Tizenegyedik éve szavazhat a közönség az év halára, a voksolás elindításában a klímaváltozás is szerepet játszott. A Magyar Haltani Társaság ugyanis az őshonos fajokra szeretné felhívni vele a figyelmet, mivel halfaunánknak már csak körülbelül a 70 százaléka tartozik ebbe a csoportba. Nem kis részben a globális felmelegedés következményeként.
„Az akció célja, hogy ismertebbé, népszerűbbé tegyük őshonos halainkat. A Magyarországon található halfajoknak már csak 70 százaléka ilyen. 30 százalékuk behozott, véletlenül behurcolt vagy spontán betelepült, tehát idegenből érkezett. Ezek között olyan is akad, amelyik inváziós, azaz hihetetlen mértékben képes elszaporodni. Az ilyen állatok konkurenseivé válhatnak a korábban itt élőknek, és azok állományát erősen visszaszoríthatják” – mondta a Very Important Planetnek Harka Ákos, a Magyar Halatni Társaság elnöke az év hala elnevezésű szavazás kapcsán.
A büszke elődök
Tizenegyedik éve dönt a közönség erről a megtisztelő címről, idén az angolna, a fürge cselle és a jászkeszeg verseng, voksolni december 31-ig lehet rájuk a társaság honlapján. A titulust egész jövő évben viselheti a büszke tulajdonos. A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, a harcsa, a balin, a vörösszárnyú keszeg, az idén pedig a süllő érdemelte ki az év hala címet. A nemrég indított közönségszavazás győztesére sem vár egyéb jutalom, mint hogy nagyobb figyelem övezi majd a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben, esetleg felkerülhet egy bélyegre a Magyar Posta jóvoltából, ahogyan történt az idén a süllővel.
Harka Ákos hozzátette, úgy gondolják, a halak nem mindig kapnak annyi figyelmet a társadalomtól, mint amennyi megilletné őket.
Pedig lassan már 700 ezerhez közelít a bejegyzett horgászok száma Magyarországon, és akkor még nem is beszéltünk a halkedvelő ínyencekről és az akvaristákról.
Mint mondta, a szavazás arra is jó, hogy az emberek megismerjék a számukra idegen halakat. Idén ilyen különleges jelölt a védett, mindössze nyolc-tíz centiméteresre növő fürge cselle, amelyről biztosan kevesen hallottak.
Idegenhonos fajok
„Az első betelepítések tudatosan történtek a 19. század végén. Ekkor került át Amerikából Európába a törpeharcsa, a naphal pedig a 20. század elején érkezett meg hazánkba. Akkoriban úgy gondolták, valamire még biztosan jók lehetnek. Később, a második hullámban haszonhalak kerültek Magyarországra, ilyen volt többek között az amur és a busa. Sokáig úgy gondolták, ezek egyike sem szaporodik el nálunk, hiszen tartósan 25 fok fölötti vízhőmérsékletre van szükségük. Sokáig nem is volt velük nagy baj, de kiderült, igen jól tudnak alkalmazkodni. Ma a busáknak például tömeges a jelenlétük a Tisza vízrendszerében, szinte az egész hazai szakaszon hihetetlen mértékben elszaporodtak, és úgy tűnik, az amur sem marad el tőlük túlságosan” – mondta Harka Ákos.
Az elnök hozzátette, az utóbbi évtizedekben a Fekete-tenger vidékén és az Al-Dunában élő apró termetű, de nagy étvágyú gébfajok spontán betelepülése is gondokat okoz.
Elsőként – az 1970-es években – a folyami gébre figyeltek fel a Balatonban, ahová a Dunán és a Sió-csatornán keresztül kerülhetett. Ezt követően előbb a Kessler-géb, majd a kerekfejű géb és a csupasztorkú géb szaporodott el a Dunában a horgászok bosszúságára. A Tiszában az utóbbi fajok még csak most terjednek, a mindössze háromcentis kaukázusi törpegéb azonban már meghódította a folyó teljes alföldi szakaszát. Mindez azért jelent problémát, mert ezek a jövevényhalak milliószámra eszik ki a vízből azt a planktont, amely az őshonosok ivadékainak is a tápláléka. Mint a szakembertől megtudtuk, az említett gébfajok mindannyian melegkedvelők.
A globális felmelegedés
„A múlt század második felében 1,3 fokkal emelkedett a Duna hőmérséklete hazánkban. Ez a szám óriási, annál is inkább, mert a levegőnél csak 0,65 fok volt a melegedés. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ha 0 fok alá esik a Duna hőmérséklete, azt nem mérik, mivel onnantól kezdve az jég, nem pedig víz, így nem foglalkoznak vele. Sok kutató azt gondolta, hogy azért terjedhettek el ezek a gébek, mert megnőtt a hajóközlekedés, rátapadtak azok aljára, amik felhozták őket idáig. Kiderült, nem erről van szó, mert a régi hajókra is ugyanígy felkapaszkodhattak volna, hanem arról, hogy a szaporodáshoz és az ivadékok fejlődéséhez legyen megfelelő hőmérsékletű a víz. Nem állítom, hogy kizárólag a klíma játszik szerepet a gébek migrációjában, de rendkívül fontosnak tartom” – hangsúlyozta Harka Ákos.
Kérdésünkre válaszolva elmondta, az elszaporodott idegenhonos halak visszaszorítása rendkívül nehéz. Komoly sikereket talán csak a Tisza-tavon sikerült elérni, ahol tervszerű szelektív halászat folyik a törpeharcsa- és a busaállomány gyérítésére. Hazánkban a természetesvízi halak közül leginkább a ponty, a harcsa, a süllő, esetleg a pisztráng kelendő, de mind többen jönnek rá, hogy megfelelően elkészítve a busa húsa is kiváló, arról nem is beszélve, hogy az egészségmegőrzésben fontos szerepet játszó omega-3 zsírsavakban ez a leggazdagabb halhús.
