A rendszer tehet róla. Így summázható Gödöllő polgármesterének, egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökének a véleménye arról, hogy Pest megyében több helyen is vízkorlátozást kellett elrendelni a kánikula idején. Gémesi György szerint a szolgáltató az elmúlt években elmaradt a fejlesztésekkel, de ez nem a társaság hibája. A településeken pedig megsokszorozódott a lakók száma, ami a hatósági jogkörök elvételével a jövőben sem tartható kordában.
Vízkorlátozás elrendelve
Június végén Gödöllő városa is részleges vízkorlátozást rendelt el a településen élők számára. A kezdeményező fél a víziközmű-szolgáltató, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. volt, akik így szerették volna biztosítani a folyamatos ivóvízellátást a rendkívüli kánikula és a csapadék nélküli időjárás időszakában.
Annak ellenére ugyanis, hogy a vízbázisok és a víztermelő kutak maximális kapacitással működtek, a víztároló medencék szintje jelentősen lecsökkent.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere a Very Important Planetnek azt mondta, hogy valóban voltak a városnak olyan magasabban fekvő területei, ahol a legterheltebb nappali időszakokban vízhiány lépett fel. A szolgáltató kérésére tehát arról döntött, hogy reggel 8 és este 9 óra közötti időszakban nem engedélyezi az öntözést és locsolást, ezen kívül a gépjárművek, járdák, utak mosását. A rendelet visszavonásig érvényes. A településvezető szerint a fogyasztási adatok azt támasztják alá, hogy a gödöllőiek megértően fogadták a tilalmat.
„Most kiegyensúlyozott a vízhasználati rendszer, az emberek megértették, mit kell tenniük. Azt gondolom, hogy ez elegendő is lesz, teljes vízkorlátozást nem kell majd bevezetni. Amíg tart a forróság, mindenképpen fenntartjuk a korlátozást, de ha a hőmérséklet visszaesik a megszokott nyári 25-26 fokosra, akkor lehet, hogy erre sem lesz szükség” – emelte ki a politikus.
Gémesi György hozzátette, volt ugyan egy kis morgás az egyik közösségi portálon, de a rendelet betartásának ellenőrzésére szerencsére nem volt szükség. Lehetőség egyébként volna rá, a szomszédok is bejelenthetnék, ha valahol jogsértést tapasztalnak.
A jog szerint meg is büntethetik azt, aki renitens módon mégis kocsit mos, illetve meglocsolja a veteményesét vagy a gyümölcsfáit.
Az ok: túlnépesedés az agglomerációban
A DMRV Zrt. a honlapján megjelent sajtóközleményében arra hivatkozott, hogy az ellátási területe népszerű célpont azok között, akik a főváros környékén szeretnének letelepedni, vagy éppen kiköltöznek Budapestről. Az utóbbi évtizedekben ezért megtöbbszöröződött a lakosságszám, ami megemelte a vízigényeket is. Ezzel Gödöllő polgármestere is egyetért, bár azt hangsúlyozta, hogy náluk 1990 óta mindössze 5 ezer fővel emelkedett a lakosság aránya. Azaz 1990-ben még 29 ezren éltek a településen, jelenleg 34 ezren. Gémesi György, aki 2019-ben már nyolcadik ciklusát kezdte a város vezetőjeként, azt mondta, nagyon szabályozott volt a növekedés, ami azt jelenti, hogy nem vontak be hatalmas területeket belterületbe, és nem építettek lakóparkokat sem. Azaz nem korlátozták, hanem fenntartható szinten engedélyezték az ilyen típusú fejlesztéseket. Gémesi György szerint az idő őket igazolta.
„Most legalább sokan érzékelték a problémát azok közül, akik nyomást gyakoroltak, hogy miért nem építkezhetnek. Egyrészt azért, mert akkor elveszik a lehetőséget azoktól, akik már itt élnek, másrészt azért, mert az ismert állami adóelvonások és szűkítések miatt nincs meg az a bevétel az önkormányzatoknál, hogy utána egyik pillanatról a másikra az infrastruktúrában és a szolgáltatásokban utána tudjunk menni. Márpedig a helyiek megszoktak egy bizonyos szintű szolgáltatást, ennek a fenntartásában pedig elkötelezett vagyok” – hangsúlyozta.
