Újbuda rendkívüli ütemű beépítését folyamatosan tapasztalják az itt élők, de az átutazók is láthatják, hiszen újra meg újra daruerdők takarják el az eget egy olyan városrészben, amely népessége alapján már így is a negyedik legnagyobb magyar város lenne. Kameránknak Szécsi Ilka, a KörTér – Környezettudatosak Tere Újbudán egyik alapítója mutatta be, hogy a kiemelt állami beruházások
hogyan teszik túlzsúfolttá és élhetetlenné a főváros egyik legszebb és legélhetőbb részét.
A beépítés ütemére jellemző, hogy videónk április 28-án, csütörtökön készült, majd másnap a Portfolión kiderült, hogy Budapesten újabb négy, azonnali rozsdaövezeti terület kapott gyorsított beruházási jóváhagyást a kormánytól, közülük pedig több is Újbudán található.
Kisfilmük készítése előtt a civil egyesület az alábbi közleményt juttatta el honlapunkhoz:
„Az újbudai – főként kelenföldi – Duna-parti területen kiterjedt barnamezős terület található, ami a kerület jó elhelyezkedése miatt különösen vonzó az ingatlanfejlesztők körében. Már eddig is számos irodaház- és lakópark fejlesztés valósult meg (Budapart, Kondorosi, Walzer, Bolero lakópark), amelyek kb. 15.000 új beköltözőt jelentenek a kerületbe úgy, hogy ezzel együtt nem hoznak létre új óvodai-, iskolai férőhelyeket, orvosi rendelőket, közparkokat és a közösségi közlekedés fejlesztése is nagyon lassan halad. Ezt a problémát többször jeleztük az önkormányzatnak, de már nem az ő jogkörük az építési engedélyek kiadása, és csak akkor szigoríthatnak a beépítési szabályokon, ha jelentős kártalanítást fizetnek az ingatlanfejlesztőknek, így
csak településrendezési szerződésekkel tudnak csekély előrelépést elérni.
Ahol viszont semmilyen ráhatása nincs az önkormányzatnak és a lakosságnak egy beruházásra, az a kiemelt kormányzati beruházás, amelyből Újbudán már most 10 található, ezzel valószínűleg rekorder a városok között (Budapart, Citadella, Gellért-hegyi sikló, Galvani híd, Déli körvasút, Dél-Budai Centrumkórház, Vaba lakópark, BCE Ménesi úti campus, BME Innovációs Központ, Budapest-Varsó vasút). Most viszont a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölése súlyosbítja a helyzetünket, mert ezek a területek automatikusan kiemelt beruházássá válnak, és ezen felül 5%-os lakás ÁFÁ-ra jogosultak. Az önkormányzathoz az elmúlt hetekben 10 (!) kérvény futott be, ahol a beruházó folyamodott rozsdaövezeti kiemelésért.
Habár az önkormányzat minden esetben visszautasította ezeket a kérelmeket, a Miniszterelnökséget vezető miniszter dönt a kijelölésről,
és könnyen előfordulhat, hogy nemsokára az eddigi 10 kiemelt beruházás helyett már 20 kiemelt projektje lesz Újbudának. Miért baj ez? Mert a Fehérvári út – Duna közötti barnamezős területre ezek a projektek további 15-20.000 beköltözőt vonzanának, amely Kelenföld-Albertfalva lakosságát másfélszeresére növelnék. Ha ezek a beruházások megvalósulnak, krónikus óvodai-, iskolai férőhelyhiány, hosszú orvosi várólisták, elviselhetetetlen dugók alakulnak ki. A zöldterületek pedig már most is túlterheltek (a Bikás park 15-20.000 ember rekreációját jelenti), és ha a kelenföldi barnamezős terület az eddigi mértékben épül be (egymás nagyon közel 10-20 emeletes lakótömbök, parkok, pihenőhelyek nélkül), teljesen élhetetlen lesz a kerület. Újbudán már most 6 m2/fő az 1 főre jutó zöldterületi arány, ami jelentősen elmarad a WHO által ajánlott 9 m2/főtől, a tervezett fejlesztésekkel ez az arány akár 4 m2/fő alá csökken, még úgy is, hogy a kelenföldi Duna-parton most terveznek egy 10 hektáros Duna-parti zöld sétányt. További, szükséges parkok kialakítása pedig már jelenleg sem lehetséges, mivel
a barnamezős területek nagyobbik része már most beépült vagy tervezik beépíteni magas épületekkel.
A mostani tervek élhetetlenségét mutatja, hogy a már most sűrűn beépült Újbuda Center környékén az ingatlanfejlesztő a bevásárlóközpont felszíni parkolója helyére szeretne 300 lakást építeni, a parkolót pedig mélygarázzsá alakítani. A rozsdaövezeti kiemeléssel pedig további korlát tűnik el a fejlesztők előtt: innentől kezdve akármekkora magasságú és beépítési sűrűségű projekteket hozhatnak létre. A sűrű beépítés jelentősen növeli a hősziget hatást, a magas épületek akadályozzák az átszellőzést, a megnövekedett kontrollálatlan beépítések az itt lakók életminőségét nagymértékben rontják.
Levelet írtunk Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek a problémáról, amelyre Füleky Zsolt államtitkár válaszolt. Válaszában a rozsdaövezetek beépülésének előnyeiről és a lakhatás támogatásáról írt. Leírta, hogy nem cél a kerületi településrendezési szabályozás felülírása, a lakosságszám növekedéséből adódó hatások vizsgálata és fejlesztések meghozatala pedig az önkormányzat feladata, azaz
a döntést meghozó Miniszterelnökség előkelő idegenként viselkedik az ügyben.
A rozsdaövezet beépülésével mi is egyetértünk, de a hogyannal már egyáltalán nem: sokkal kisebb, lazább beépítésre lenne szükség Újbudán. A lakhatást véleményünk szerint a területen tapasztalt 1,3-2 mio Ft/m2-es ingatlanárak nem segítik, az önkormányzatnak pedig nincs eszköze a negatív hatások mérséklése, mivel az építési szabályzatot nem tudja szigorítani, másrészt nem rendelkezik telkekkel (és anyagi forrásokkal sem), ahol új zöldterületeket, humán infrastruktúrát tudna létrehozni. Az újbudai önkormányzat álláspontját ebben a cikkben fejtette ki, de azóta a rozsdaövezeti kérelmek száma 2-ről 10-re emelkedett.
A lenti táblázatban a már megvalósult, az építés illetve tervezés alatt álló projekteket tüntettük fel, pirossal megjelölve azokat a beruházásokat, amelyekre tudomásunk szerint rozsdaövezeti státuszt kértek, de ez utóbbiak nem nyilvános adatok, így
a tervezett lakásszámot sem tudjuk.
Az újbudai, kelenföldi és albertfalvai lakosok és civilek érdekében azt szeretnénk elérni, hogy ne jelöljenek ki további kiemelt beruházásokat Újbudán, rozsdaövezeti akcióterület „köntösébe” bújva sem, és adják vissza az önkormányzatnak az építési jogköreit, amivel ez ellen a túlépítés ellen hatékonyan fel tudna lépni. Egyúttal azt is javasoljuk, hogy az ilyen horderejű döntések előkészítésébe vonják be azokat a helyi lakosokat, akiknek együtt kell élniük a kormányzati döntések következményeivel.”
Az ügyben megkerestük a Miniszterelnökséget, amennyiben választ kapunk, közöljük.
Kiemelt kép: Cseh Tamás
