Csíráztatás, rovarhotel-készítés, újrahasznosítás drótból és üvegből, valamint őslények, kövületek, múmiák, kitömött madarak tanulmányozása: ilyen programokkal is telhet gyermekeink nyara, még a fővárosban is. Mutatjuk, hogyan: célkeresztben a budapesti ökotáborok.
Manapság a szülők számára igazi kihívást jelent, hogy az óvodások, iskolások számára biztosítsák a nyári felügyeletet. Ilyenkor sokszor a táborok jelentik a megoldást. De vajon csak kényszermegoldásról lehet szó, vagy létezik olyan lehetőség is, ahol a kicsik nemcsak jól érzik magukat, hanem észrevétlenül ismereteket is elsajátítanak a környezeti értékeinkről? A Very Important Planet bőven talált példát az utóbbira.
Újrahasznosítás felsőfokon Óbudán
Bár a harmadik kerületi Csodabogár Gyermekfejlesztő Központ már hosszú évek óta tart nyári táborokat, tavaly először szerveztek Lim-lom tábor címmel olyan programsorozatot, ahol az újrahasznosítás és a környezettudatosság a központi téma.
Az intézmény elsősorban fejlesztő foglalkozásokra szakosodott, azaz a gyerekek általában logopédiai, iskola előkészítő programokra, szenzomotoros tornára, vagy egyéb mozgásfejlesztésre járnak hozzájuk.
A tulajdonos, Óvári Erika személyes indíttatásból vezette be a már meglévő táboraik mellé azt, ahol a zöld gondolkodást próbálják közelebb hozni a kicsikhez.
„Fontosnak tartom a környezetvédelmet, illetve az élővilág megismertetését és megszerettetését a gyerekekkel, és innen jött az ötlet, hogy bár fejlesztőközpont vagyunk, ne csak a fejlesztéssel, hanem egyfajta környezeti neveléssel is foglalkozzunk. A természet óvása, védése, féltése elengedhetetlen számunkra felnőttként és szülőként is, hiszen a gyermekeink jövőjéről van szó. Ezért nekik is mielőbb meg kell mutatni, tanítani ennek a fontosságát” – mondta a szakember a Very Important Planetnek.
A tavalyi, első újrahasznosító tábornak olyan nagy volt a sikere, hogy úgy döntöttek, idén is meghirdetik. Elsősorban 5-9 év közötti gyerekeket várnak, akik olyan hétköznapi tárgyakat dolgoznak majd fel, amelyek egy háztartásban általában a kukában landolnak.
„Tavaly üvegből dekupázs technikával mécseseket, drótból ékszereket készítettünk az édesanyáknak, de parafadugóból kishajókat, textilmaradékokból pedig tarisznyákat is gyártottunk. Emellett magokat ültettünk, amelyek az 5 nap alatt ki is bújtak, és a tábor ideje alatt a gyerekek maguk öntözhettek” – tette hozzá.
Mindeközben rengeteget beszélgetnek arról, hogy ők maguk mennyi mindent tehetnek már 5-6-7 évesen a környezetünkért, hogy rajtuk múlik, hova dobják a szemetet, vagy éppen kulacsukból isznak-e a PET-palackos üdítő helyett. Óvári Erika hangsúlyozta, hogy a táborra sajátos nevelési igényű, autista, hiperaktív, figyelemzavaros, vagy más magatartási és tanulási problémával küzdő gyermekek is jelentkezhetnek.
Kertészkedés és erdőjárás a Széchenyi-hegyen
A XII. kerületi Botanicon Kert Klubban már 2015 óta hagyomány a nyári táboroztatás. Alapvetően öko- és kertésztáborokat hirdetnek a 4-10 éves korosztály számára, de ezen belül is különböző választható tematikákat kínálnak.
A gyerekek jelentkezhetnek erdőjáró programra, ahol a kirándulásokon megtanítják nekik a térképek és az iránytű használatát, az állatokkal foglalkozó táborban gondozhatnak csincsillát, készíthetnek teás dobozokból rovarhoteleket, növényeket ültethetnek, gyomlálhatnak, szaporíthatnak.
Szalontai Kriszta, a tábor vezetője a Very Important Planetnek azt mondta: fontos, hogy a gyerekek új ismereteket szívjanak magukba, de a céljuk az, hogy ezt ne tanulásként, hanem játékként éljék meg.
„Az egyik legjobb példa erre a csíráztatás a kertésztáborainkban. Többféle kicsi magot kapnak a gyerekek, amelyen keresztül be lehet mutatni a biodiverzitást, azaz, hogy a magokból milyen sokféle növény fog kikelni. Emellett be tudjuk mutatni a növények részeit, hiszen egy héten belül kikel a mag.
