Bár megszavazta a XV. kerület képviselő-testülete, hogy a Rákospalotai-láp védetté nyilvánítását javasolja a fővárosnak, s a főváros is elkötelezett a láp megmentésében, az élőhely sorsa mégis az állam kezében van.
Csütörtök délelőtt a XV. kerületi önkormányzati testületi ülésen a képviselők egyhangúlag megszavazták Gyurkó Dániel alpolgármesternek a Rákospataki-láp megmentését célzó előterjesztését. A kerületi önkormányzat kezdeményezi a Fővárosi Önkormányzatnál a láp területének védetté nyilvánítását.
Természetrombolással a természet védelméért?
Az önkormányzat azért kényszerült erre a lépésre, mert abszurd helyzetet teremtett a Magyar Közút Budapest északi részén, Káposztásmegyer és Rákospalota határában a Mogyoródi-pataknál: elpusztítanának egy lápterületet a teljes élővilágával együtt azért, hogy megvédjenek egy természetvédelmi célból épített műtárgyat.
Itt egy olyan lápi terület van, amely nem hagyja magát. Már kétszer kiszárították teljesen, első ízben az M0-ás építésekor 1998-ban dózerolták le a területet, másodjára 2022-ben bontották el a hódgátat, aminek eredményeképpen a hódok munkája során létrejött vízben gazdag területről levezették a vizet, így az újra kiszáradt. De a láp él és élni akar. A növények visszanőttek, a hódok visszatértek, és lassan kezdett újra benépesülni a láp. Viszont a megemelkedett vízszinttel most meg a terület kezelőjének, a Magyar Közútnak akadt gondja, mert egy beton olajfogó műtárgy megfelelő üzemeltetését akadályozza a magasabb vízszint. Ez a műtárgy az M0 mellett azért épült, hogy megakadályozza a szennyezett iszap vagy bármilyen olajszennyezés beszivárgását az autóútról az út melletti talajba, vagyis természetvédelmi céllal. Természetvédelmi céllal kért tehát a Magyar Közút bontási engedélyt a hódvárra – jóllehet, mint arra Dr. Kriska György biológus, az MTA doktora felhívta a figyelmet, a műszaki cél elérhető lenne túlfolyó megépítésével, ahogy az például egy hasonló esetben Szlovéniában történt. Ezt a megoldást azonban a Magyar Közút annak költségessége miatt viszautasította.
A láp megmentésére két olyan lehetőség van, amellyel hosszú távon is biztosítható fennmaradása. Az egyik, hogy a területet hivatalosan is láppá nyilvánítják. Ez a tény ex lege (a törvény erejénél fogva) védelmet nyújt a helynek, vagyis a természetvédelmi törvény alapján védelmet élvez csupán azáltal, hogy ez a terület egy láp. Semmilyen más feltételnek nem kell teljesülnie ehhez. A másik, hogy a terület országos vagy helyi jelentőségű védett területté válik.
Nem megy annyira hamar
A XV. kerületi önkormányzat által megszavazott előterjesztésből kiderül: a helyi képviselők remélik, hogy a helyi védelem megszerzése gyorsabb lefolyású lesz, mint a láppá nyilvánítás, a terület így hamarabb biztonságba kerülhet.
A előterjesztés megszavazása azonban nem tud gyorsítani az eseményeken – derült ki Bardóczi Sándor, a Főpolgármesteri Hivatal tájépítészeti osztályvezetőjének kérdésünkre adott válaszából. A legelső hivatalos lépés ugyanis dr. Kriska György beadványa volt a Kormányhivatalhoz, így a kérdés rögtön állami szintre került.
Ám ha nem ez lett volna az első lépés, akkor is ide jutottunk volna. Amikor ugyanis a Fővároshoz megérkezik a XV. kerület kérvénye a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról, akkor ennek az eljárásnak az első lépése az, hogy hivatalból a Fővárosnak meg kell kérdeznie a Kormányhivatalt, hogy kívánják-e országos védettségben részesíteni ezt a területet. Vagyis mindenképp meg kell várni a döntést, hogy kap-e országos védettséget vagy sem – magyarázta Bardóczi Sándor. Ettől még természetesen a XV. kerület indítványa nagyon fontos, hiszen így a nyilvánosságban is megjelenik, hogy a kerületi önkormányzat támogatja a terület védelmét.
A védetté nyilvánításra azért sem kerülhet sor hamar, mert – mint Bardóczi Sándortól megtudtuk –mind az országos, mind a helyi védettségi eljárás esetén fel kell mérni a területen az élővilágot. Mivel a flóra és fauna évszakonként jelentősen változik, a felméréshez mind a négy évszakban szükségesek terepi megfigyelések, ezért legalább egy évet kell tervezni a feltérképezésére.
Elkötelezett a főváros a láp megmentésében, de nem ez számít most
Bardóczi Sándor elmondta, hogy a Főváros elkötelezett a Rákospalotai-láp megmentésében, amit az is mutat, hogy a Főváros most készülő településtervében már kérték ennek a területnek a potenciálisan védett területté nyilvánítását. Ez ugyan valódi védettséget nem adna a lápnak, a természetvédelmi törvényben nincs ilyen besorolás, de a városvezetés elkötelezettségét mutatja, illetve arra jó, hogy ha bármilyen átalakítást, rendezést terveznének a területen, akkor ehhez szakhatósági engedélyekre lenne szükség.
Bardóczi hozzátette: ha nem kap a Rákospalotai-láp országos védettséget és a műtárgy problémájára találnak műszaki megoldást (s az erről szóló dokumentumok is megszülettek), akkor a Főváros kész helyi jelentőségű védett területté nyilvánítani a lápot. Helyi védettséget a Főpolgármester, illetve a Főjegyző adhat. Mivel a helyi védelem alá került terület természeti fenntartásáról való gondoskodás az önkormányzat feladata, ezekhez a területekhez kezelési tervet kell készíteni, amelynek elfogadásához már a Közgyűlés jóváhagyására is szükség lesz – mondta el a Zöld Hang kérdésére Budapest tájépítésze.
Jelenleg tehát a legfontosabb kérdés, hogy az olajfogó műtárgy problémájára milyen megoldást talál a Kormányhivatal (pontosabban a Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Hulladékgazdálkodási Főosztálya). Ha a Magyar Közutat annak átépítésére kéri, akkor elkezdődik a tervezési folyamat, ami kedvező fordulat lenne, hiszen ahogy fentebb már utaltunk rá, a dr. Kriska György által javasolt – szlovéniai példán alapuló – túlfolyó megépítését elsőre azzal utasította vissza a Magyar Közút, hogy annak jelentős költségvonzata lenne. Ha a Kormányhivatal engedélyt ad a hódgát lerombolására, akkor azt a főváros nem tudja a védetté nyilvánítással időben megakadályozni. A természetrombolást tehát csak a Kormányhivatalban dolgozók józan esze akadályozhatná meg – talán a nyilvánosság ereje segít végül abban, hogy a józan ész jusson érvényre.
Fotók: Hevér Ivett
