Csíráztatás, rovarhotel-készítés, újrahasznosítás drótból és üvegből, valamint őslények, kövületek, múmiák, kitömött madarak tanulmányozása: ilyen programokkal is telhet gyermekeink nyara, még a fővárosban is. Mutatjuk, hogyan: célkeresztben a budapesti ökotáborok.
Manapság a szülők számára igazi kihívást jelent, hogy az óvodások, iskolások számára biztosítsák a nyári felügyeletet. Ilyenkor sokszor a táborok jelentik a megoldást. De vajon csak kényszermegoldásról lehet szó, vagy létezik olyan lehetőség is, ahol a kicsik nemcsak jól érzik magukat, hanem észrevétlenül ismereteket is elsajátítanak a környezeti értékeinkről? A Very Important Planet bőven talált példát az utóbbira.
Újrahasznosítás felsőfokon Óbudán
Bár a harmadik kerületi Csodabogár Gyermekfejlesztő Központ már hosszú évek óta tart nyári táborokat, tavaly először szerveztek Lim-lom tábor címmel olyan programsorozatot, ahol az újrahasznosítás és a környezettudatosság a központi téma.
Az intézmény elsősorban fejlesztő foglalkozásokra szakosodott, azaz a gyerekek általában logopédiai, iskola előkészítő programokra, szenzomotoros tornára, vagy egyéb mozgásfejlesztésre járnak hozzájuk.
A tulajdonos, Óvári Erika személyes indíttatásból vezette be a már meglévő táboraik mellé azt, ahol a zöld gondolkodást próbálják közelebb hozni a kicsikhez.
„Fontosnak tartom a környezetvédelmet, illetve az élővilág megismertetését és megszerettetését a gyerekekkel, és innen jött az ötlet, hogy bár fejlesztőközpont vagyunk, ne csak a fejlesztéssel, hanem egyfajta környezeti neveléssel is foglalkozzunk. A természet óvása, védése, féltése elengedhetetlen számunkra felnőttként és szülőként is, hiszen a gyermekeink jövőjéről van szó. Ezért nekik is mielőbb meg kell mutatni, tanítani ennek a fontosságát” – mondta a szakember a Very Important Planetnek.
A tavalyi, első újrahasznosító tábornak olyan nagy volt a sikere, hogy úgy döntöttek, idén is meghirdetik. Elsősorban 5-9 év közötti gyerekeket várnak, akik olyan hétköznapi tárgyakat dolgoznak majd fel, amelyek egy háztartásban általában a kukában landolnak.
A hulladékokat a táborszervezők biztosítják, de a kicsik természetesen otthonról is hozhatnak magukkal bármit, amit saját ötleteik alapján szeretnének újrahasznosítani.
„Tavaly üvegből dekupázs technikával mécseseket, drótból ékszereket készítettünk az édesanyáknak, de parafadugóból kishajókat, textilmaradékokból pedig tarisznyákat is gyártottunk. Emellett magokat ültettünk, amelyek az 5 nap alatt ki is bújtak, és a tábor ideje alatt a gyerekek maguk öntözhettek” – tette hozzá.
Mindeközben rengeteget beszélgetnek arról, hogy ők maguk mennyi mindent tehetnek már 5-6-7 évesen a környezetünkért, hogy rajtuk múlik, hova dobják a szemetet, vagy éppen kulacsukból isznak-e a PET-palackos üdítő helyett. Óvári Erika hangsúlyozta, hogy a táborra sajátos nevelési igényű, autista, hiperaktív, figyelemzavaros, vagy más magatartási és tanulási problémával küzdő gyermekek is jelentkezhetnek.
Kertészkedés és erdőjárás a Széchenyi-hegyen
A XII. kerületi Botanicon Kert Klubban már 2015 óta hagyomány a nyári táboroztatás. Alapvetően öko- és kertésztáborokat hirdetnek a 4-10 éves korosztály számára, de ezen belül is különböző választható tematikákat kínálnak.
A gyerekek jelentkezhetnek erdőjáró programra, ahol a kirándulásokon megtanítják nekik a térképek és az iránytű használatát, az állatokkal foglalkozó táborban gondozhatnak csincsillát, készíthetnek teás dobozokból rovarhoteleket, növényeket ültethetnek, gyomlálhatnak, szaporíthatnak.
Szalontai Kriszta, a tábor vezetője a Very Important Planetnek azt mondta: fontos, hogy a gyerekek új ismereteket szívjanak magukba, de a céljuk az, hogy ezt ne tanulásként, hanem játékként éljék meg.