Megtanítjuk, hogyan kell gondozni a növényt ahhoz, hogy fejlődjön is. Mindent játékos formában igyekszünk átadni, ez az erdőjáró táborokra is vonatkozik” – mondta Szalontai Kriszta.
A táborvezető úgy tapasztalja, hogy a szülők számára általában az az elsődleges szempont, hogy a gyerekek az egész napjukat a szabadban, zöld környezetben, jó levegőn töltik, hiszen nemcsak a közeli budai kerületekből, hanem a belvárosi betondzsungelekből is jönnek hozzájuk táborozók. Éppen ezért sokszor meg is lepődnek azon, mennyire fogékonyak a kicsik a természet szeretetére.
„Gyakran kapunk olyan visszajelzést, hogy a szülők nem is gondolták, hogy a gyerekük így szereti a kirándulást, mert velük mindig nyafogott, ha túrázni, vagy sétálni indultak az erdőbe. De olyan is volt már, hogy a tábor révén tudták meg, mennyire szereti a kisfiuk vagy a kislányuk az állatokat, ezért elgondolkoztak, hogy vesznek majd neki egy hörcsögöt, vagy papagájt” – tette hozzá.
Tábor a dinoszauruszok, preparált madarak és múmiák társaságában
A Magyar Természettudományi Múzeumba szakkörökre már hosszú évek óta járhattak a gyerekek. Az ő lelkesedésüket látva merült fel az igény a szervezőkben, hogy nyári természetbúvár-táborokat is hirdessenek, amelyet tavaly valósítottak meg először.
Az ötlet rendkívüli népszerűségnek örvendett, így idén is tíz héten át több turnusra várják a 8-10, illetve 10-12 éves alsó tagozatos iskolások jelentkezését.
A program mindkét korosztálynál hasonló, de a kicsik számára valamivel több kézműves foglalkozással készülnek, miközben a nagyobbak a tudásuknak megfelelő ismeretterjesztő előadásokon vehetnek részt. Minden csoportnak van egy „csapatkapitánya”, aki múzeumpedagógusként végig kíséri az egész hetet, a szakmai hátteret pedig a legkitűnőbb muzeológusok, illetve preparátorok biztosítják.
„Imádok tanítani, tanfolyamokon, felsőoktatásban is tanítottam már korábban. Számomra nagy élmény, hogy együtt lehetek a gyerekekkel az Orczy-kertben, és tudományos érdekességekről mesélhetek nekik. Megmutathatom például a sarlós fecskét, aki miután felnevelte a fiókáit, 9 hónapig nem teszi le a lábát a földre. Örülök, ha látom, ahogy mindegyiküknek elkerekedik a szeme. Remélem, hogy a tábor után más szemmel néznek majd az olyan „nem-szeretem” állatokra is, mint a szúrásuk miatt félelmetes darazsak és méhek, vagy a néha ugyan fészkeket fosztogató, de hihetetlenül intelligens dolmányos varjak” – mondta a Madárgyűjtemény vezetője, Fuisz Tibor, aki örömmel vállalta a gyermektábori feladatokat.
Az ornitológus elmondta, a gyerekek szó szerint bepillanthatnak a kulisszák mögé, hiszen olyan gyűjteményeket mutatnak meg nekik, amelyekkel egy átlagos látogató nem találkozik.
„Megnézzük a 20 ezer feletti példánnyal rendelkező Madárgyűjtemény raktárait, az Embertani Tárban a csontokat, múmiákat, sőt, bemegyünk az Őslénytani Tárba is, hiszen egy múzeumnak a tárolt anyagmennyisége akár több százszorosa is lehet annak, mint amennyit kiállít. Emellett kirándulunk a Füvészkertbe, ahol 10 ezerél is több növényfaj található, madarakat figyelünk meg az Orczy-kertben, és még a Kalandparkba is ellátogatunk. Tehát a tudásátadás mellett szabadidős kikapcsolódást is kínálunk” – fűzte hozzá a szakember.
A táborozók minden titkot megtudhatnak -a teljesség igénye nélkül- a dinoszauruszokról, a gombákról, ásványokról, kövületekről, vagy éppen a vízi élővilágról, de lesz úgynevezett „Állati jó” -bemutató is, ahol egy solymász velünk élő vadállatokat, például kézhez szoktatott patkányt, vagy kuvikot mutat majd nekik.
Borítókép: Németh Hajnalka, Magyar Természettudományi Múzeum
