Sok év után olyan városvezetés dolgozik Budapesten, amely kikéri a Magyar Kerékpárosklub véleményét a bicikliutak fejlesztése során, a civil szervezettel mostanában még a szaktárca is együttműködik. Nemrég tizennyolc egyesülettel kérték, induljon el a Nagykörút újratervezése. Halász Áron elnökhelyettes a VIP-nek pedig már jövőről beszélt, azaz hogy miként lehetne elérni: a külső kerületekből minél kevesebben járjanak autóval a belsőkbe. Interjú.
Jelenleg ideiglenesek a sávok a Nagykörúton. Mire számít szeptembertől?
Fontos leszögezni, hogy nem az autósoktól vesz el helyet a bicikliseknek a kerékpársáv, hanem segít egy másik eszközt választani. A budai rakpart után a Nagykörút Budapest második legnépszerűbb kerékpáros útvonala. Az adatok azt mutatják, hogy az autós közlekedéssel ellentétben a biciklis forgalom nem esett vissza a járvány miatt bevezetett karantén idején sem, sőt a korlátozások feloldása után tovább nőtt.
Szerintem meg kell maradnia a kerékpársávnak, mert ez a szükséges minimum feltétele a körút újjáéledésének és a fenntartható közlekedésnek.
Az útvonal népszerűsége bizonyítja, hogy van igény a kerékpározásra és sokan választják, ha helyet adnak neki. És ez a hely most csak egy vékony sárga csík volt.
Mit írna a Hogyan tervezzünk kerékpárútat? című kézikönyv bevezetőjébe?
Fontos, hogy hány embert érint projekt, milyen gazdasági haszna van. Az például jól kimutatható, hogy a fejlesztések lendítenek a vendéglátáson. A Magyar Kerékpárosklub ezért szeretne már a kitalálásban, a tervezésben is részt venni, mert így a könnyebben be tudjuk csatornázni helyi igényeket.
Jelenleg az a jellemző, hogy részt veszünk a tervek véleményezésében, kötöttünk is egy megállapodást a Budapesti Fejlesztési Központtal, és együttműködünk az Innovációs és Technológiai Minisztériummal is.
Mérnökeink mindig a szakmai együttműködés kialakítására törekszenek. Korábban a sajtóból értesültünk a projektekről, olyankor üzengetés indult. Arra volt jó, hogy vitákat generáljunk, de ez nyilván nem megoldás. Pedig a hatékony terveknél még az aprónak tűnő dolgok is lényegesek, leginkább olyanok, hogy a kerékpárút miként segíti a mindennapi életünket. Ezért kell együttműködnie minden érintettnek.
A tárca és a szakmai szervezetek mellett a főváros is kikéri a véleményüket?
Januárban tíz évre szóló javaslatcsomagot tettünk le a főpolgármester asztalára arról, hogy mit lehet tenni rövidtávon Budapesten. Számos olyan elképzelés már meg is valósult, amihez a felfestés elegendő volt, például a Baross utcában. Ezt régóta vártuk, Kőbányának így megteremtődött a kapcsolata a belvárossal. A külvárosi kerületekben már nagyobb beruházások szükségesek. A kerületek közötti, és a belvárossal való kapcsolatokat egyaránt ki kell építeni, ezt azonban nem lehet megúszni egy-egy sáv felfestésével. Olyan nagyobb volumenű projektekre van szükség, amik a biciklivel történő ingázást is vonzóvá teszik. Jelenleg sokan nem indulnak el öt kilométernél hosszabb távolságra, de ha megteremtődik a lehetőség a biztonságos közlekedésre, akkor ez majd változik.
Óriási lehetőség a külvárosi kerületekben a tömegközlekedés és a kerékpározás hatékonyabb kombinálása.
Tegyük fel valahogy a vonatra és a HÉV-re a bringát?
Hollandiában nem a vonatokon való bicikliszállítás a divat, hanem az, hogy minden állomás mellett van egy nagy kapacitású tároló. Amióta ezeket a lehetőségeket fejlesztik, sokkal többen utaznak vonattal. Erre vonatkozóan is dolgoztunk ki javaslatokat. Az egyik pontosan arról szólt, hogy minden ilyen csomópontnál alakítsák ki a tárolás feltételeit, gondoljanak a környező úthálózatra. Minden, témába vágó állami projekt keretében el is mondtuk, hogy ezeket meg kellene oldani. Az is fontos, hogy induljanak tájékoztató kampányok, mert számos helyen már kialakították ezeket a lehetőségeket. Sokan mégsem nem tudják, hogy ez egy jó opció a dugók kikerülésére.
Az agglomerációból a fővárosba való kerékpározásról mit gondol?
Budapest környékén a szuburbanizáció megtette a hatását, rengeteg ember kiköltözött, az infrastruktúra pedig nem bírja el a hatalmasra nőtt gépkocsiforgalmat. Ez munkába járásból, bevásárlásból fakad, és az ilyen útvonalakon a kerékpározás sem mindig kényelmes. Sok ilyen szakaszt tudnék mondani, a Zsámbéki-medence, vagy éppen Fót felé. Itt nagyon kellene a fejlesztés ahhoz, hogy kerékpárral is lehessen ingázni. Van már erre egy-két projekt, épül az Európai Kerékpárút Hálózat Dunakeszi felé, Szentendre irányában is zajlik fejlesztés, de rengeteg az elavult útvonal.
Hogy megy az egyeztetés az érintett településekkel?
Nem segít a tervezésben, hogy az agglomerációs településeknek nincs szövetsége, Gyál és Telki például nem ugyanazzal a problémával küzd, ezért a tervezéskor egyesével kell megkeresni minden érintettet. Az is jó lenne, ha nem politikai alapú vitákon múlnának ezek a fejlesztések. Ezek olyan döntések, amelyek mindenkit érintenek, igazából mindenki meg akarja oldani a helyzetet. A cél ugyanaz: élhetőbb környezet és hatékonyabb közlekedés.
