A TÁRKI Társadalmi Riportjában sok információ van arról, hogy milyen intenzitásúak a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvései, illetve mekkora a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóságuk.
Magyarországon nemzetközi összehasonlításban igen alacsony a lakosság körében a környezeti kérdések miatt érzett aggodalom szintje. 2020-ban a környezeti kérdések iránt aggódók vagy nagyon aggódók aránya 56% volt (ami 2024-re 59%-ra emelkedett), így a 28 ország közül mindössze Thaiföld, Dél-Afrika és Szlovákia népessége aggódik kevésbé.
Amikor azt kérdezték, hogy hajlandó lenne-e elfogadni az életszínvonala csökkenését a környezet védelme érdekében, 2020-ban a magyar megkérdezettek 64%-a válaszolta azt, hogy inkább nem vagy határozottan nem lenne hajlandó erre (ami 2024-re 70%-ra emelkedett). Ez a vizsgált országok közül a második legmagasabb arány Szlovákia (65%) után. A magyarok egy százaléka mondta azt, hogy határozottan hajlandó az áldozatvállalásra.
A szelektív gyűjtésben a magyarok 84 százaléka részt vesz, ezzel a középmezőnyben vagyunk a vizsgált országok között.
A vásárlások folyamán a magyar emberek 31 százalékánál merül fel a környezeti szempont (mindig vagy gyakran).
Az alábbi mutatóban Magyarország mutatja a legrosszabb teljesítményt a vizsgált országok közül. A legaktívabbak az osztrákok, a svájciak és a norvégok ebben a tekintetben.
A fenti ábrán az szerepel, aki az alábbi négy kérdésből legalább egyre igennel válaszolt:
- „Tagja-e Ön bármilyen csoportnak, amelynek a fő célja a környezet megóvása vagy megőrzése?”;
- „Az utóbbi öt évben írt-e alá petíciót környezetvédelmi témában?”;
- „Az utóbbi öt évben adott-e pénzt környezetvédelmi csoportnak?”;
- „Az utóbbi öt évben részt vett-e környezetvédelmi kérdésben rendezett tüntetésen, demonstráción?
Környezeti kételkedés
A TÁRKI Környezeti attitűdök és környezettudatos cselekvés Magyarországon című tanulmányában a kutatók a környezeti problémákkal kapcsolatos attitűdöket elemzik a fenti kérdésekre adott válaszok alapján.
A környezeti problémák súlyosságával és kezelhetőségével kapcsolatos kételkedést a környezeti szkepticizmus fogalmával írják le. A környezeti problémák súlyosságával és az egyéni cselekvés értelmével kapcsolatos kételyek forrása többféle lehet. A tanulmány három ilyen attitűdöt különböztet meg:
- Technooptimista, aki a környezeti problémák fontosságát és az egyéni cselekvés értelmét kisebbnek látja, aki szerint a tudomány haladása megoldást kínál a jövőben ezekre a kérdésekre is.
- Anyagi szkeptikus, aki a környezetvédelmi kérdéseket az anyagi jellegű problémákhoz (pl. magas árak, munkanélküliség) képest kevésbé fontosnak látja
- Fatalista szkeptikus, aki kétségbe vonja az egyéni erőfeszítés értelmét. Aki szerint az egyén saját viselkedése csak egy csepp a tengerben, aminek önmagában elhanyagolható hatása lehet a környezet állapotának javulására.
Az alábbi ábra a különböző attitűdök százalékos megoszlását méretarányos körökkel mutatja be:
A rajz az alábbi százalékos adatokat mutatja:
| Akikre egyik sem jellemző | 40,9 |
| Technooptimista | 14,4 |
| Anyagi szkeptikus | 11,1 |
| Fatalista szkeptikus | 10,5 |
| Technooptimista + Anyagi szkeptikus | 4 |
| Technooptimista + Fatalista szkeptikus | 6 |
| Anyagi szkeptikus + Fatalista szkeptikus | 6,8 |
| Mindegyik | 6,3 |
A tanulmány megállapítja: a környezetvédelem érdekében tett anyagi áldozatokra nem mutattak nagyobb hajlandóságot a 2020-as felvétel során a magyar válaszadók, mint 1993-ban, és a magyar lakosság környezetvédelmi politikai aktivitása sem változott. Ugyanakkor nőtt az egyéni cselekvéseket és az egyéni felelősségvállalást fontosnak tartók aránya, elterjedtebbek lettek a különböző környezettudatos cselekvési formák, mint például a szelektív szemétgyűjtés vagy az autóhasználat csökkentése.
Érdemes a tanulmányt elolvasni itt: Környezeti attitűdök és környezettudatos cselekvés Magyarországon – Csathó Ábel – Medgyesi Márton In: : Tóth István György – Gábos András – Medgyesi Márton (szerk. 2025): Társadalmi Riport 2024. Budapest: TÁRKI
