A legkülönfélébb kutatások bizonyítják, hogy a városaink zöldítése a levegő minősége, a városlakók testi-lelki egészségének megőrzése, a hőmérséklet csökkentése vagy éppen az ingatlanok értéknövelése szempontjából is előnyös.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
Az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás Magyarországon, főként áprilisban és nyáron a melegebb nappalok miatt.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői ad hoc bizottságot állítottak fel, hogy választ adjanak az Alkotmánybíróság két kulcskérdésére.
2025 májusa globálisan kiugróan meleg volt: a mérések kezdete óta a tavalyi után a második legmelegebb.
Az ENSZ 1994-ben jelölte ki június 17-ét az Elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapjává.
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak.
Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb, ezért nem meglepő, hogy május közepén sokan panaszkodtak, hogy: „Norvégiában jobb az idő, mint nálunk.”
Természetvédelem és fakitermelés.
Évek óta számos fórumon több szervezet kongatja a vészharangot: a globális klímaváltozás okozta kihívások közül az egyik legsúlyosabb a hazánk területén fellépő vízhiány.
