Mára már a 60 ezer milliárd forintot közelíti az államadósság, amelynek a kamataira idén októberig az állam elköltött több mint 3000 milliárd forintot, ami – példának okáért – közel tizenkétszerese annak, amit az állam októberig családi pótlékra fordított.
Az államadósság a kormányzati szektor múltban felhalmozott tartozásainak, számviteli kötelezettségeinek összessége – olvasható a meghatározás az MNB államadósságról szóló oktatási füzetében, amely arról is tudósít bennünket, hogy az államadósság szinte teljes egésze az állami költségvetés, illetve a helyi önkormányzatok szintjén áll fenn.
A 2008-ban kezdődő pénzügyi válság után megnőtt a deviza adósság aránya. 2012 után az állam forintban kifejezett belföldi adóssága nőtt meg, A többszöri forintleértékelés miatt a bruttó adósság folyamatosan nőtt, különösen a COVID-járvány alatt. 2021 után a devizában felvett kölcsönök újból jelentősen emelkednek, mára a teljes bruttó államadósság megközelíti a 60 ezer milliárd forintot.
Erőteljesen emelkedik az államadósság euróban számolva.
A GDP százalékában kifejezett bruttó államadósság szintje 2016 és 2020 között jelentősen csökkent, majd a COVID-járvány, az energiakrízis, és a választási osztogatás miatt ismét komoly emelkedésnek indult. A Maastrichti Kritérium 60 százalék.
Az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke az egyes tagállamokban különböző. Önmagában a magas érték nem jelenti azt, hogy az ország finanszírozhatatlan, fontos viszont az ország általános befektetői megítélése, illetve a várható adósságpálya.
A magyar költségvetés kamatkiadásai nagyon megemelkedtek, 2024. októberében majdnem elérték a 600 Mrd forintot.
Az idei kamatkiadás 2024 októberéig meghaladta a 3000 milliár forintot.