„Az egyik legjobb példa erre a csíráztatás a kertésztáborainkban. Többféle kicsi magot kapnak a gyerekek, amelyen keresztül be lehet mutatni a biodiverzitást, azaz, hogy a magokból milyen sokféle növény fog kikelni. Emellett be tudjuk mutatni a növények részeit, hiszen egy héten belül kikel a mag.
Megismerjük szaporodást, azaz, hogy gyökeret ereszt, levél alakul ki.
Megtanítjuk, hogyan kell gondozni a növényt ahhoz, hogy fejlődjön is. Mindent játékos formában igyekszünk átadni, ez az erdőjáró táborokra is vonatkozik” – mondta Szalontai Kriszta.
A táborvezető úgy tapasztalja, hogy a szülők számára általában az az elsődleges szempont, hogy a gyerekek az egész napjukat a szabadban, zöld környezetben, jó levegőn töltik, hiszen nemcsak a közeli budai kerületekből, hanem a belvárosi betondzsungelekből is jönnek hozzájuk táborozók. Éppen ezért sokszor meg is lepődnek azon, mennyire fogékonyak a kicsik a természet szeretetére.
„Gyakran kapunk olyan visszajelzést, hogy a szülők nem is gondolták, hogy a gyerekük így szereti a kirándulást, mert velük mindig nyafogott, ha túrázni, vagy sétálni indultak az erdőbe. De olyan is volt már, hogy a tábor révén tudták meg, mennyire szereti a kisfiuk vagy a kislányuk az állatokat, ezért elgondolkoztak, hogy vesznek majd neki egy hörcsögöt, vagy papagájt” – tette hozzá.
Tábor a dinoszauruszok, preparált madarak és múmiák társaságában
A Magyar Természettudományi Múzeumba szakkörökre már hosszú évek óta járhattak a gyerekek. Az ő lelkesedésüket látva merült fel az igény a szervezőkben, hogy nyári természetbúvár-táborokat is hirdessenek, amelyet tavaly valósítottak meg először.
Az ötlet rendkívüli népszerűségnek örvendett, így idén is tíz héten át több turnusra várják a 8-10, illetve 10-12 éves alsó tagozatos iskolások jelentkezését.
A program mindkét korosztálynál hasonló, de a kicsik számára valamivel több kézműves foglalkozással készülnek, miközben a nagyobbak a tudásuknak megfelelő ismeretterjesztő előadásokon vehetnek részt. Minden csoportnak van egy „csapatkapitánya”, aki múzeumpedagógusként végig kíséri az egész hetet, a szakmai hátteret pedig a legkitűnőbb muzeológusok, illetve preparátorok biztosítják.
„Imádok tanítani, tanfolyamokon, felsőoktatásban is tanítottam már korábban. Számomra nagy élmény, hogy együtt lehetek a gyerekekkel az Orczy-kertben, és tudományos érdekességekről mesélhetek nekik. Megmutathatom például a sarlós fecskét, aki miután felnevelte a fiókáit, 9 hónapig nem teszi le a lábát a földre. Örülök, ha látom, ahogy mindegyiküknek elkerekedik a szeme. Remélem, hogy a tábor után más szemmel néznek majd az olyan „nem-szeretem” állatokra is, mint a szúrásuk miatt félelmetes darazsak és méhek, vagy a néha ugyan fészkeket fosztogató, de hihetetlenül intelligens dolmányos varjak” – mondta a Madárgyűjtemény vezetője, Fuisz Tibor, aki örömmel vállalta a gyermektábori feladatokat.
Az ornitológus elmondta, a gyerekek szó szerint bepillanthatnak a kulisszák mögé, hiszen olyan gyűjteményeket mutatnak meg nekik, amelyekkel egy átlagos látogató nem találkozik.
„Megnézzük a 20 ezer feletti példánnyal rendelkező Madárgyűjtemény raktárait, az Embertani Tárban a csontokat, múmiákat, sőt, bemegyünk az Őslénytani Tárba is, hiszen egy múzeumnak a tárolt anyagmennyisége akár több százszorosa is lehet annak, mint amennyit kiállít. Emellett kirándulunk a Füvészkertbe, ahol 10 ezerél is több növényfaj található, madarakat figyelünk meg az Orczy-kertben, és még a Kalandparkba is ellátogatunk. Tehát a tudásátadás mellett szabadidős kikapcsolódást is kínálunk” – fűzte hozzá a szakember.
A táborozók minden titkot megtudhatnak -a teljesség igénye nélkül- a dinoszauruszokról, a gombákról, ásványokról, kövületekről, vagy éppen a vízi élővilágról, de lesz úgynevezett „Állati jó” -bemutató is, ahol egy solymász velünk élő vadállatokat, például kézhez szoktatott patkányt, vagy kuvikot mutat majd nekik.
Borítókép: Németh Hajnalka, Magyar Természettudományi Múzeum
