Ingatlanpiac: az extra támogatások gyakran nem a vásárlók zsebében landolnak

Nehezen jósolható meg, hogy merre kezd mozogni a lakáspiaci árak. A kedvezmények és támogatások hatására felpörögtek az eladások, a járvány gazdasági hatása azonban biztosan érezteti majd a hatását. Piaci elemzés Balogh Lászlóval, az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzőjével.

„2021 első negyedévében óriási felfutás volt érezhető az ingatlanpiacon a forgalomban, ami annak köszönhető, hogy tavaly év végén mindenki kivárt” – mondta Balogh László a Very Important Planetnek.  A piaci elemző szerint érthető volt ez a hozzáállás, a támogatásokat ugyan előre bejelentették, de mindenki tudta, hogy csak később tudják azokat igénybe venni. A piac azóta kezd beállni egy állandó szintre, ebben közrejátszik az is, hogy a járvány harmadik hullámában az emberek óvatosabbak, a hitelfelvételnél ugyanis hosszú távra kell gondolkodni, akár tizenöt húsz évre is, és itt már jelentkezik a vírus gazdasági hatása is.

A támogatási összegek kihasználásáról megjegyezte, hogy a jogosultak nem szeretnének semmit sem benne hagyni a rendszerben, ami leginkább a felújításoknál érezhető.

„Sok szó esett már az ingatlanok energiahatékonyságáról és a fenntarthatóságról, a lakásfelújítási támogatás sokat tud segíteni egy-egy családnak ebben, de azt látjuk, hogy pont emiatt a korszerűsítendő ingatlanok irányába eltolódott a kereslet. 2020 első negyedévében az érdeklődés ezekre 28 százalékos volt, ez az arány most 30-31 százalékosra nőtt, ami azt jelentheti, hogy sok olyan vevő van, aki nem tud újat vásárolni, hanem inkább vásárol egy felújítandót. Vannak a lakáspiacnak olyan területei, ahol a támogatások kihasználhatósága teljes mértékű, például, ha valaki csok-kal vásárol ingatlant, azaz gyermekkel költözik, vagy gyermeket tervez, akkor illetékmentességben részesül” – tette hozzá.

A szakértő szerint az eladók nem tudják ezzel az értékkel megnövelni a vásárlási árat, hiszen sok esetben nem is tudják, hogy a vevő igénybe veszi-e a kedvezményt.

Ez jellemző az új lakások piacára, ahol az elmúlt években a támogatási összegek mértékétől függetlenül emelkedtek az árak, vagy azért, mert kevés volt belőlük és a kereslet felhajtotta az értéküket, vagy az építtetőknek nőttek a költségei, és azt kénytelenek voltak beépíteni az árba. Itt ÁFA csökkentés is történt, sokan illeték és áfa mentesen tudtak lakáshoz jutni, az extra lehetőségek azonban nem azt jelentették, hogy milliókkal csökkentek az árak, hanem azt, hogy a beruházók, vagy kivitelezők ezeknek az összegeknek egy részét benyelték.

„A felújítási támogatásokat 2022 év végéig lehet csak igénybe venni. Amikor a kérelmet benyújtják, addigra ezeket a munkákat már el kell végezni, és ki is kell fizetni. Azt már eddig is láttuk, hogy a felújítás nem úgy megy, hogy az ember kedvet kap hozzá, és másnap már meg is jelenik az építési vállakozó, vagy a mesterember.

A szűkös kapacitás egyben árfelhajtó tényező is, ráadásul csak akkor lehet igényelni a támogatást, ha alvállalkozókat bíz meg az ember, és erről számla keletkezik.

A korábbi időszakban nem volt nagyon jellemző ezeknek a munkálatoknak a lepapírozása, itt is keletkezik többlet összeg, igaz ennek jelentős részét vissza tudják igényelni a megrendelők. De a felújítás mellett az új lakások építése is felszívja a mesterembereket” – emelte ki Balogh László.

A szakértő úgy látja, hogy a banki hitelmoratórium stabilizálja a piacot. Nincsenek eladási kényszerben azok, akik egyébként tudnák fizetni a részleteket, mégis éltek a lehetőséggel, és azok sem, akik valamilyen okból fizetésképtelenek.

„Azt nem tudjuk, hogy ennek a két csoportnak milyen az aránya, így a sötétben kell tapogatózni, ha arra a kérdésre keresünk választ, hogy mi lesz a moratórium után, mennyire fognak megugrani a lakáseladások, mekkorát nő a kínálat. Ezt egyébként a Magyar Nemzeti Bank már méri, de a vizsgálat eredményei nem ismertek” – tette hozzá.

2021-től már csak közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt. Mivel az új szabályozás miatt az adásvételi szerződéseken fel kell tüntetni a ingatlan energetikai besorolásához szükséges adatokat, az már látszik, hogy azok többsége nem felel meg a követelményeknek.

„A hitelmoratórium végére érdemes lesz odafigyelni, de nem lennék meglepődve, ha a dátumot későbbre halasztanák, vagy célzott intézkedésekkel bizonyos hiteladósok benne maradhatnának a kedvezményezettek körében.

A piac új slágerei most az üdülőterületek, nyaralók, tóparti vagy egyéb zöldövezeti ingatlanok, ezek kereslete megnőtt.

A karantén miatt a nagyvárosi társasházakban élők közül sokan gondolkodnak abban, hogy a megtakarításaikat ezekre a költik, és itt nem vízparti százmilliós nyaralókra érdemes gondolni, hanem olyan ingatlanokra, amelyekhez 10-20 millió forint környékén hozzá lehet jutni. A megváltozott élethelyzet, a távmunka is hozzájárul ezek népszerűségében, hiszen teljesen mindegy, hogy valaki a belvárosból vagy a nyaralójából intézi a munkaügyeit, csak legyen internet” – mondta Balogh László.

Szerinte az is kérdés, hogy mennyire fog megváltozni a közeljövőben a vevők vásárlóképessége. Elindult az oltási program, ha minden jól megy, az egészségügyi kockázatokkal már kevésbé kell számolni, de most lesz majd érzékelhető igazán a koronavírus gazdasági hatása.

„Gondoljunk csak azokra a több százezer embernek munkát adó ágazatokra, amelyek teljesen leálltak, mint a turizmus, vagy vendéglátóipar.  Az itt dolgozók bevételkiesése a lakáspiacon is érezteti a hatását, aminek lesz hatása az árakra is. Korántsem egyértelmű az, hogy milyen irányba fog mozogni a piac, még akkor sem, ha ezek a támogatások most nagyobb összegben vehetők igénybe. Ne tartom kizártnak azt sem, hogy a nagyvárosi ingatlanárak korrekciójára sor kerül 2021-ben, az elmúlt években ugyanis ezek megduplázódtak” – emelte ki a szakember.

Borítókép: Pixabay/stux