Egy bírósági ítélet után több, az I. kerületben szociális alapon önkormányzati ingatlant bérlő lakó sorsa került veszélybe. A lakásokról kiderült, 1995 óta nem is Budavárhoz, hanem a Magyar Tudományos Akadémiához tartoznak, így az önkormányzat jogtalanul adta ki azokat. V. Naszályi Márta polgármester és a kerület jelenlegi vezetése már csak megörökölni a tudta a több tízmilliós veszteséggel járó pert, az „új” tulajdonos pedig csak piaci alapon hajlandó kiadni az ingatlanokat.
A Budavári Önkormányzat 2019 óta hivatalban lévő vezetésének szinte legelső ügye egy, az előző vezetéstől megörökölt vesztes ingatlanper volt. Ahogy lapunknak kifejtették, évek óta zajlott a jogi procedúra, aminek ők az utolsó tárgyalásán és az ítélethirdetésén vettek részt tavaly.
Ez súlyos anyagi veszteséggel sújtja őket, és több kerületbeli lakhatását veszélyezteti.
Országház és Úri utcai lakások
„A korábban több mint húsz évig regnáló fideszes vezetés rengeteg kusza és kétes ügyet hagyott hátra. A mai napig új csontvázak hullanak ki a szekrényből. Ez is ilyen eset” – mondta a Very Important Planetnek V. Naszályi Márta polgármester.
Mint kifejtette, az Országház utca 26. (helyrajzi szám.: 6641/2) és Úri utca 47. szám (helyrajzi szám: 6641/3) alatti ingatlanokban négy-négy lakás található. A lakásokat körülbelül 1975 óta az I. Kerületi Ingatlankezelő Vállalat és jogutódain keresztül a Budavári Önkormányzat adta bérbe. A két épület korábban, a telek megosztása előtt egy helyrajzi számon szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által kezelt Országház utca 28-30-32. és Úri utca 49-51. szám alatti ingatlanokkal (jelenlegi helyrajzi szám.: 6641/1).
Az ingatlan-nyilvántartásba 1995-ben a 6641 helyrajzi szám alatti ingatlan tulajdonosaként az MTA-t jegyezték be, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az Országház utca 26. és Úri utca 47. szám alatti ingatlanok kezelője az I. kerületi ingatlankezelő.
V. Naszályi Márta szerint a kerületnek, amelynek ekkor a fideszes Nagy Gábor Tamás későbbi polgármester az alpolgármestere volt, itt még nyílt volna lehetősége arra, hogy az önkormányzat tulajdonjogát a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján elismertesse. De nem tette, és hosszú éveken át nem tűnt fel senkinek, hogy valaki másnak az ingatlanjait adják bérbe.
„Az ingatlanok jogi helyzete csak 2002-ben derült ki, a rendezése érdekében a 2003-2004 közötti időszakban a Budavári Önkormányzat és az MTA között egyeztetések zajlottak, de nem sikerült megállapodni. A kerület vezetése ekkor már vitatta az MTA tulajdonjogát és annak megállapítása iránt pert indított. Nagy Gábor Tamásék azt gondolták, hogy megnyerik a pert, ezért felelőtlenül jártak el, nem vették figyelembe, hogy per alatt vannak ezek a lakások.” – mondta V. Naszályi Márta.
A kilátástalan per
Hozzátette, jogi szakértőik szerint a per az önkormányzat számára az első perctől fogva kilátástalan volt.
Ez végül 2020-ban a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével zárult, az önkormányzat tulajdoni igényét nem találták megalapozottnak, a keresetet elutasították.
Az évek alatt gyakorlatilag két per zajlott. Az első arról szólt, hogy ki a tulajdonos, itt megállapították, hogy az MTA. A második pedig arra irányult, hogy az önkormányzat adja át az ingatlanok birtokát az MTA részére, ez az ügy pedig 2020 márciusában zárult le. A 2019-ben belépő önkormányzati vezetés pedig már csak az utolsó, lezáró tárgyaláson tudott részt venni.
