A fegyveres konfliktusban eltűntekre a nyolcvanas években egy legendás Jack Lemmon-alakítás és Vangelis gyönyörű zenéje hívta fel a világ figyelmét, majd tíz éve az ENSZ külön világnapot alapított értük és a családjaikért. Magyarországot is közelről érinti az Eltűntek világnapja, hiszen évente több mint 15 ezer eltűnést jelentenek be, nagyrészt gyermekekét. Sokan az emberkereskedelem áldozataivá, szexuális rabszolgákká válnak, mások a mezőgazdaság és az ipar kizsákmányoltjai lesznek. Értük születtek hazánkban olyan kezdeményezések, mint a Csellengők vagy az Ezer lámpás éjszakája.
Miután a 20. század nagy háborúi emberek százezreinek eltűnését hozták magukkal, szervezett formában is megindult a keresés a családok újraegyesítéséhez, de világnapja a 21. századig nem volt az eltűnteknek. Az ENSZ közgyűlése 2010-ben nyilvánította augusztus 30-át az Eltűntek világnapjává, amelyet először 10 éve tartottak meg. Ez az emléknap különös módon rá kell, hogy irányítsa a figyelmet az erőszak minden formája miatt, fegyveres konfliktusok következtében eltűntekre és családjaiknak mérhetetlen szenvedésére.
A világnap alapításának egyik előzménye a Fogvatartottak és Eltűntek Rokonai Latin-Amerikai Szövetségének megalakítása 1981-ben Costa Ricában. Az 1982-es Eltűntnek nyilvánítva című film, a fiát kereső Jack Lemmon talán drámaibb alakításával, éppen egy olyan valós történetet mutat be, amelyért a fenti szervezet elkezdte működését:
A véres 20. század és a Vöröskereszt
Ahogy hazánk a 20. században világháborúk tengelyében találta magát, később pedig az 1956-os forradalom leverésének következményeivel kellett szembenéznie, és közelről érintette a délszláv háború, kialakultak azok a szervezett formák, amelyek az eltűntek felkutatásában segítettek.
A Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálata – amely ma is vállalja a külföldön elveszett családtagok felkutatásához a segítséget háborúk, fegyveres konfliktusok, politikai üldöztetés, természeti katasztrófák után – az I. világháború óta működik. A honlapján felvázoltak szerint akkor, immár több mint száz éve, Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal néven kétszáz önkéntest foglalkoztatott, többek között üzeneteket közvetített a hadba vonult katonák és a hátországban maradt hozzátartozók között, leveleket, csomagot és pénzt továbbított, továbbá foglalkozott a harctérről hazatérő kórházvonatok fogadásával.
A II. világháborút humanitárius katasztrófaként élte meg a szervezet, már az 1941-es magyar hadbalépés előtt. 1939. szeptember 1., vagyis a háború kitörése után 140 000 lengyel menekült keresett Magyarországon menedéket, a Vöröskereszt önálló osztályt állított fel a menekültek és családjaik összekötésére.
Később franciáknak, belgáknak és olaszoknak is segítséget nyújtott, az 1944-es német megszállás után pedig a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága vette át a védelmüket.
A korábbi fegyveres konfliktusokhoz képest a II. világháború sokkal nagyobb feladat elé állította a szervezetet, hiszen a civil áldozatok, deportáltak, internáltak, eltűnt gyermek száma a sokszorosára emelkedett.
Az 1956-os forradalom elbukásával magyarok sokasága keresett menedéket a világ minden kontinensén, a keresőszolgálat a hatvanas években minden évben 6-7 ezer menekült és családja között teremtett újra kapcsolatot. Több száz keresési ügy tart még, a kivándoroltak második-harmadik generációi kezdeményezik gyakran a kapcsolatfelvételt.
A térség következő nagy csapása a délszláv háború lett. Özönlöttek a menekültek az országba, az otthon maradt vagy más országba került rokonaikkal keresték a kapcsolatot, a keresőszolgálat ekkor tizennyolcezer üzenetet közvetített.
Napjainkban a Vöröskereszt szolgálat megalapozott humanitárius okokból akkor is vállal keresést, ha háborúval nincs összefüggésben az eltűnés. Segítséget nyújt külföldön élő utolsó hozzátartozó felkutatásában, külföldön élő családtag informálásában betegségről vagy halálesetről, külföldön élő, életjelet nem adó, idős, beteg családtag felkeresésében.
