Hogyan érintette Magyarországot és a szomszédos országokat az infláció? Az orosz invázió utáni energiaválság erősen növelte az inflációt a térség országaiban, de Magyarországon különlegesen elszálltak az árak.
Magyarországon 2021 júliusa és 2023 januárja között fokozatosan gyorsult az áremelkedés. 2022 májusában lépte át a 10, szeptemberében pedig a 20 százalékot. Különösen az élelmiszerinfláció volt nagyon súlyos Magyarországon, az élelmiszer-árindex megduplázódott 2015 óta.
Ebben az időszakban a régiónk más országaiban is a megszokottnál nagyobb mértékben nőttek az árak, összefüggésben főként az orosz-ukrán háború okozta emelkedő energiaárakkal. Ennyire azonban sehol nem szálltak az árak, mint Magyarországon, ahogy az ábrákon is jól látható.
A kiugró magyar infláció okai elsősorban a hazai gazdaságpolitikában keresendők. A nagyot gyengülő forint az import révén gyakorolt komoly felhajtóerőt az árakra. A gyengülő forint mögött leginkább a fokozódó nemzetközi befektetői aggodalmak álltak. A befagyasztott uniós források, a magyar kormány és az Európai Unió konfliktusa kérdéseket vetett föl a külföldi befektetőkben Magyarország hosszabb távú jövőjével kapcsolatban. Magyarország uniós integrációjának fennmaradása nélkül ugyanis kérdéses az is, hogy a magyar államadósságpálya fenntartható-e. A növekvő kétségek és a csökkenő bizalom a gyengébb forintban öltöttek testet. A forinton nem segített a kormány laza, az államadósságot növelő költségvetési politikája, ahogyan az sem, hogy a jegybank sajátos kettős kamatrendszert vezetett be 2022 októberében, amelyet azután egy múlva megszüntetett.
A magyar inflációt növelte az is, hogy a kormány árstopot vezetett be bizonyos termékekre, így a kereskedő az árstopos termékeken elszenvedett veszteségét a többi árucsoporton igyekezett behozni. A kiugró magyar élelmiszerinflációval kapcsolatban azt is érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon az élelmiszerek többsége az Európai Unióban legmagasabb 27%-os áfával adózik – ugyanúgy, mint az energiahordozók, amelyeknek az ára gyakorlatilag minden élelmiszer árában megjelenik. Továbbá a termőföldjeink többsége és a hazai élelmiszer-feldolgozás nagyobb része kormányközeli oligarchák kezében van. Minél drágábbak az élelmiszerek, annál magasabb áfabevétel keletkezik, és a profitlehetőségek is annál kedvezőbbek. Vagyis a kormány és a gazdasági holdudvara nem tűnik érdekeltnek abban, hogy olcsók legyenek a magyar élelmiszerek.
