minden tanulmány azt mutatja, hogy a kerékpársáv előtti autóforgalom mellett nehéz úgy korzót kialakítani a körútból, hogy a zaj és légszennyezés mellett szívesen sétálgassanak, beszélgessenek az emberek. Nem véletlen, hogy a nappali éttermek helyett inkább az éjszakai kocsmák virágzanak a körúton.
„Azt szoktuk mondani, a kerékpározás nemcsak a kerékpározásról szól. Alapvető eleme annak, hogy élhetőbb legyen egy város” – hallottuk Halász Árontól.
Kitért arra, hogy kialakult huszonkét civil szervezet együttműködése is, amely azt kezdeményezte a főváros vezetésénél, hogy kezdődjön el a Nagykörút komplex revitalizációja. Egy átalakítási folyamat, amelybe bevonnak minél több lehetséges szereplőt.
Milyen legyen a kerékpársáv?
Halász Áron szerint sok változatról volt már szó. Például arról, hogy a parkolósáv helyén kellene vezetni, de ez nem tud működni. A kétszer két sáv ugyanis nem tesz jót a többi funkciónak a zaj- és légszennyezés miatt. Megszűnik az áruszállítás lehetősége, vagy beterelődik a kis utcákba. A villamosmegállók mellett pedig nincs is parkolósáv, ahogy sok más szakaszon sincs, így ugyanúgy a kocsik tükrei közé kerül be, aki biciklizik.
A szakember szerint az a jó megoldás, ha kétszer egy forgalmi sáv marad, a parkolósáv sem tűnik el, és létezik egy kerékpársáv is. Úgy látja, innentől kezdve lehet azon gondolkozni, hogy utóbbi a parkolósáv melyik oldalára kerüljön. Ha jobbra, az valószínűleg sokkal több kerékpározót hoz majd ki az utcára, mert vonzóbb, nagyobb biztonságérzetet ad. Hátránya, hogy a kerékpársávon keresztül történik az árurakodás. Ha a kerékpársáv ott marad, ahol most van, vagyis a parkoló autóktól balra, az kisebb biztonságérzetet ad kezdőknek, de lehetővé teszi például, hogy a teraszok a parkolósávba bővüljenek, több járda szabaduljon fel, könnyebb legyen sétálni.
Az utca törvénye
A fővárosi közgyűlés 2014-ben és 2019-ben is egyhangúlag megszavazta, hogy a kerékpáros közlekedés arányát tíz százalékkal meg kell növelni az évtized végére.
„Ehhez lépéseket kell tenni, amik vitát generálnak. Mi hiszünk abban, hogy ezek hasznosak, és évek múlva szép emlék lesz belőlük, mert egy sokkal jobb körutat és várost kapunk, akár fájdalmas lépéseken keresztül is”
– mondta az elnökhelyettes.
Szerinte a kerékpározás népszerűsítése, szemléletformálás mindig elmaradt eddig, vagy nagyon későn jött. Reaktív helyzetbe került a városvezetés és a Budapesti Közlekedési Központ azzal, hogy a sáv felfestése után kellett válaszolni bizonyos kérdésekre. De ezt jó lecke lehet arra, hogy a jövőben már nem maradjon el. A fővárostól azt várják, hajtsa végre a programját, hagyja meg a kétszer egy forgalmi sáv mellett a kétszer egy irányhelyes kerékpársávot, majd folytassa a komplex revitalizációval.
Kiemelte, a kerékpársávnak van hatása a kereskedelemre is. Villamossal elmegyünk a bolt mellett, autóval fizikai képtelenség leparkolni, biciklivel viszont könnyen megállunk, ha tetszik valami. Az minimum, hogy ne a járdán vagy az autók tükrei között kelljen kerékpározni. Ha nincs kerékpársáv, autótükrök és gyalogosok kerülnek veszélybe.
Rácmolnár Milán galériája:
