A grafikonokon a kivándorlás és a bevándorlás adatait mutatjuk. Az ábrán látható, hogy 2010 óta hogyan változott a bevándorlók, a visszaáramlók és a kivándorlók száma, illetve ezek különbsége.
2023-tól újra többen vándorolnak ki az országból, mint ahányan bevándorolnak. Az Ukrajnában zajló háború miatt az elmúlt években még pozitív volt a mérleg, de mára ez negatívvá vált.
Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a KSH szerint nehéz pontosan mérni a kivándorlási adatokat, mert „a születések és halálozások számával ellentétben a nemzetközi vándorlás adatai bizonytalanok(…) a kivándorlók nem jelentik be, hogy tartósan vagy akár végleg elhagyják az adott ország területét. Ily módon elképzelhető, hogy a Magyarországon regisztrált bevándorlási többlet jóval kisebb a valóságban, vagy esetleg nem is létezik”.
Érdemes pár szót szólni arról is, hogy miért döntenek Magyarországon sokan a kivándorlás mellett. Hárs Ágnes kutatása szerint a kivándorlókat „65 százalékban a magasabb jövedelem reménye hajtotta külföldre, 40 százalék számára az elkeseredettség, az otthoni munkalehetőségek hiánya, illetve kilátástalansága, és további mintegy 20 százalék számára a konkrét anyagi gondok, például a hiteltörlesztés játszott szerepet. 37 százalék érezte viszont az otthoni politikai hangulatot is fontosnak, és egyötödük a gyerek iskoláztatásának, jövőjének a jobb lehetőségét is. Közel 20-20 százalék döntését a külföldön élés megtapasztalása, vagy puszta kalandvágy is motiválta, emellett kisebb arányban családi ok és a jövőtől való félelem is szerepet játszhatott a döntésben” – olvasható a Tárki 20200-as Társadalmi Riportjában.
