Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint a Törvényszék tévesen hagyta jóvá Magyarország állami támogatását a paksi bővítésre – olvasható a frissen megjelent közleményben.
Laila Medina, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka 2025. február 27-én indítványt tett a Törvényszék korábbi ítéletének hatályon kívül helyezésére: azt a döntést, amely korábban jóváhagyta az Európai Bizottság azon határozatát, amely szerint Magyarország állami támogatása a paksi bővítéshez összeegyeztethető az uniós joggal, most új értelmezést kaphat.
A főtanácsnok szerint az Európai Bizottságnak vizsgálnia kellett volna, hogy a kivitelezési szerződés közvetlen odaítélése az orosz Nizhny Novgorod Engineering vállalatnak megfelelt-e az uniós közbeszerzési szabályoknak. Ez a kérdés kulcsfontosságú, mivel az uniós jog tiltja a piaci versenyt korlátozó állami beavatkozásokat.
A magyar kormány még 2014-ben kötött megállapodást Oroszországgal a paksi atomerőmű bővítéséről. A projektet teljes mértékben orosz finanszírozásból tervezték megvalósítani, és a kivitelezési szerződést közbeszerzési eljárás nélkül az orosz Roszatom leányvállalatának ítélték oda. Az Európai Bizottság 2017-ben zöld utat adott az állami támogatásnak, amit Ausztria később megtámadott az Európai Unió Törvényszéke előtt, arra hivatkozva, hogy az sérti a belső piaci szabályokat.
A Törvényszék 2022-ben elutasította Ausztria keresetét, megerősítve a Bizottság döntését. Most azonban, ha az Európai Unió Bírósága követi a főtanácsnok érvelését, a Törvényszék ítélete semmissé válhat, és új vizsgálat indulhat az ügyben. Bár a főtanácsnok indítványa nem kötelező érvényű, a bíróság gyakran követi annak érvelését.
Ha az Európai Unió Bírósága hatályon kívül helyezi a Törvényszék döntését, az azt jelentheti, hogy az Európai Bizottságnak újból meg kell vizsgálnia, hogy a magyar állami támogatás és a közbeszerzési eljárás megfelelt-e az uniós szabályoknak. Ez jelentős csúszást okozhat a Paks II. projektben, amelyet már eddig is késések és finanszírozási kérdések hátráltattak – olyannyira, hogy 2014 óta gyakorlatilag áll a beruházás. Azok a megtérülési számítások, amelyek 2014-ben még akár igazak is lehettek, mára már biztosan nem érvényesek, hiszen az alternatív zöld technológiák ára azóta nagyot csökkent, ami a paksi bővítés áráról viszont aligha mondható el.
