Hat százalékra nőtt Magyarországon az ökotermesztésbe vont mezőgazdasági területek részaránya, ami jelentős előrelépés, de van hova fejlődni, ha azt vesszük figyelembe, hogy a szomszédos Ausztriában ez az arány 26,5 százalék. A felmérések azt mutatják, hogy a COVID-19 járvány miatti jelentős piacbővülés elsősorban annak köszönhető, hogy az emberek többet tartózkodtak otthon, és többet főztek.
Hasítanak a biotermékek Európában, a kontinens a második legnagyobb piacnak számít az Egyesült Államok után. A forgalom 2020-ban elérte az 52 milliárd eurót, a gazdálkodásba bevont területek nagysága pedig a 17 millió hektárt. A növekedésben nagy szerepet játszanak a világjárvány miatt átalakult fogyasztási szokások. Kiemelkedő céllá vált ugyanis az egészségmegőrzés, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése az élelmezési szokásainkon keresztül.
„Németország a biotermékek legnagyobb piaca Európában, ahol rendszeresen gyűjtik a kereskedelmi adatokat is. Megfigyelték, hogy a világjárvány alatt rekordnagyságú bővülés következett be a biotermékek fogyasztásában. Ennek oka, hogy
a pandémia rávilágított, mennyire fenntarthatatlanul bánunk a környezetünkkel, egyúttal mekkora szerepet játszik környezetünk és egészségünk megóvásában a táplálkozás.
Mindez a biotermékek felé terelte a fogyasztókat, akiknek otthonról több idejük és lehetőségük maradt tudatosan megválasztani az étkezési alapanyagaikat” – mondta Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője a Very Important Planetnek.
Az Európai Unióban megközelítőleg a termőföldek tizedét művelik az öko előírásoknak megfelelően. A dinamikusan fejlődő piaccal a termelésnek és a feldolgozásnak is lépést kell tartania, ezt irányozza elő az Európai Unió „Farm to Fork”, azaz Termőföldtől az asztalig elnevezésű stratégiája.
Az ágazat hazai fejlesztési irányait a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökogazdálkodás Fejlesztéséért című dokumentum tartalmazza, a szakmai anyagot azonban még nem fogadta el az Agrárminisztérium. Magyarország a több mint ötszáz öko minősített feldolgozó üzemmel, a mintegy 5000 termelővel és a hat százalékos területi részaránnyal ez európai középmezőny tagja.
„Hazánk erősen exportorientált, becslések szerint a biotermékek 80 százaléka külföldre kerül, többségében feldolgozás nélkül, alapanyagként. Ez nem fog egyik napról a másikra megfordulni, de azért bízhatunk a hazai piac fejlődésében. Érdekes, hogy több mint 50 olyan cég áll öko ellenőrzés alatt Magyarországon, amely az unión kívülről importál biotermékeket. Ideális lenne, ha az importőr cégek helyett a hazai bio termelés és feldolgozás tudna tovább bővülni” – tette hozzá a szakember.
A hazai öko művelésben kiemelkedő a gyümölcstermesztés, a tizedik legnagyobb területtel rendelkezünk a mérsékelt övi országok közül. Jól teljesít a hazai édesvízi ökológiai halgazdálkodás is a maga 1743 tonnás éves termelésével.
Az öko maghüvelyesek termelésére használt terület csaknem 3000 hektár, ide sorolható a többi között a takarmányborsó, a lencse, a lóbab és a bükköny, amelyek értékes fehérjeforrások.
„A gyümölcs ültetvények területén is van mit fejleszteni, az állományok többsége ugyanis idős, újak telepítésére van szükség. A halgazdálkodás esetében pedig még sokszor előfordul, hogy konvencionális termékként értékesítik a bio módszerrel nevelt halakat. Az állattenyésztés volumene összességében alacsony, az lenne az optimális, ha több vegyes gazdaság működne, és nem válna szét üzemi szinten a növénytermesztés és az állattartás” – mondta Drexler Dóra.
A szakember kiemelte, az öko ágazat fejlődésében a területalapú támogatások mellett nélkülözhetetlen a szaktanácsadás, a piacfejlesztés és a kutatás-innováció megerősítése.
Borítókép: ÖMKI
