Utazás és vakcina kapcsolatát, az oltóanyagok és az oltásellenesek erejét mutatta be többek között Szlávik János infektológus. Mint mondta, a brazil mutáns már gyerekáldozatokat is szed, a dél-afrikai is veszélyes, a magyarok mégis jönnek-mennek oda is, ahová nem kellene. Ő még nyárra sem vesz repülőjegyet.
A magyar ember utazik. Mindenhová, ahová lehet és oda is, ahová nem kellene. Többek között ez derült ki Dr. Szlávik János infektológus szavaiból, aki a Weco-Travel Webinar vendégeként többek között a címadó témáról, utazás és vakcina kapcsolatáról beszélt csütörtökön.
Miután a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa elmondta, alapból a trópusi betegségekhez ért és rengeteget dolgozott utazási irodákkal – sőt maga is nagy utazó –, bevallotta:
„Korábban úgy gondoltam, szépen lecseng a második hullám, de aggódom.
Az intenzív osztályokon megduplázódott a betegek száma, aggasztó trend, jó ideig nem fogunk még utazni. Tavaly azt hittem, nyárra rendben leszünk, de most elbizonytalanodtam. Nyárra sem vennék repülőjegyet, inkább az őszre.”
A Pfizer fantasztikus, de a többi is jó
Résztelesen kitért napjaink talán legtöbb vitát hozó témáira: az oltások fajtáira és az oltásellenes megnyilvánulásokra.
„Fantasztikus oltást kaptam, mégpedig a Pfizer vakcináját. Borzalmasan erős immunreakciót vált ki, elképesztő mennyiségű antitest termelődik a szervezetben. Több, mintha átestem volna a betegségen. Amikor az elsőt megkaptam, még csak a kezem fájt, a második után, izzadás, gyengeség is jelzi, hogy valami történik” – mondta a 95 százalékos hatékonyságú amerikai oltóanyagról, amelyet valószínűleg mindannyian választanánk, ha már ott tartanánk, hogy választhatunk. Hozzátette:
„A Pfizer brutális erejű, öregeknek, betegeknek is hatékony, de a többi oltás is jó. Valamennyi alkalmas arra, hogy ne kerüljünk kórházba, ne halljunk meg.”
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy például az orosz vakcinát azért nem kaphatják meg krónikus betegek, mert még nincs elég adat arról, hogyan hat a szervezetükre.
„A kínai vakcinától sem kell félni. Kicsit több a helyi reakció, allergiatünet lehetséges. Valamiért az Arab Emirségek, úgy ahogy van, kínaival vakcinával oltatja be magát, és tudnánk, ha probléma lenne vele” – mondta a világjárvány alatt országos hírűvé váló szakember, hozzátéve, hogy a Pfizer esetében egy millió ember közül mindössze ötnél jelentkezett allergiaszerű tünet.
Az oltásellenesek ereje
Miközben úgy látja, nemsokára oltásbőségben leszünk, az emberek már türelmetlenek. Lassan viszont nem utazhatunk sehová, ha nem oltanak be minket. Az ezt bizonyító oltási igazolvány, plasztikkártya meghozhatja az emberek oltási kedvét, még ha számos ellentmondással jár is a bevezetése. Arra is emlékeztetett: a koronavírus tíz napig fertőz, a PCR-teszt viszont akár három hónapig pozitív lehet utána, ami további visszásságokat teremt mind az utazás, mind a munkavállalás esetében, hiszen sok munkahely is megköveteli a negatív teszt bemutatását.
„Ha ez így megy tovább, öt évig is eltart, mire mindenki oltáshoz jut, de felgyorsul majd a folyamat. Erősek az oltásellenesek és meglovagolnak mindent, hogy például meddőséget, autoimmun-betegséget okoz, vagy hogy megkapta valaki az oltást és meghalt. Általában kiderül, hogy ezeknek semmi közük egymáshoz.
Magyarországon 30-40 oltást tartunk számon, mutasson valaki egyet, amelynek hosszú távú, egy éves negatív hatása van.
De mondhatom a sárgaláz elleni oltást is, van mellékhatása bőven, mégis boldogan adatják be maguknak mindazok, akik olyan helyre utaznak. Ne az oltástól, hanem a koronavírustól féljünk. Azok a fiatalok, akik elkapják a betegséget, elgondolkodnak, milyen jó lett volna, ha beoltatták volna magukat és csak náthaszerűen tüneteken estek volna át. Jelenleg itthon az emberek ötven százaléka adatná be a vakcinát, de hatvan-hetven százalékra lenne szükség.”
A megbetegedések oka az első oltás után
Mint hangsúlyozta, nem árt az oltás akkor sem, ha valakiben lappang a betegség, a kontraindikációt a láz jelenti. A cukorbetegek esetében rendkívüli a rizikó, ők a Szputnyikon kívül – amelyről ebben az esetben sincs elég adat – bármelyik ellenanyagot megkaphatják, és annál jobb, minél hamarabb ez megtörténik.
A kisebb gyerekeket a véleménye szerint nem kell beoltatni: az általános iskolák működnek, mégsem tört ki bennük nagyobb járvány.
A középiskolák, egyetemek esetében viszont egész más a helyzet.
Meglepően sokan az első oltás után betegedtek meg, miután azt hitték, hogy „övé a világ”, ahelyett, hogy továbbra is maszkot hordtak volna. Ez egyébként még a még a második után is ajánlott.
Jövünk-megyünk, pedig kibírhatnánk
„Nem véletlen, ami Izraelben történik, ott drámaian esett a kórházba kerülők száma, még ha rengeteg is a fertőzött – folytatta a főorvos. – Izrael már oltja a 16-17 éveseket, hogy le tudjanak érettségizni. Bár itt tartanánk. Oltottságban már 50 százaléknál tartanak, mintaországgá váltak. Elsősorban a fiatalok között terjed ott a vírus, ezért is nagy a fertőzésszám, de azért is, mert a sok szűrővizsgálat megemeli a hivatalos esetszámot. Volt viszont olyan nap, hogy egy ember halt, szemben Szlovákiával, amely most segítségért kiált. Remélem, mi nem jutunk ide.”
Külön kihívást jelent ma a világ számára, hogy mi legyen a fejlődő térségekkel, hiszen miközben az oltóanyag a nyugat számára nem drága, egy afrikai országnak hatalmas összeget jelent. És hiába lesznek beoltva a gazdag államok, ha a szegényebbekből újra és újra jönnek a mutánsok.
Az igazán ijesztő a dél-amerikai és a dél-afrikai jelenség.
„A brazil mutáns elkezdett gyerekáldozatok szedni és dél-afrikait sem dicsérik – folytatta Dr. Szlávik János. – E mutánsok miatt lehet, hogy újra kell majd oltani a társadalmat. Közben a honfitársaink, ahová lehet, oda mennek, Zanzibártól kezdve, és látom, hogyan hoznak haza különböző betegségeket. Dél-Afrikába is utaznak magyarok, pedig attól lehetne félni. Komolyan kellene venni a karantént, ezzel szemben nagy jövés-menés. Ki kellene még bírni, akkor is, ha már majdnem egy éve így élünk.”
Kiemelt kép: Pixabay