Az ingatlanok birtokba adásával kapcsolatos perben a Fővárosi Törvényszék arra kötelezte az önkormányzatot, hogy az MTA részére marasztalási összegként (a lakások bérbeadása után beszedett használati díj kamattal növelt összegét figyelembe véve) fizessen meg valamivel több, mint 30 millió forintot. Ezen kívül a megfizetés napjáig járó késedelmi kamatot, az ingatlanok birtokba adásáig minden hónap 10. napján összesen 233 580 forintot, valamint perköltség jogcímén 144 944 forintot. A mostani polgármester szerint elképesztő felelőtlenség, hogy a per alatt álló épületekből származó bevételeket nem gyűjtötték elkülönített számlán és a ráfordításokat sem gyűjtötték tételesen, hogy az esetleges pervesztés esetén érvényesíthessék a követelést.
„Van olyan lakás, amelyet a jelenlegi lakója 2004-et követően csere útján vett bérbe. Nagy Gábor Tamás polgármester hozzájárulását adta a lakáscseréhez az érintett épületekben, miközben a tulajdonjogi per zajlott és nem hívta fel a cserélő figyelmét arra, hogy per alatt álló lakást vesz bérbe. Az ítélet sajnos egyértelmű, az önkormányzatnak kell fizetnie. Jelenleg pedig mi vagyunk az önkormányzat, az előző vezetést sajnos nem tudjuk felelősségre vonni, különben már tettünk volna feljelentést” – mondta ezzel kapcsolatban V. Naszályi Márta.
A lakások és a lakók sorsa
A bíróság – egy személy kivételével, aki már 1994. előtt is bérlő volt – a bérlőket a lakások kiürítésére kötelezte, ugyanakkor megállapította, hogy azönkormányzatnak nincs elhelyezési kötelezettsége a bérlőkkel szemben.
A polgármestertől megtudtuk, hogy az MTA a bérlők számára szerződést ajánlott a Várban aktuális piaci lakbéreket figyelembe véve, ami legalább hat-nyolcszorosa az önkormányzati szociális lakbéreknek, tehát annak, amit idáig fizetniük kellett. A bérlők közül ezért ketten az önkormányzathoz fordultak az elhelyezésben történő segítséget kérve, számukra felajánlottak három lakást, egyikőjükkel már megállapodtak.
„Arra számítunk, hogy további lakók is lesznek, akik hasonló kérelemmel fordulnak hozzánk. Bár nem kötelességünk elhelyezni őket, segíteni szeretnénk nekik.Az üresen álló lakások közül most hetet nem tudunk pályázaton meghirdetni, mivel ezen épületek lakóinak ajánljuk fel azokat. Az MTA – mivel közben kiderült, hogy a bérlők nem fogadják el a magas bérleti díjat – szeretne szabadulni tőlük és megpróbálták az önkormányzatra terhelni ennek a megoldását.
Tehát azt akarják, hogy az önkormányzat lakoltassa ki az MTA bérlőit és az épületet üresen adja át. Ha ez nem megy, akkor adjunk át nekik egy másik üres önkormányzati épületet vagy telket.
Ez azért is furcsa, mert a rendszerváltás után is lakott épület került az Akadémia tulajdonába, az önkormányzatnak nem áll szándékában elcserélni azt” – jelentette ki a polgármester.
Időközben az egyik bérlő kártérítési keresettel fordult az önkormányzat felé. Ha pert nyer, akkor a nagy vagyonvesztés mellé még kártérítést is fizethet az önkormányzat.
„Nagy Gábor Tamás felelőtlen és hanyag magatartása miatt további jelentős kártalanítási kötelezettség fenyegetheti az önkormányzatot. Ez 25 évvel ezelőtt nem túl jelentős odafigyeléssel és felelősségvállalással megoldható lett volna. De a nemtörődömség, a kivagyiság fontosabb volt, és most a mi kötelezettségünk, hogy mentsük a menthetőt” – mondta V. Naszályi Márta.
E-mailen tettünk fel kérdéseket a témában az MTA-nak és Nagy Gábor Tamásnak a múlt hét közepén. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
(Borítókép: Rácmolnár Milán)