„Összevissza lehet ma építkezni”
A Pest megyei település vezetője hozzátette, a lakosság egy része megérti, hogy nem kockáztatják a már ott élők komfortigényét és biztonságát. Más része azonban nem. Sokan szeretnék ugyanis megosztani a telküket, hogy felhúzhassanak rá értékesítés céljából egy másik ingatlant is, ezért kérik az építési szabályzat feloldását.
Ezt a városvezetés nem támogatja, de ma már nagyon nehezen tudják szabályozni, hiszen az építésügyi hatóságot két éve elvitték a településektől.
„Semmi kontrollal nem rendelkezünk, nincs meg hozzá az eszközünk. Az emberek kisebb területre építenek nagyobb házakat, egy telekre nem egy lakóingatlant húznak fel, hanem kettőt-négyet, vagy az indokoltnál magasabbat, amivel elvehetik a kilátást és a fényt a szomszédoktól, de építkezhetnek a hegy tetejére is, utána pedig elvárják, hogy az önkormányzat gondoskodjon a megfelelő útról. Az építésügyi hatóságok munkája egyértelműen önkormányzati feladat kellene, hogy legyen, hiszen az önkormányzat ismeri a saját kapacitásait. Most azonban, hogy a kormányhivatalokhoz csatolták, azaz államosították ezeket a jogköröket, ezért nem feltétlenül csak és kizárólag szakmai alapon osztogatják az építésügyi engedélyeket.”
Gémesi György, aki egyben a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöki tisztét is betölti, nem lát reális esélyt arra, hogy az építésügyi hatósági jogkörök visszakerüljenek az helyhatóságokhoz. A szervezet mindenesetre jelenleg is egy olyan összefoglaló javaslatcsomagon dolgozik, amelyben kifejtik, hogyan kell az állam és az önkormányzatok között megosztani a feladatokat és a forrásokat. A szövetség elnöke azt is hozzátette, több olyan agglomerációs település helyzetét is ismeri, ahol nem sikerült a népességnövekedés és a szolgáltatások fejlesztéseinek arányát kordában tartani.
Érden, Szigetszentmiklóson, Veresegyházon például már olyan sokan élnek, hogy a közlekedésük a főváros irányába szinte ellehetetlenült.
A szolgáltató védelmében
Gémesi György azt is tényként kezeli, hogy a DMRV Zrt. elmaradt az elmúlt évtizedekben a szükséges fejlesztésekkel. De nem a szolgáltatót hibáztatja a mulasztásért. Úgy véli, hiába dolgozik a vízműben egy szakmailag kitűnő csapat, nem tudnak megküzdeni azzal a problémával, hogy az ügyfelek által fizetett díjak nem fedezik a szolgáltatás működési költségeit sem, nemhogy a fejlesztésekét. A politikus szerint a Fidesz-kormány által 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés is csak rontott a szolgáltatók helyzetén.
„Nem akarok a rezsicsökkentés ellen beszélni, de miért jut mindenkinek olcsóbb víz? Annak is, akinek két drága kocsi áll a háza előtt, és annak is, szegényebb? Miért jut olcsóbb hulladékgazdálkodáshoz az, aki ki tudja fizetni a 3-4-5 milliós havi jövedelméből? Annak ki kellene fizetni.”
Gémesi György hozzátette: a DMRV ZRT. szolgáltatási színvonala még tovább fog romlani, ha a kormány a tervezett 200 ezer forintos minimálbért is bevezeti, hiszen akkor egy olyan bérspirál indul el, amellyel a vállalat képtelen lesz lépést tartani.
„A DMRV Zrt. állami cég, kap is az államtól plusz forrásokat, de nem elegendőt. És ezt a pénzt a működés elviszi. Az ivóvíz- és szennyvízvezetékek cseréjére ma már több ezer milliárd forintot kellene költeni. Rájuk terhelték a vezetékadót is, azaz a föld alatti vezetékek után az állami cégek is fizetik a közterhet. Ezt csak úgy tudják megtenni, ha visszavesznek a fejlesztésekből. Mi következik ebből? Rosszabbul szolgáltatnak. Egyelőre nem a víz kevés, hanem a rendszerek nem bírják kiszolgálni a megnövekedett igényeket. A DMRV Zrt. nem is lesz jobb helyzetben” – jelentette ki a politikus.
Kerestük a DMRV Zrt.-t, hogy fejtsék ki álláspontjukat a Gémesi György által is felvetett problémákban, de csak a honlapjukon található közleményt ajánlották figyelmünkbe. Az azonban nem ad válaszokat ezekre a kérdésekre.
