90 százalékos klímacél 2040-re: hogyan érjük el?
Az Európai Unió Tanácsa a közelmúltban elfogadta az európai klímarendelet módosítását.
Az Európai Unió Tanácsa a közelmúltban elfogadta az európai klímarendelet módosítását.
Nagyon valószínű, hogy nyártól a Csendes-óceánon egy újabb El Niño esemény fog kialakulni, amely a globális átlaghőmérsékletet is megemeli.
Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület legfrissebb jelentése szerint kontinensünk jóval gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, egy friss tanulmány pedig kimutatta, hogy 98%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális melegedés üteme közel duplájára gyorsult.
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év során egy viszonylag stabil éghajlati időszakban, a holocénben alakult ki.
A vízmegtartásról sokat beszélünk, pedig Magyarország egyik legfontosabb tartaléka a felszín alatt rejtőzik. A Kárpát-medence jelentős víztartó rendszer, de a kitermelhető készletek korlátozottak, és az utánpótlás a klímaváltozás miatt csökken.
Az Atlanti-óceán egy olyan különleges jelenség helyszíne, amely Európa-szerte relatíve enyhévé teszi a telet és kiszámíthatóvá az időjárást. Ez a különlegesség egy hatalmas áramlatrendszer, amelyet Atlanti-óceáni Meridionális Áramlási Rendszerként, röviden AMOC-ként ismerünk, s amelynek a leghíresebb és legismertebb eleme a Golf-áramlat.
A Szeleta-tetőn történt fakitermelés túlmutat önmagán: a hazai erdők jövőjéről szóló vita került a középpontba. Természetvédők szerint rendszerszintű fordulatra van szükség, hogy a védett erdőkben az ökológiai szerep váljon elsődlegessé a fakitermelés helyett.
Miközben a klímaváltozásról leggyakrabban a hőhullámok és az aszály ugrik be, a tél is egyre kiszámíthatatlanabb arcát mutatja Magyarországon.
A globális felmelegedés üteme látványosan felgyorsult: a Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet – elkerülhetetlennek tűnik, hogy túlfussunk a 1,5 °C-os párizsi klímacélon.