Hogyan zöldül a bulinegyed? Lehet tenni valamit környezetvédelemért Terézvárosban, Budapest egyik legsűrűbben lakott kerületében, ahol állandó probléma a kutyaürülék, az illegális szemétlerakás és a zajártalom? Zöldülő önkormányzatok című sorozatunk következő része.
Andrássy út, Oktogon, Kodály körönd, Nyugati pályaudvar. Szállodák és rövidtávon kiadható szálláshelyek tömkelege. Ha épp nem tombolna a világjárvány, Terézváros akkor is vonzó lenne a turisták számára, ha nem itt lenne a bulinegyed. A kerület adottságait jól tükrözik az ingatlanárak és a bérleti díjak is, járvány ellenére, itt még minden négyzetméterért meg kell harcolni. A Very Important Planet nemrég sorozatot indított, amiben a bemutatja, hogy az egyes önkormányzatok mit tesznek vagy mit tehetnének a környezetvédelemért, fenntarthatóságért. Korábbi cikkeink itt, és itt olvashatóak.
„Bécs is sűrűn beépített, ott mégis rengeteg a zöld felület. De ha ebből kevés van, alapvetően nagy a légszennyezettség, emiatt hét évvel kevesebbet élnek átlagosan az itt élő emberek.
A nem létező növények nem adnak árnyékot, nincs, ami megkösse a port.
Pedig zöld színnek még megnyugtató hatása is van, látványától kevésbé agresszív az ember” – hasonlítja össze a a helyzetet Ausztria fővárosával a Very Important Planetnek Temesvári Szilvia, a VI. kerület környezetvédelemért, civil ügyekért és egyházi kapcsolatokért felelős alpolgármestere.
Bécs mint mintaváros
Az összehasonlításban így azért magasra került a léc, Bécs területének fele zöldfelület. Közigazgatási területén 850 parkot és félezer játszóteret üzemeltet a polgármesteri hivatal. A Levegő Munkacsoport tanulmányából az is kiderül, hogy tavasztól őszig ezt a hatalmas állományt 1500 ember gondozza. A szomszédban egyre több rozsdaterületet bocsátanak alakosság rendelkezésére, ahol közösségi kerteket lehet kialakítani. Bécs idén meg is kapta a világ legzöldebb városa címet.
A terézvárosi önkormányzatnak viszont korlátozottak a lehetőségei, egyetlen olyan szabad területük van, ami közösségi térként hasznosítható lenne, egy Rózsa utcai telek. Ide azonban, érthető meggondolásból szociális bérlakásokat építenek.
„Amelyik társadalomnak nincs közösségi tere, közössége sincs, emiatt gyenge az immunrendszere. Könnyebben terjednek a szélsőséges nézetek, hiányzik a szolidaritás és ott általában nincs demokrácia sem. Ez nem pusztán tervezési, vagy térfelosztási, hanem társadalmi probléma” – fogalmazott a Párbeszéd Magyarországért politikusa.
Faültetéssel is próbálkozik az önkormányzat, de ennek a legnagyobb akadálya a hiányos közműtérkép. Van, ahol a föld alatt már két használaton kívüli gázvezeték is fut, így hiába jelölték ki a telepítésre szánt közterületeket, a megvalósítás nehézkes. Az Andrássy út zöldterületeinek koncepciótervét a Főkertre bízták, az ott álló fák egy részét elérte a kőrisvész, ráadásul megjelentek az amerikai szövőlepkék is.
A belvárosi kerületek ugyanazokkal a problémákkal küzdenek
A hasonló adottságú Erzsébetváros idén a költségvetésében 124 millió forintot különített el környezetvédelmi feladatokra, ebből az utcafásítás 10 millió. A VII. kerületi büdzsében külön tétel a klímaadaptációs terv és zöld energián alapuló önkormányzati tervek készítése, valamint a kerületi kerékpározás népszerűsítésére. Kerestük az V. kerületet is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ arra, hogy a belváros milyen környezetvédelmi programban vesz részt, illetve milyen akciókat szervez.
A belvárosi kerületek örök problémája a kutyagumi, Terézvárosban a becslések szerint közel háromezer ebet tartanak.
„Mindössze két keskeny kutyafuttatónk van, rettentő rossz állapotban. Ezeket felújítjuk, a tervezésbe és a kivitelező kiválasztásába bevontuk az állattartókat és a Zöldeb Egyesületet is. Alternatív kutyavécék kialakítását is tervezem, ennek viszont csak két év múlva jelentkezik a hatása, az állatokat rá kell erre szoktatni, és az idős kutyák már nem változtatnak a szokásaikon” – mondta Temesvári Szilvia.
Az összehasonlítás kedvéért Bécsben 35 hektárnyi területet jelöltek ki az ebek számára a Práterben. Az osztrák főváros 130 kutyasétáltató területén mindenütt komoly, akár 90 eurós büntetést szabnak ki arra a gazdira, aki otthagyja az ürüléket.
A lehetőség neve: Állatkert
Az illegális szemétlerakás sem kerüli el a Terézvárost, a Nyugati-pályaudvar melletti szelektív hulladékgyűjtő sziget, többi társához hasonlóan mágnesként vonzza a szabálysértőket. Míg más kerületekben a felszámolás mellett döntenek, Terézváros önkormányzata egyfelől azon dolgozik, hogy a helyszínt rendezetté tegye, és a Hunyadi téri csarnokban megteremti annak lehetőségét, hogy a lakosság legálisan és könnyen, másokat nem zavarva helyezhesse el az újrahasznosítható hulladékot. Az üveghulladékot már most is ott gyűjtik, ez volt ugyanis a legcsendesebb megoldás. Ezen felül az önkormányzat használt háztartási olajgyűjtést is szervez, a programra jelentkező házak hordót kapnak a veszélyes hulladék gyűjtésére.
„A zöldhulladékkal kapcsolatban megállapodunk az Állatkerttel, oda szeretnénk hordani azt, ami a parkokban, közterületeken keletkezik. Azt tervezzük, hogy a piaci árusok és a lakosok is így járjanak el. Így ezt a hulladékot nem Pusztazámoron égetnék el, hanem visszakerülne természetes helyére.
Az Európai Unió jogszabálya szerint rövidesen minden tagállamnak meg kell szerveznie az otthon keletkezett komposzt begyűjtését, ez a folyamat nálunk még sehol sem tart.
Sajnos az állami hulladéktörvénynek számos hibája van – ezeket sok helyen az önkormányzatoknak saját pénzből kell korrigálniuk, ehhez nagy odafigyelés, dedikált források és elkötelezettség szükséges” – tette hozzá az alpolgármester.
