Az Oasis innovációs modellrendszert a klímaváltozás miatt kialakuló éghajlati szélsőségek kezelésére hozták létre azzal a céllal, hogy a háztartások, önkormányzatok és helyi közösségek megbecsülhessék az extrém időjárás okozta lehetséges kockázatokat.
A Klímabarát Települések Szövetsége három éve vesz részt egy kutatás-fejlesztési projektben, amelynek több európai egyetem és kutatóintézet is tagja. A szakemberek az elmúlt években egy olyan big data adatbázist hoztak létre, ami az időjárási trendeket, a különböző becslési módszerek szerint kialakított klíma-forgatókönyveket és a múltbéli káreseményeket közös informatikai platformra képes rendezni.
Szabványosítja a kockázatértékelést, ami számszerűsíti a várható veszteségeket az informatikai eszközökkel modellezett forgatókönyvek segítségével.
„Az Oasishoz hasonló projektek jelentősége az elmúlt időszakban egyre növekedett, ma már laikusok sem kérdőjelezik meg, hogy az emberi életekben, a háztartásokban, az önkormányzati-, állami- és magánvagyonban, ingóságokban és az ingatlanokban keletkező káresemények oka közvetlenül visszavezethető a klímaváltozás okozta, egyre szélsőségesebbé váló időjárás következményeire” – mondta Very Important Planetnek Huszti Levente projektmenedzser.
A mezőgazdaságnak is fontos
A jövőre vonatkozó becslések szerint a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása tovább növekszik. A modell a kormányok és a települési önkormányzatok számára segít azoknak a várható természeti katasztrófáknak az előrejelzésében, amelyek korábbi évszázadokban csak igen nagy időtávban ismétlődtek, most azonban a klímaváltozás hatására gyakoribbak.
„A települések üzemeltetésében fontos tudnivaló, hogy hol keletkeznek hőszigetek, milyen valószínűséggel várható villámárvíz, a mezőgazdasági területeket hol fenyegeti a kiszáradás, aszály veszélye.
Kialakul egy kárbiztosítási gyakorlat, ami jelentősen segíti a döntéshozók munkáját, és arra is lehetőséget ad, hogy a jelenlegi szabványokat összefésülhessék” – tette hozzá a szakértő.
Gyorsan, nagy felbontásban
A globális vizsgálatok közül többet is használhatnak a hazai település vezetők.
Az európai Unió legnagyobb vízgyűjtő területén történt kockázati felmérés alapján készített Duna-modell hozzájárul a területen található létesítmények, vagy az áradásra hajlamos városi területeken tapasztalható nagyszabású beruházások éghajlat-biztosításához.
Webalapú vizualizációs támogató felülettel rendelkezik, ami gyors vizsgálatiminta-eredményt képes közölni egy nagy felbontású alaptérképen.
„Az egyik információs portál az egészségügyi kockázatokat is modellezi, itt a sűrűn lakott területeken a szállópor koncentrációról és a légszennyezettségről kapott adatok kerülnek feldolgozásra. Ezt a várostervezők főleg a zöldterület fejlesztések tervezésekor használhatják fel”– mondta Huszti Levente.
Az öt és fél millió eurós összköltségű, jelenleg elszámolás alatt álló projekt egy másik modellje az erdőtüzek kockázatértékeléssel teszi lehetővé a kárbecslést, egyben segítséget ad az erőforrás gazdálkodás hatékonyságának javítására.
Borítókép: Pixabay/Hans
