A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) által kiadott új jelentés szerint világszerte a vállalatok 41%-a tervez munkaerő-csökkentést a mesterséges intelligencia miatt.
Nemrég tették közre a „Future of Jobs” jelentést, amely több száz nagyvállalat 2030-ig tartó terveit vizsgálta. munkáltatókok több, mint háromnegyede (77 %) tervezi a meglévő dolgozók átképzését vagy továbbképzését, kifejezetten annak érdekében, hogy a legjobbat kihozhassák az olyan mesterséges intelligencia-modellekből, mint a ChatGPT vagy a Gemini. Ez jól mutatja, hogy egy olyan jövő felé haladunk, ahol a munka egyre inkább az ember és a fejlett technológia szoros együttműködésére épül. Jobb esetben….
Ugyanis sok esetben egyszerűen arról lesz/van szó, hogy rengeteg ember az utcára kerül. Az elmúlt években robbanásszerűen megszaporodtak a technológiavezérelt elbocsátások, és számos vállalat nyíltan beismerte, hogy kifejezetten a mesterséges intelligencia fejlődése miatt bocsátja el alkalmazottait. A jelentés szerint a robotika és az autonóm rendszerek csökkentik a leginkább a munkahelyek számát, nettó hatásuk mínusz 5 millió munkahely 2030-ig.A mesterséges intelligencia számos különböző feladatot képes automatizálni, ráadásul a hatékonysága rendkívüli ütemben növekszik. A vállalatok és vállalkozók egyértelműen jelezték, hogy a következő években maximálisan ki akarják használni az újonnan kibontakozó technológiák lehetőségeit. Ami az átképzéseket és munkaátcsoportosításokat illeti, világosan látszik, hogy itt is a technológia az irányadó.A vállalatok több, mint kétharmada (69%) tervez olyan munkavállalókat felvenni, akik új MI eszközöket és fejlesztéseket tudnak létrehozni, 62 százalékuk pedig kifejezetten olyan munkavállalókat keres, akik képesek az MI-vel karöltve dolgozni.
Miközben a jelentés úgy fogalmaz, hogy a mesterséges intelligencia növeli az emberi teljesítményt, nem pedig helyettesíti azt, és igyekszik hangsúlyozni „az emberközpontú készségek fennálló fontosságát” az, hogy 2030-ig a vállalatok 41 százaléka létszámcsökkentést tervez, óriási mozgásokat jelent majd a munkaerő piacokon. A jelentés szerint ugyan az MI és információfeldolgozási technológia összességében nettó kétmillió új munkahelyet teremt, az új munkahelyek annyira más képességeket igényelnek az eltűnőkhöz képest, hogy aligha az elbocsátottak fogják azokat betöltetni, legalábbis számottevő arányban.
Bár tech-szkeptikusok folyamatosan felhívják a figyelmet a nagy horderejű hibákra, amelyeket egy-egy MI rendszer elkövet, ez láthatólag nem gátolja, még csak nem is lassítja az MI mindent elsöprő terjedését. És még az sem tántorít el senkit, hogy a mesterséges intelligencia világszintű kiadásai 2028-ra elérik a 632 milliárd dollárt. Sőt…
Veszélyzóna
A különböző szolgáltatási ügyintézők, asszisztensek, bérszámfejtők, jogi titkárok vannak a legnagyobb veszélyben. Ezek azok a területek, ahol a legradikálisabb elbocsátások várhatóak a mesterséges intelligencia terjedésével. Sok dolgozó teljesen „kiválthatóvá” válik az MI által. Az elmúlt években néhány technológiai cég, köztük pl. a Dropbox fájltároló szolgáltatás vagy a Duolingo nyelvtanuló alkalmazás, már rengeteg embert lecserélt MI-s „társaikra’. De a grafikusok és egyéb kreatív szolgáltatók is bajban lehetnek a jelentés szerint.
Nem világos, hogy egész pontosan mi lesz a következő évtizedekben, de ha a trendeket nézzük, akkor még további elbocsátások várhatóak. Miközben az alapvetően technokrata szemléletű jelentés számszerű konklúziói egy pozitív szaldót mutatnak, egyáltalán nem foglalkoznak az emberi, társadalmi, szociális következményekkel. Az előrejelzések szerint a következő öt évben ez az átalakulás a mai munkaerőpiac 22%-os szegmensét érinti majd, méghozzá úgy, hogy az elvesztett munkahelyek aránya „csak” 8 %-os lesz, míg a várható új munkahelyeké 14%. Ez a foglalkoztatás 7%-os nettó növekedését eredményezi. Ám kétséges, hogy az elvesző munkahelyekről elbocsátottak mekkora része képes sikeresen átképezni magát, hogy sikerrel pályázhasson meg egy újonnan létrejött munkahelyet. Jól látszik, hogy szociális szempontból a világ nincs felkészülve erre a hipergyors és elképesztően radikális átalakulásra. Akár az oktatási rendszert, akár a szociális hálót nézzük tátongó hiányosságok vannak. Ilyen méretű és sebességű változások azt igényelnék, hogy legyenek olyan eszközök – globális szinten – amelyek kifejezetten azt célozzák meg, hogy társadalmi értelemben kompenzálják ezen technikai robbanások hatásait a munkaerőpiacon és a szociális biztonság területén. Ilyen eszköz lehetne az FNI, vagyis a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése, de ez önmagában (már) nem elég. Jól látszik, hogy a technológiai innováció robbanásszerű előrelépése mellé, ezzel összemérhető társadalmi és szociális innovációkra is szükség lenne – más különben az „áldásos” és csodákra képes MI-forradalom egy páratlan szakadékot fog létrehozni a technológiai vívmányok haszonélvezői, illetve kárvallottjai között.