Magyarország belül élő hozzátartozója keresésében a kereső lakóhelye szerinti kormányhivatalhoz lehet fordulni.
Vidéken a járási hivatalokhoz és a kormányhivatalokat, Budapesten a Központi Okmányirodát ajánlja a szervezet.
Világgá mentek, áldozatok lettek
Mint a rendőrség honlapján látható a felhívások között, napi szinten jelennek meg az újabb és újabb keresett személyek. Az eltűntek közel kilencven százalékát a következő néhány napban vagy héten megtalálják, de még így több ezren maradnak, akik után a rendőrségnek kutatnia kell. (Bejelenteni itt lehet.)
A rendszerváltás, az uniós csatlakozás megnyitotta a határokat, ez azonban a fiatalok egy részében is felébresztette a vágyat, hogy világgá menjenek. Meg is teszik soka, nincstelenül pedig jóval inkább kiszolgáltatottá válnak a bűncselekményeknek, bűnhálózatoknak.
Az eltűnt Csellengők
Bár az eltűnt gyermekekért Ronald Reagan amerikai elnök 1983-ban külön világnapot alapított, amelynek dátuma május 25., velük nem lehet eleget foglalkozni. Pontosabban sokkal többet kellene. 1994-től a 2016-os megszüntetéséig nagy nézettséget vonzott a köztévés Csellengők, amelynek szerkesztő-riportere, Incze Zsuzsanna felhívta rá a figyelmet, az itthon eltűntként nyilvántartott több ezer személy több mint kétharmada kiskorú.
Világszerte több mint 10 millió nő és leány válik a szexuális kizsákmányolás áldozatává, 100 milliárd dolláros illegális jövedelemhez juttatva a bűnszervezetek tagjait.
Emberkereskedelem Európában
Olyan nemzetközi programok próbálnak az emberkereskedelemmel szemben menni, mint az európai áldozatok segítésére életre hívott RAVOT-EUR nevű uniós projekt, amely a honlapja szerint külön hangsúlyt fektet a Belgiumban, Hollandiában vagy Svájcban kizsákmányolt, Magyarországról származó áldozatokra. A projektszervezők megfogalmazása szerint az Európai Unió tagállamai, különösen az észak-nyugati régió államai az emberkereskedelem áldozatainak célországai, hiszen társadalmi-gazdasági helyzetüknek köszönhetően érdekesek.
Kelet- és Dél-Európa szegényebb országai forrásországnak számítanak.
Az Európán belüli emberkereskedelemben a szexuális kizsákmányoltak számát hetven százalék körülire becsülik, míg a munka céljából elkövetett emberkereskedelem is nagy mértékben jelen van, elsősorban a mezőgazdaságban és a gondozási szektorban, az építkezéseken, a textil- és vendéglátóiparban, a halászatban. A koldulásra, háztartási munkára, a segélyekkel elkövetett csalásra kényszerítés további formákat jelent, akárcsak az emberi szervek eltávolítása.
A projekt honlapja szerint tévhit, hogy az áldozatok (általában) nem ismerik az emberkereskedőket, akik emberrablással szerzik meg áldozataikat. Ellenben tény, hogy az emberkereskedők gyakran rokonok, barátok, partnerek vagy rokonok barátai.
Ezer lámpás éjszakája
Az eltűnt emberek, gyermekek családjainak terhét egyikünk sem hagyhatja az ajtón kívül, és nemcsak azért mert a konyhában Ackermann Dávid oly sokunkra rátekintett a tejesdobozokról.
Édesapja, Ackermann József az Ezer Lámpás Éjszakája Alapítvány alapítója lett, miután vékony, 170 centis, kékszemű fia 18 éves korában, 2009. szeptember 11-én eltűnt a Margitszigeten. A megtalálásért külön honlapot is készítettek.
Hazánkban átlagosan fél óránként jelentik be egy gyermek eltűnését, az alapítvány küldetése, hogy ezen a statisztikán változtasson. A rendőrség körözési rendszerén alapuló kimutatása szerint az elmúlt évtizedben
évente 15 ezer fiatalkorú, illetve 3 ezer gyermekkorú eltűnésével kell számolnunk itthon.
A világnap arra is figyelmeztet minket, hogy minden gyermekre, felnőttre oda kell figyelnünk, egyetlen családnak sem szabad egyedül cipelnie a keresztjét. És soha nem szabad feladni a reményt.
Kiemelt kép: Pixabay
